A lap az Alkotmánybírósághoz fordul. 2012. február. 06:41 MTI/Magyar Nemzet Bűnügy Hűtlen kezelés a Margit híd felújítása körül: lezárták a nyomozást A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) lezárta a Margit híd felújítása kapcsán 2009 decemberében indított nyomozást - értesült a Magyar Nemzet. 2012. január. 29. 11:58 Ingatlan Átok ül a Margit híd szobrain Másodszor is megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a Budapest Főváros Önkormányzata által a Margit híd... 2011. szeptember. 15:34 MTI 268 millióba kerül a Margit híd műemléki helyreállítása Nettó 268 millió forintért restaurálják a Margit híd pillérszobrait és rekonstruálják a hiányzó Hercules szobrot; a fővárosi önkormányzat nyílt közbeszerzési eljárásának nyertese a Reko Konzult Restaurátor, Kivitelező és Tanácsadó Kft. 2011. augusztus. 12. 09:30 Blikk Mikor lesz végre kész a Margit híd? A Margit híd felújítása két éve, 2009. augusztus 21-én kezdődött el. Az első elképzeléshez képest egy évvel később helyezik véglegesen forgalomba - írja a Blikk.
A felújításkor mintegy 4000 tonnányi acélszerkezetet újítanak fel. A műemléki rekonstrukció során felújítják a sérült pillérszobrokat, a hiányzót pótolják. Újra láthatóak lesznek a címerek, és a díszpárkány. Korhű kandelábereket és az eredetivel megegyező korlátokat alakítanak ki. Helyreállítják a pesti és a budai hídfőket is. A híd acélszerkezete - az eredetihez hasonlóan - visszakapja andráskeresztes rácsozatát is. A Margit híd - a budapesti Duna-hidak közül immár negyedikként - díszkivilágítást is kap. A tervek szerint az autós forgalom 2010 nyarának végén, őszének elején használhatja ismét a hidat. A felújítási munkák azonban még ezt követően is - várhatóan 2011 márciusáig - folytatódnak majd. A híd felújítása 20, 8 milliárd forintra kalkulálható, ehhez jön még az ÁFA. Az Európai Unió a projektet 6 milliárd forinttal támogatja. A tervezéssel, a lebonyolítással, a műemléki alkotásokkal és az uniós projekteknél kötelezően előírt tartalékkerettel együtt a híd felújítása mintegy 30 milliárd forintba kerül; az összeg a Fővárosi Közgyűlés júniusi döntésének megfelelően rendelkezésre áll.
Ráadásul a munkavégzést 2010. január-februárban több napon át késleltette a tartós hideg.
Kedvencelte 354 Várólistára tette 303 Kiemelt értékelések lipotdorka 2017. január 16., 23:30 Régi adósságomat pótoltam ezzel is, ismételten nem nyúltam mellé. Elgondolkodtató, megható, lebilincselő. Az alakítások, a képi világ, a történet, a rendezés, a zene.. Minden klappol. Nagyon élveztem. Kicsit szégyellem is magam, hogy eddig még nem kerítettem rá sort. :D Ciccnyog 2015. június 24., 10:05 Számomra A FILM. Elképzelhető, hogy van bennem egy nagy adag elfogultság Stephen King miatt, de most tegye fel a kezét az, aki soha életében nem mondta ki még azt a szót, hogy: remélem. Na ugye. :) Frank Darabont olyan finom kezekkel, nagy szívvel nyúlt a műhöz, hogy minden képkockájából árad az alázat és tisztelet. A színészek egytől egyig tökéletes választások, a zene, a hangulat mind-mind nagyon eltalált. Maga a történet nem szokatlan, talán még izgalmasnak sem mondanám. Az érzelmek, az emberi jellemek története ez. A szabadságé. A reményé. A barátoké, akik kiállnak melletted akkor is, mikor az egész világ hátat fordított neked.
Andy szakmája révén kiválóan ért a pénzhez, amit az intézmény igazgatója Samuel Norton ( Bob Gunton) is észrevesz. Az istent játszó Norton pénzmosáshoz használja fel a bankár tehetségét. Andynek ebben a kegyetlen világban, ahol a gátlástalan őrök és egyes rabok miatt hatalmas az erőszak, kell megőriznie a reményt. Megpróbál saját magának és társainak is élhetőbb körülményeket teremteni és a szökésről sem tesz le annyi év után sem. A filmnek vontatott, körülményes ritmusa van, nem kapunk akció jelenetek hegyeit, de ennek ellenére mindvégig magas bennünk a feszültség. Az első pillanatoktól az utolsói mozzanatokig a mozi hatása alá kerülünk és mi is az egyik Shawshank rabjává válunk. Az ekkor még tapasztalatlan rendező Frank Darabont komoly hangsúlyt helyez arra, hogy alaposan megismertesse velünk a szereplőket és kitárja az aprólékosan kidolgozott karakterek mélységeit. A filmbeli hősöknek rendkívül ötletgazdag és színes a jellemük, illetve a forgatókönyvet is nagyon nagy részletességgel dolgozták ki.
Utóbbi kapta végül az Arany Pálmát, és nem mellesleg most ismét a Kafarnaummal versenyez az Oscar-díjért. Hirokazu Koreeda alkotása sok szempontból talán hasonló lehetne, mégis más: egyszerre sokkal több, mert nem öncélú, de valamelyest kevesebb is. A kérdését ugyanis halkabban teszi fel. A Kafarnaum – A remény útja a per miatt válik értékessé. Bátran merem állítani: a pusztán csak keretet adó bírósági eljárás nélkül gyorsan felejthető lenne a film. A történet során azonban számos elem többlettartalommal telik meg a fiú vádja által. Például Zain szülei a legkisebb, még totyogó korú gyereküket az egyik csőhöz láncolják a lakásban – később a főszereplő átveszi ezt a módszert, de ő képtelen elviselni a baba helyzetét. Az a helyzet, ami elől Zain elmenekült, szintén megismétlődik. Ezáltal a vádak még erősebben csattannak a szülőkön, ugyanis mint minta, ők felelősek a szegénység újratermelődése miatt. A kérdésfelvetés kiragadja a Kafarnaum – A remény útját a libanoni közegből, és így a történet univerzálissá válik.
Igazi, örökbecsű motivációbomba a nehézségek legyőzéséről, kifogástalanul stílusosan elmesélve. 1 dollárból Tom Cruise lesz a főszereplő Valóban, Frank Darabont egy King által a saját kisregényei és novellái megfilmesítéséért indított "kampány" keretében mindössze 1 dollárért adta el a jogokat az akkor még első filmjét készítő rendezőnek, amikor aztán a kifejezetten King-művek adaptálásáért Rob Reiner által létrehozott Castle Rock Entertainment szereplőket keresett a filmhez, elsőként Tom Cruise, mint Andy, és Harrison Ford, mint Red lettek volna az opciók. Darabont ekkor már közel 10 éve dolgozott az adaptáción, így végül keresztülvitte akaratát Robbins és Freeman szerződtetését illetően, ami kifogástalan ötletnek bizonyult. Bár egyikük sem volt nyeretlen kétéves a szakmában, a film végül kemény lökést adott a pályájuknak. King maga sem hitt az adaptáció sikerében, amit kerek-perec el is mondott Darabontnak, "halott ügyként" utalva az alig 96 oldalas kisregény filmes változatára, azonban az író ekkor még nem olvasta Darabont forgatókönyvét, melyre később Tim Robbins úgy emlékezett vissza, hogy a legjobb, ami valaha a kezébe került, és amivel valaha dolgoznia kellett.