4. Vegyük kézbe a ceruzákat, és rajzoljunk egy nagy kört, ami elég nagy ahhoz, hogy rajzoljunk majd bele. Ezt követően kezdjünk rajzolni, gyakorlatilag bármit. Kezdhetünk belülről kifelé, de akár fordítva, vagy össze-vissza, ahogy jól esik. Támaszkodjunk a relaxációban megélt érzéseinkre, és ne legyenek elvárásaink magunk felé. Képzeljük azt, hogy a ceruzánk és a lelkünk összeköttetésben vannak. 5. Amikor végeztünk, simítsunk végig a lapon, és nézzünk szeretettel az alkotásunkra. Szánjunk néhány percet az elfogadó értékelésre, ahol nem kritikusak, hanem megértőek vagyunk önmagunkkal. Mi motivált minket a rajzunk során? Milyen érzelmek voltak bennünk? Zaklatottság, netán öröm? Félelem, vagy nyugalom? Milyen konkrét gondolatok futottak át a fejünkben? 6. Figyeljünk, és ha elsőre még csak kevés dolog is jut eszünkbe, legyünk megértőek magunkkal. Vannak, akik számára könnyedén hozzáférhetőek az érzéseik, de vannak, akiknek több időre van szükségük. Ingyenes nyomtatható mandala minták, ingyenes clip art és ingyenes clip art készletek - Egyéb. A mandala rajzolás lehet csupán egy megnyugtató tevékenység, de önfejlesztés céljával is alkothatunk.
Javasolja a kitérést, a kitérési hajlamot, nem akar fekete vagy fehérhez csatlakozni. A vörös a vér, a cseresznye, az eper színe, az életerővel és energiával teli elemek. Egy ilyen színes rajz sugallhatja a szeretet erejét és képességét, a boldogságot és a vidámságot. De ha a vörös túlzottnak tűnik, irritáció és düh van. A narancs az őszibarack, a narancs, a sütőtök színe. Úgy tartják, hogy ez szimbolizálja a kreativitást, a fantáziát, az életerőt, de a túlzott használat szorongásra utalhat. A sárga a nap, a citrom színe, amely a világossággal, a fénnyel, a fiatalsággal és a melegséggel társul. A túlzott használat kimerültségre, gyávaságra utalhat. A zöld a fű, az erdő, a smaragd színe, és szimbolizálja az újjászületést, a tavaszt, a reményt. Mandala készítés - YouTube. A természet szeretetére, az együttérzésre utalhat, de ha túlzottan jelen van, az irigység és féltékenység megjelenését jelentheti. A kék az ég és a tenger színe, és őszinteséggel, nyugalommal és nyugalommal jár. Az ibolya a levendula, az ametiszt színe, és azt sugallja, hogy legyőzze a félelmeket és pozitív érzésekké változtassa őket.
Nem beszélve arról, hogy szülőként egy egészen csodálatos élmény megtalálni a közös alkotást a gyerekünkkel, így a rajzolgatásba a gyerekeinket is bevonhatjuk. Egyszerű mandala rajzok bff. Rajzolhatunk otthon, de ha nyitottak vagyunk önismereti fejlődésre, akkor belekezdhetünk egy művészetterápiás folyamatba is, ahol az alkotás különböző formái vezetnek minket önmagunk megismerése felé. Mindenesetre, aki kedvet kapott, annak jó mandalázást kívánok otthonra! Ha a fenti Alkotás Festés Mandala Művészetterápia Nyugalom Rajzolás Relaxáció Szorongás
Az alakokat – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Minden esetben elénekelték a csillagéneket, melynek utolsó két sora így hangzik: "Szép jel és szép csillag / Szép napunk támad". Vízkereszt napján szokás volt a szentelmények hazavitele is: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak, minden betegségre használták. Hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára, a halott koporsójára. A következő januárig üvegben vagy nagy korsóban tartották, ami megmaradt a következő vízkeresztre, azt a kútba öntötték, hogy vize meg ne romoljon. Mit ünneplünk vízkeresztkor? - Nemzeti.net. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, és a pap krétával írta a szemöldökfára a házszentelés évét és a G. M. B. betűket (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A vízkereszti népszokásokból mára jobbára csak annyi maradt meg, hogy ekkor szedik le a karácsonyfát. Forrás:
Vízkereszt manapság a karácsonyfa lebontásának időpontja, de tudjuk, hogy valójában miről is szól ez az ünnep? Számos hazai népszokást gyűjtöttünk össze, és azt is megmutatjuk, milyen érdekes hagyományok kapcsolódnak külföldön ehhez a naphoz. Január hatodika, Vízkereszt napja egy ősi keresztény ünnep, amely eredetileg három jeles eseményről megemlékezett meg: a napkeleti bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban, valamint Jézus első csodatétele a Kánai menyegzőn. Kezdődik a böjti időszak: a farsangnak vége és már csak másfél hónap van hátra húsvétig. A római katolikus egyház a II. Vatikáni zsinat óta a háromkirályok imádatát és a vízszentelést tartja Vízkeresztkor, Jézus megkeresztelkedését pedig az ezt követő első vasárnapon ünnepli. Népszokások régen és ma Vízkereszt ünnepéhez számos népszokás kapcsolódott az elmúlt századok során. A legtöbb a szenteltvízhez fűződött, amit ilyenkor hazavittek, hogy meghintsék vele a házakat, ólakat, megitassák vele az állato-kat, ily módon elkerülve a betegségeket, rontásokat. A házszentelést a papok végez-ték, akik nemcsak a házakat, de azok lakóit is megáldották.
2021. január 6. 08:57 MTI A nyugati kereszténységben január 6. vízkereszt, avagy a háromkirályok, másképpen a napkeleti bölcsek ünnepe, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe. Az ünnepi népszokások közé tartozott mások mellett a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya is, a bibliai királyokat megszemélyesítő alakoskodók köszöntő felvonulása, dramatikus játéka. Vízkereszt a karácsonyi ünnepek zárónapja, ezután kezdődik a farsangi időszak. (A Julián-naptárt használó keleti kereszténységben karácsony január 7-re esik, s tizenhárom nappal később ünneplik a vízkeresztet. ) Az ünnep liturgiában használatos elnevezése a görög Epiphania Domini, azaz Urunk megjelenése, a magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik. Az epifánia ünnepe először a 3. század végén jelent meg keleten, majd a 4. században nyugaton, mindig január 6-án. Mivel a 4. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony keleten és nyugaton is elkülönült az epifániától, a vízkereszt ünnepe azóta három jelentést hordoz: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkereszteltetését, illetve csodatételét a kánai menyegzőn.
A keleti egyházakban ezért sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe. Vízkeresztkor ünnepeljük a napkeleti bölcsek, vagy népiesen a háromkirályok érkezését. Az evangélium bölcseknek nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis a nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Az ünnep először is arra emlékeztet, hogy a pogányokhoz is eljutott a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliumában olvassuk: "íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe" (Mt 2, 1), akik a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az igaz Istennek és mirhát a szenvedő Emberfiának, a Messiásnak. Az ajándékok előrevetítik Jézus titulusait, amelyekkel az evangéliumban találkozunk. A királynak kijáró tisztelet jeléül aranyat hoznak neki, hiszen Jézus királyi sarj, Dávid király leszármazottja (Mt 1, 1).