Mivel nemcsak természeti, hanem kulturális és művészettörténeti szempontból is számos és sokrétű látnivalót kínál a Dunakanyar, így nem csoda, ha ez hazánk egyik leglátogatottabb régiója. 2. Aggteleki-cseppkőbarlang Az Aggtelek közelében található a legrégebben ismert barlangrendszerünk, a Baradla-barlang leghíresebb bejárata. A Baradla-barlang, vagy pontosabban a Baradla-Domica barlangrendszer Szlovákiában folytatódik, illetve onnan is nyílik egy bejárata. Természeti értékek Magyarországon - GOTRAVEL. Habár már a messziről is jól látszódó, fehér mészkősziklák is fenséges látványt nyújtanak, az igazi csoda a hegység belsejében vár minket: csodálatos mesevilág eltérő színű és formájú cseppkövekből. A cseppkőképződmények nemcsak tökéletes klímát és kiváló levegőminőséget biztosítanak, hanem nagyszerű akusztikát is, amelynek kipróbálására a Hangverseny-teremben van lehetőségünk. A "szokásos", a cukorfehértől a sárgás árnyalatokig terjedő sztalagmitokon és sztalaktitokon, valamint a különféle neveket viselő látványos cseppköveken kívül akadnak itt még mésztufagátok, szalmacseppkövek, görbe cseppkövek, cseppkőlefolyások, oszlopok, ezzel biztosítva a Baradla-barlang szinte példa nélküli cseppkő-gazdagságát.
Szerencsére elég sok helyen akadnak megállók és pihenőhelyek, ahol megpihenhetünk a fárasztó menetelés után, a haladást pedig rozsdamentes anyagokból készült kapaszkodók is segítik. Ennek ellenére a szakasz végigjárására semmi esetre se vállalkozzunk esős időben, mert ilyenkor fenyeget a leginkább a kőomlás veszélye. 10. Tiszavirágzás a Tiszán Az utolsó pont nem egy konkrét helyszín, hanem egy természeti esemény, amely viszont életre szóló élményt kínál azoknak, akik megtekintik. A tiszavirágzásra minden évben csupán egyszer, pár napon belül kerül sor, általában június közepén-végén. A "virágzást" csónakon vagy a partról figyelhetjük meg. A tiszavirág ugyanis nem növény, hanem az európai kérész helyi elnevezése. Ez a tetszetős rovar a Tisza agyagos partszakaiba fúrva magát, többévnyi lárvaélet után kifejlett imágóként csupán egyetlen napig él: párzás után elpusztul. A tiszavirágzás nem más, mint ezen kérészek násztánca. Természeti látnivalók magyarország. Az elhullott rovarok ezreitől úgy tűnik, mintha a Tiszát virágtenger borítaná be, és éppen emiatt fájdalmasan szép látványt nyújtanak.
3. Fátyol-vízesés A Szalajka-völgyben csordogáló Fátyol-vízesés az ország talán legszebb zuhataga. Bár már a környezete is figyelemreméltó, a karsztforrások által táplált, vízpermete miatt fehér fátyol által takartnak tűnő vízesés mégnesként vonzza a tekintetet. A karsztforrások vízéből a felszínre bukkanásuk pillanatában eltűnik a széndioxid és csak a kalcium-karbonát marad meg, amely különleges mésztufagátakat, "lépcsőket" hoz ezáltal létre. A Fátyol-vízesésnek is így keletkezett a 18 "lépcsőfoka", amelyen 17 méter hosszan csordul alá a kristálytiszta víz. 4. Hévízi tó Az Európában egyedülálló tőzegmedrű tó termikus hője jelentős gyógyhatással bír, amelynek már a rómaiak is kihasználták áldásos hatásait. Magyarország tíz legszebb természeti csodája. A szervezett "wellnessturizmus" gyökerei is mintegy 200 évre nyúlnak vissza, ekkor létesítették ugyanis az első fürdőházat a mintegy négy és fél hektárt lefedő tavon. Nemcsak a Hévízi-tó, hanem az itteni levegő is gyógyító erővel bír, a szemet gyönyörködtető környezet, a tó közepére épített, a környezettel harmonizáló fürdőház, a víz feletti sejtelmes páraréteg és a tavon tenyésző indiai rózsaszín tavirózsák pedig egyaránt ellazítják a testet és a lelket is.
Ezen kívül pedig egy sűrű véderdő is körbe veszi a tavat, amely konzerválja a párát és a hőt, ezért a melegvizű tó télen-nyáron alkalmas a fürdőzésre. A hely nagyon népszerű a külföldi-elsősorban orosz és német – turisták körében, ennek köszönhetően Hévíz, hazánk egyik leglátogatottabb települése. 5. Egerszalóki sódomb Az Egertől egy kőhajításnyira fekvő Egerszalók fő látványossága egy sódomb, amely Egerszalókot a "magyar Pamukkalévá" tette. A domboldalban előtörő 65 fokostermálvíz lenyűgöző, közel 120 négyzetméternyi területet lefedő mészkőlerakódást alakított ki. A 410 méteres mélységből eredő ként, kalciumot, nátriumot és magnéziumot egyaránt tartalmazó gyógyvizet gyógyfürdő létesítésére használták fel, amely gyógyítja a mozgásszervi eredetű betegségeket, valamint az ízületi és a reumatikus fájdalmakat is enyhíti. A környéken idővel egy horgásztó is létesült, amely mára a vidék legnagyobb vízfelülete is lett egyben, de aki erre jár, annak nem szabad kihagynia a Kaptárköveket és a barlanglakásokat sem, amelyek az ember és a természet különleges kapcsolatáról árulkodnak.
Tudományos tevékenység tézisszerű összefoglalása (Doktori értekezés; Budapest, 1973) Az ún. libainfluenza kóroktana, a kórokozó rendszertani besorolása ( Kisary Jánossal). – A baromfi fertőző betegségei elleni védekezés kialakulása ( Kemény Andrással és Papócsi Lászlóval). – Az ún. libainfluenza elleni szikimmunitás járványtani jelentősége ( Horváth Ervinnel és Kisary Jánossal) (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975) Aktív immunizálási kísérletek a kislibák Derzsy-féle betegsége – libainfluenza– ellen. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1977) Díjai [ szerkesztés] az Agrártudományi Egyesület aranykoszorús jelvénye (1963) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1966) Akadémiai Díj (1969) [5] Hutyra Ferenc-emlékérem (1973) [5] Munka Érdemrend arany fokozata (1975) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Né Tudósnaptár Derzsy Domokos a Magyar Nemzeti Névtér oldalon Derzsy Domokos További információk [ szerkesztés] Mészáros János: Derzsy Domokos (Magyar Állatorvosok Lapja, 1975. nov. ) Halálhír (Népszabadság, 1975. aug. 7. Útmutató a szerzők számára – Állatorvostudományi Egyetem. )
1971–1975 között a Baromfitenyésztők Világszövetsége tagja illetve a magyar tagozat elnöke volt. 1972–1975 között az Avian Pathology című szakfolyóirat szerkesztő-bizottságának tagja volt. 1973–1975 között az Állatorvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára volt. Munkássága [ szerkesztés] Tudományos érdeklődése úgyszólván valamennyi fertőző állatbetegségre kiterjedt. Több – nálunk addig ismeretlen – baromfibetegséget ő állapított meg elsőként. Kb. 100 tudományos közleményét magyar és külföldi szaklapokban is közzétette. Tudományos társaságok, egyesületek, hazai és külföldi szakbizottságok munkájába is bekapcsolódott. Magyar állatorvosok lapja sorozat. Sírja a Farkasréti temetőben található (6/1-1-65). [4] Családja [ szerkesztés] Szülei: Kerekes Zsuzsanna volt. Testvére: Derzsy László és Pusztai Béláné Derzsy Zsuzsanna. Nagybátyja: Derzsy Domokos, Zsáka község körállatorvosa. 1941-ben házasságot kötött Hidegkuti Gabriellával (1913–2000). Két fiuk született: Domokos (1942–) és Gábor (1944–). Művei [ szerkesztés] Szemvizsgálatok juhokon (Egyetemi doktori értekezés is) (Közlemények az összehasonlító élettan és kórtan köréből.
Hazánkban első ízben, tervezetten 2022 őszén indulnak diplomás állatorvosokat, illetve jogászokat célzó állatvédelmi szakállatorvos és állatvédelmi szakjogász képzések. A szakjogászképzés meghirdetéséről is szóló együttműködési megállapodást Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és Prof. Horváth Zita a Miskolci Egyetem rektora írta alá február 22-én az Állatorvostudományi Egyetemen, Budapesten. A megállapodás kifejezetten az állam- és jogtudományok és az állatorvostudomány érintkezési területeit célozza. A két Egyetem vállalja, hogy keresi és kezdeményezi az állam- és jogtudományok és az állatorvostudomány határterületeit érintő interdiszciplináris közös kutatásokat és képzéseket, különös tekintettel az állatvédelem területére. Magyar állatorvosok lapja 2018. Kölcsönösen segítik egymás munkáját szakmai, oktatási tudományos-kutatási programokban, közös pályázati tevékenységekben az Egyetemek hallgatói, oktatói és kutatói szakmai kompetenciáinak bővítése, kutatásainak elősegítése érdekében. Vállalják, hogy előmozdítják egymás eredményes szakmai, oktatási és tudományos tevékenységét.
években 845 Biró L, dr. : lásd Tanyi J. 453 Bitay Z. dr., Glávits K. és Sellyey Gyuláné: Takarmányozási kísérletek ochratoxin-A, patulin, T-2 toxin és butenolid hatásának tanulmányozására broilercsirkéken 417 Bitay Z. dr., Kovács Gy. dr., Takács Györgyi dr. és Török L. : A kacsák anatipestifer szindrómájának előfordulása Magyarországon 747 B. Kovács A. és Suba I. : Egy sertéstelep évi kocaselejtezésének nagysága, okai, valamint az eredmények növelésének lehetőségei 621 3. : lásd Szilágyi M. 777 B. és Tóth J. : A hízóbikák csülökbetegségének előfordulása és megelőzésének lehetőségei 525 Bokori J. : Kivódhetők-e az intenzív abraketetés káros következményei nagytejű tehénállományokban? (Levél a szerk. -hez) 570 Bokori J. dr., Fekete S. dr., Magyar K. Magyar Állatorvosok Lapja, 1979 (34. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. és Balogh A. : Az anyakocák reprodukciós teljesítményére és lábvég-megbetegedéseire ható premix öszszeállítására irányuló vizsgálatok. A kocák energia- és fehérjeellátásának áttekintése. Irodalmi összefoglaló 33 Bokori J. : lásd Tamás J.
Főoldal Hírlapok Szakmai lap Szakmai lap. Szakembereknek és érdeklődőknek. Állat, Mezőgazdaság, Gyógyászat - egészségügy Évente 12 Előfizetési időszak meghatározása: 6 hónap Szállítási terület: Belföldre Szállítási szolgáltatás: Alap 9 240 Ft A Magyar Állattenyésztők Szövetségének kiadványa. Állat, Mezőgazdaság 3 060 Ft Az épületgépészeti szakterület elméleti és gyakorlati folyóirata. Tudomány, Műszaki, Ipar Előfizetési időszak meghatározása: 12 hónap 5 760 Ft Minden jelentősebb irányzat szakmai teljesítményét megjelenítő filozófiai szaklap. Társadalomtudomány Évente 4 4 000 Ft Hadászat Előfizetési időszak meghatározása: 3 hónap 1 170 Ft A joggyakorlat kérdéseinek feltárása és a jogelmélet időszerű problémáinak bemutatása. Magyar Posta Zrt. - Szakmai lap. Jog 12 000 Ft Szaklap Évente 2 4 800 Ft A hazai lappiacon az egyetlen, hetente megjelenő, az agrárgazdaság egészét átfogó szaklap. Mezőgazdaság Hetente Előfizetési időszak meghatározása: 1 hónap 2 600 Ft Kutatások, ismeretterjesztő, valamint általános és alkalmazott nyelvészeti cikkek megjelenítése.
Autoreferátum 196 Bernáth S. dr., Kucsera Gy. és Soós T. : A vírusközömbösítési próba (S-index) értékelése a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák hatékonysági vizsgálata során 29 Bessenyei I. : lásd Martonosi Á. 265 Békési L. dr., Rátz F. és Szabó Edit dr. : Adatok az un. pontyhimlő (epithelioma papulosum) oktanához 101 Bényi L: dr. : Hozzászólás Nőthig István dr. közleményéhez 655 Bicsérdy Gy. : "Kiváló intézmény" lett a Bács-Kiskun megyei Állategészségügyi Állomás 567 Bicsérdy Gy. és Hajdú A. : A szakosított tehenészeti telepek állategészségügyi költségeinek kérdéseiről. I. Egységnyi termékre vetített állategészségügyi kiadások 219 Bicsérdy Gy. Magyar állatorvosok lapja filmek. és Kovács Gy. : A szakosított tehenészeti telepek állategészségügyi költségeinek kérdéseiről. II. Telepnagyság, állatorvosi ellátás 447 Bicsérdy Gy. : lásd Facsar I. 203 Biró A. : Az élelmiszer-higiéniai felső- és középkáderek szervezett továbbképzéséről 283 Biró G. és Pázmány L. : Az állategészségügyi állomások laboratóriumainak működési adatai az 1968—1978.
Forrás: Állatorvostudományi Egyetem/AM