Sajátos "magyar indexálás" bevezetésével, differenciált nyugdíjemeléssel, az otthoni jelzőrendszer és az idősotthoni rendszer kiterjesztésével javítana a nyugdíjasok helyzetén a Jobbik – jelentette be keddi budapesti sajtótájékoztatóján Sneider Tamás pártelnök. Hangsúlyozta: a svájci indexálás 2008-as megszüntetése és a 13. havi nyugdíj elvétele óta folyamatosan romlik az idősek helyzete, miközben uniós összevetésben is keveset költ az ország a nyugdíjrendszerére, hiszen – szemben a 11 százalékos közösségi átlaggal – a GDP nem egészen 9 százalékát fordítják e célra. Ezért a nyugdíjas fogyasztói kosár áremelkedését és a reálbér változását is figyelembe vevő "magyar indexálás" bevezetését sürgette, mondván, így garantálható a nyugdíjak folyamatos és biztonságos vásárlóérték-növekedése. A minimum a 150-200 ezer forintos nyugdíj, amiből már "el lehet lenni talán normális körülmények között" – fogalmazott. A Jobbik elnöke szerint az is javítana a nyugdíjasok helyzetén, ha országszerte elérhetővé válna számukra az a jelzőrendszer, amellyel egy gombnyomással értesíthetik az illetékeseket egészségügyi vagy közbiztonsági problémájukról, akárcsak annak megoldása, hogy a mainál jóval több igénylő juthasson idősotthoni ellátáshoz.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) miniszterelnök-jelöltje mai online sajtótájékoztatóján azt ígéri, hogy amennyiben 2022-ben a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt, akkor újra bevezetik a nyugdíjak svájci indexálását. Dobrev Klára szerdai, online sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy jövőre újabb öt százalékkal nő a különbség a bérek és a nyugdíjak között, mert az Orbán-kormány megszüntette a nyugdíjak svájci indexálását. Az EP-képviselő hozzátette, ez volt az a számítási módszer, ami garantálta, hogy ha nőnek a bérek, akkor nőnek a nyugdíjak is. Hozzátette, amennyiben 2022-tól ő lesz a miniszterelnök, akkor mindent meg fog tenni azért is, hogy az időseket kárpótolják az elmúlt tíz évért. Kapjanak legalább százezer forintot a svájci indexálás megszüntetése miatti veszteségeikért és további ötvenezret azért, mert "semmilyen segítséget nem kaptak az elmúlt egy évben" a járvány alatt – jelentette ki. Dobrev Klára arra is kitért, hogy a svájci indexálás eltörlése óta megháromszorozódott azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiket a teljes elszegényedés fenyeget.
A magyarok többsége a DK nyugdíjpolitikáját támogatja - A kormányváltás után vissza kell hozni a nyugdíjak svájci indexálását! Az Orbán-kormány egyik legnagyobb bűne a nyugdíjak svájci indexálásának megszüntetése volt. A baloldali kormányok által használt nyugdíjszámítási módszer lényege, hogy a nyugdíjak nem csak az infláció mértékével növekednek, hanem a béremelkedést is követik, így nem szakad ketté a társadalom aszerint, hogy ki az, aki még dolgozik és ki az, aki már végigdolgozta az életét. Egy friss közvélemény-kutatásban most megkérdezték az embereket, hogy ők milyen nyugdíjpolitikát szeretnének, és a megkérdezettek többsége a svájci indexálás újbóli bevezetését támogatta. A Demokratikus Koalíció szerint bebizonyosodott, hogy a magyarok többsége a DK nyugdíjpolitikáját támogatja. A kormányváltás után újra be kell vezetni a nyugdíjak svájci indexálását, amelynek megszüntetésével a Fidesz átlagban minden nyugdíjastól 1, 2 millió forintot vett el az elmúlt 10 évben. A Fidesz bukása után nem nézhetjük tétlenül, hogy egyre több nyugdíjas szegényedik el, a nyugdíjak kiszámításánál újra figyelembe kell venni a bérek emelkedését.
Megduplázódott az idősek aránya A nyugdíjproblémáról és a társadalom elöregedéséről riasztó képet nyújt a dokumentumban bemutatott úgynevezett "öregedési index". Ez a szám a 65 év felettieknek a gyermekkorúakhoz (0–14 éves) viszonyított arányának segítségével mutatja be az ország demográfiai válságát. 1990-ben az öregedési index 65 volt, vagyis 65 időskorú jutott 100 gyermekre. Ez a szám 2005-ben 100, 2013-ban pedig már 119 volt. A helyzetet a dokumentum szerint súlyosbítja "az alacsony nyugdíjazási életkor, a kevéssé elterjedt öngondoskodás, a szürke- és a feketegazdaság viszonylag magas aránya, az inaktívak még mindig széles rétege, a munkavállalók körében jelentőssé váló nemzetközi migráció, ezáltal a nem megfelelő mértékű járulékfizetés". Egy ponton túl már nem lehet szigorítani Forrás: AFP/Nikolay Doychinov Kézenfekvőnek tűnik a nyugdíjfeltételek szigorítása, a KSH adatai alapján azonban kérdéses, hogy ez meddig folytatható. A dokumentumból kiderül, hogy a korkedvezményes nyugdíjra jogosultak köre mára minimálisra csökkent.
A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?
A Mengelével folytatott konzíliumai során nem viselkedett alázatos fogoly módjára: egyenrangú félként tárgyalt vele, vitázott, érvelt, kifejtette nézeteit. Mengele engedélyével megkereshette feleségét és 15 éves lányát, tudott nekik ruhát, ételt, gyógyszert juttatni, sőt még a gázkamrától is meg tudta őket menteni. Mengelét mint bomlott agyú, kutatómániától megszállt őrültet jellemezte, akiben azért volt némi emberi. Nyiszli szakmai fölényt érzett főnökével szemben, áltudósnak és sarlatánnak tartotta őt. Nyiszli részletesen beszámol a Sonderkommandoról, arról az egységről, melynek tagjai a gázkamrákban és a krematóriumokban teljesítettek szolgálatot, konkrétan eltakarították a hullákat. Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (könyv) - Nyiszli Miklós | Rukkola.hu. Ezt az egységet a zsidók gyakran kollaboránsként bélyegezték meg, de Nyiszli rámutat, hogy tagjainak sok választásuk nem volt, maguk is élőhalott foglyok voltak, viszont jobb körülményeik miatt gyakran önzetlenül segítették fogolytársaikat élelemmel, gyógyszerrel, cigarettával, ráadásul titokban fényképeket készítettek, visszaemlékezéseket írtak és ástak el a krematóriumok közelében.
Az Auschwitz-Birkenaui rabkórházba került, ahol Dr. Josef Mengele beosztottjaként a II. krematórium boncolási részlegében fogták munkára. Nyiszli és csapata túlélte a Sonderkommando utolsó szelekcióit, majd 1945 januárjában a tábor evakuációja során sikerült elvegyülnie az egyik gyalogmenet foglyai között. Plaszówon keresztül Mauthausenbe, majd a melki és az ebenseei koncentrációs táborba került, innen szabadították fel az amerikaiak. Előbb a Világ című napilap közölte részletekben memoárját, majd 1946-ban könyv alakban is megjelent a Dr. Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (Magvető Kiadó, 2016) - antikvarium.hu. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (ennek alapján forgatták a 2002-es A szürke zóna című amerikai filmet). 1947-ben tanúként megjelent a Nürnbergi-perben. 1956. május 5-én hunyt el, Nagyváradon. Amit az emberek mondanak Egy jó könyv a második világháború eseményeiről Ebből a könyvből rengeteg egyedi információt tanultam, amivel máshol nem találkoztam. A könyv valóban elvarázsolja az elmét Olvassa el az összes könyvet a History Passion szerint Kiadónk könyvei az ország összes városi könyvtárában, valamint a helyi könyvesboltokban kaphatók.
Meg tudta őrizni tartását, gerincét és morális integritását. Képes volt megmaradni embernek és orvosnak ott, ahol annyian kudarcot vallottak, leszerepeltek, megbuktak. Megköszönhetjük neki, hogy túlélte, hogy visszajött, és elmondta nekünk, amit látott. Megköszönhetjük, hogy átlagemberként fel tudott nőni a történelmi feladathoz. És botcsinálta Faustként, afféle kényszer szülte modern Josephus Flaviusként képes volt megörökíteni a zsidóság, a magyarság és az emberiség egyik legnagyobb tragédiáját. " (Vági Zoltán) A szerzőről Dr. Nyiszli Miklós művei 1901. Dr mengele boncolóorvosa voltam az auschwitz i krematóriumban 3. június 17-én született Szilágysomlyón. Kolozsvári, kieli és breslaui tanulmányai után Nagyváradon dolgozott törvényszéki és általános orvosként. 1944. május végén feleségével és 15 éves lányával az aknaszlatinai gettóból Auschwitz-Birkenauba deportálták. Rövid birkenaui tartózkodás után az A-8450-es számú tetoválást kapta, majd a monowitzi (Auschwitz III. – más néven Buna) kényszermunkatáborba, egy betonozó munkacsapatba osztották be.
Különösen a srácot, aki egyik lábán járógéppel jár, érzi rokonszenvesnek: értelmes, az eddig átéltek miatt megtört fiú. Nyiszli orvosként még azt is megállapítja, hogy a gyerek lábát korábban műtötték, és a lehetőségekhez képest nagyon szép korrekciót végeztek rajta. Szóval korábban egy (vagy néhány) orvos azon volt, hogy könnyebbé tegye ennek a fiúnak az életét, erre jön egy másik doktor, bizonyos Mengele, aki számára csak holtában képvisel értéket, és kiadja az ukázt: megölni! És megölik. A vizsgálat végén elvezetik, majd lelövik a fiút is, az apját is. Dr mengele boncolóorvosa voltam az auschwitz i krematóriumban 5. Tenném még hozzá, hogy bár a sok lábjegyzet szinte minden kérdésemre választ adott, egy jegyzet nélkül hagyott érdekességre felfigyeltem: jelen kiadás 285. oldalán Nyiszli leír egy párbeszédet, ami közötte és Oberscharführer Muhsfeldt között zajlott. (Érdemes egyébként megnézni Muhsfeldt rabosításkor készült arcképét, megér egy külön tanulmányt meg egy levél nyugtatót. ) Ebben az "Ober", ahogy Nyiszli többször utal rá, egyik nap (a háború vége felé járunk), már nem túl szomjasan, beesik Nyiszliék szálláshelyére, és miközben a kínálást elfogadva, legurít pár rumos teát, megemlíti, hogy a fia elesett az orosz fronton.
"Az 1944 májusában deportált erdélyi magyar orvos, dr. Nyiszli Miklós németországi tanulmányainak és szakmai felkészültségének köszönhetően dr. Josef Mengele boncolóorvosa, s mint ilyen, kivételezett helyzetű sonderkommandós lett. Nyolc hónapon keresztül volt szemtanúja Auschwitz-Birkenau minden borzalmának. Visszaemlékezése 1946-ban jelent meg először. Azóta a holokausztirodalom fontos, számos nyelvre lefordított művévé vált, egyik ihletője és fő forrása Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas filmjének is. Dr mengele boncolóorvosa voltam az auschwitz i krematóriumban . Kötetünkben az 1947-es debreceni második kiadás szövege mellett függelékként Nyiszli háború után jegyzőkönyvbe mondott két rövid tanúvallomását is közöljük. Vági Zoltán történész, a téma és a film szakértője bevezető tanulmányával és jegyzeteivel helyezi új megvilágításba a világ egyik első szemtanúi beszámolóját a birkenaui Sonderkommando valóságáról. " ( a Kiadó) "Hálásak lehetünk Nyiszli Miklósnak, az erdélyi doktornak, amiért volt ereje szembenézni a modern történelem olyan tömeggyilkosaival, mint Mengele, Muhsfeldt és Moll.