A klímaváltozás miatt egyre nagyobb figyelmet kell fordítani az erdők vízvisszatartási, víztárolási kapacitásának növelésére. A Pilisi Parkerdő a vizes élőhelyek napja alkalmából arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a klímavédelem és az erdőkezelés szempontjából mekkora jelentősége van az erdők vízvisszatartó képességének és az erdei vizes élőhelyeknek. Az, hogy a klímaváltozás milyen hatással van az erdők természetes vízháztartására, a Pilisi Parkerdő területén is érzékelhető. A csapadékeloszlás szélsőségessé vált: rövid idő alatt olyan nagy mennyiségű csapadék hullik, amit a talaj nem képes azonnal befogadni így a lezúduló víz amellett, hogy eróziót okoz, kárt tesz az ilyen extrém időjárási körülményeknek ellenállni képtelen erdei infrastruktúrában. A csapadékban gazdag, intenzív és rövid időszakokat pedig hosszú aszályok és kánikula váltja fel, ami egyre növekvő kihívást jelent az erdei ökoszisztéma élővilága számára. "A megoldás a csapadék minél hatékonyabb megtartása az erdőterületeken, víztartalékok kialakítása a nyári forró, aszályos időszakokra, illetve az erdei infrastruktúra fejlesztése és megerősítése" – hangsúlyozta az általánossá váló jelenséggel kapcsolatban dr. Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt.
erdő környezetvédelmi szerepe az erdő összetett igényt elégít ki, termelési tényező; fontos az üdülési és szociális funkciója, valamint jelentős szerepe van a táj- és a környezetvédelemben, ez utóbbi is igen sokrétű. 1. A szélerózió csökkentése: faállománya a szél sebességét igen jelentős mértékben fékezi, ezzel védelmet nyújt a mg. kultúrák, közutak számára. A szélvédő erdősávok fafajai változatosak, az adott talajviszonyok között megtelepíthető fajok (cserjék, bokrok) alkalmasak ilyen célú sávok kialakítására. A szél erejét már a 20—50 m-es erdősávok is csökkentik, ezzel jelentősen védik a talajt a szél káros hatásától. 2. A levegőszennyezettség mérsékelése: az erdő fáinak lombozata, a magas és sűrű lombsátor a levegő szilárd szennyező anyagait, a kormot, a port felfogja. A természetes szűrőként működő zöldfelület az eső hatására megtisztul, visszanyeri tisztító- és szűrőképességét. Az erősen tagolt, magas, többszintű erdősávok fogják fel a leghatékonyabban a szennyeződést, pl. a bükkerdő fái kb.
Európában az erdőknek kevesebb mint egy százaléka tekinthető érintetlen őserdőnek. Azonban az átalakított, gazdasági erdők is igen nagy ökológiai jelentőséggel bírnak. Nagyon fontos megtalálni annak a módját, hogy miként őrizhetők meg az erdei életközösségek a faanyag iránti igény kielégítésével egyidejűleg. Európában, és így hazánkban is, hosszú ideje az úgynevezett vágásos gazdálkodás a jellemző, melynek során egy bizonyos korban az erdőt letermelik, majd felújítják. Emiatt erdeink jellemzően egykorúak, homogén szerkezetűek, és kevés fafajból állnak, ami az életközösségek elszegényedéséhez vezet. Az erdőborítás folyamatossága a vágásterületek létrehozásakor megszakad, az erdő mint élőhely átmenetileg megszűnik. Az utóbbi évtizedekben jelent meg egy új erdőgazdálkodási irányzat, a folyamatos vegyeskorú erdőborítást fenntartó örökerdő-gazdálkodás. Ennek során gyakran vesznek ki kevés faanyagot az erdőből, amelynek szerkezete időben nem változik. Vágásterület és lék látképe. Vágásos gazdálkodás során jóval nagyobb területen szűnik meg a lombsátor borítása (Fotók: bal oldali: Frank Tamás, jobb oldali: Tinya Flóra) Az Ökológiai és Botanikai Intézetben működő Erdőökológiai Kutatócsoport célja, hogy tudományos szempontból értékelje a különböző gazdálkodási módok erdei biodiverzitásra gyakorolt hatását.
Sokunktól azt kérik, hogy minden eddiginél több időt töltsünk otthonunkban, ezért a helyben végzett testmozgás és a minket körülvevő természeti környezet élvezete soha nem volt még fontosabb jólétünk szempontjából. Ez lehet egy közeli park, természetvédelmi terület vagy egy erdő meglátogatása. Bármelyikről is legyen szó, biztos vagyok benne, hogy most minden eddiginél jobban egyetértene azzal, hogy meg kell védeni a fákat, hogy mindenki élvezhesse őket, így a fakivágás nem számít egy kedvelt tevékenységnek. Az illegális fakivágás pedig kifejezetten botrányos és küzdeni kell ezzel szemben. Egy lépést hátralépve általában mozgalmas életünkből, azt tapasztaltam, hogy miközben rendszeresen gyönyörködünk a helyi zöldterületekben, hajlamosak vagyunk jobban észrevenni, mi van a tájban, mint azt korábban tettük volna. Tehát miért olyan fontos helyi környezetünk megvédése többek között az illegális fakivágással szemben is? A fák és az erdők érzékeny területek. Menedéket és élelmet nyújtanak a vadon élő állatoknak, és fontos élőhelyei saját kikapcsolódásunknak.
Megkötik a talajt és csökkentik az eróziót; elnyelik és megkötik a légköri széndioxidot, amely egyébként hozzájárulna a globális felmelegedéshez; és sokféle élőlény számára biztosítanak élőhelyet. Másfelől, a működések mindegyike segít fenntartani az ökológiai rendszer más részeit. Az erdők rekreációs funkciói A szabad kijárás a természetbe és a természet élvezetének joga a legtöbb ember számára magától értetődik, és nem igényel sem külön magyarázatot, sem külön engedélyezést. Pedig mindaddig, amíg az ember természet-közelben élt, nem is igen értékelte a természetet. Ez nem azt jelenti, hogy ne óvta, ne tartotta volna sokra a természetet. A természetbe való kijárás azonban a városlakók körében vált szükségletté. Azok igyekeztek kirándulni, túrázni az erdőkbe, akik számára az erdők elérése időben ritkává, a térben távoli helyekre utazva volt csak megvalósítható. Erdei Ferenc a paraszt és a természet viszonyát úgy írta le, hogy a parasztnak a természet nem táj. Nem kívülről nézi, nem gyönyörködik benne, de nem is támad föl a vágya, hogy leigázza (például, hogy egy hegyet az alpinizmus öröméért megmásszon).
Éppen itt, ahol a holtat keresitek és nem találjátok, itt találjátok az élőt – ezt jelentik ezek a szavak. De azt is kérdethetnénk: mit keres az élő a holtak között? Mit keres közöttünk Isten, aki nem a holtak, hanem az élők istene? Minket keres, hogy megelevenítsen minket – fogalmazott Szabó István.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt. Fotók: Pilisi Parkerdő Zrt. Hírszerkesztő: Nagy László
Zöldséget otthon! Hagyományos, házi gazdálkodás, vegyszermentesen, kézi erővel a Velencei-tónál, a pázmándi szőlőhegyen. Magunknak termelünk, feleslegünket megosztjuk. Kapálás és ásás nélkül kertészkedik, mégis gyönyörűek a zöldségei - hogyan csinálja?. Alapítva: 2012. 2015. február 16., hétfő Mások kertje - Gyulai Iván, Gömörszőlős Gyulai Iván a mélymulcsos művelés hazai népszerűsítője, művelője. Ebben a videóban pontosan bemutatja, hogyan kell a mélymulcsos rendszerű kertet kialakítani. Érdemes végignézni a filmet: az eredményei önmagukért beszélnek!
Először az előadóteremben lévő tömegkályha kapcsán halhattunk arról, miként lehet sokkal takarékosabban tüzelni ezzel az eszközzel. Az alábbi videó e kályha építése közben mutatja be azt. 2019. február 8-10. Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért jóvoltából a résztvevők megismerhetik a mélymulcsos művelést és betekinthetnek a gömörszőlősi eredményekbe, a falu életébe. A találkozó emellett folytatja azt az útkereső együttgondolkodást, melyet már régóta gyakorolunk a Téli Élőfalu Találkozókon. Nem tudom a tavalyi találkozó zárásaként elhangzott-e a klasszikus mondat, hogy "Jövőre, Veletek, ugyanitt", de a sors úgy akarta s egyhangúlag erre szavaztatok, hogy így legyen. Ráadásul szinte napra pontosan a tavalyi időpontban. Program: Péntek: 11:00-tól Érkezés, regisztráció 12. 00-12. 30 Ebéd 12. 30-18. Mélymulcs-miért hasznos?. 00 Gyulai Iván: Ember- és környezetkímélő kertművelés – Mélymulcs a gyakorlatban tréning a Találkozó résztvevőinek 18. 00-19. 00 Vacsora 19. 00-22. 00 Gyulai Iván: Ember- és környezetkímélő kertművelés – Mélymulcs a gyakorlatban tréning a Találkozó résztvevőinek, majd kötetlen beszélgetés Szombat: 8:00-9:00 Reggeli 9.
A legjobb növényvédelem az egészséges növény, és ehhez a stresszmentes környezet vezet. A takarásos módszer csökkenti a stresszt, mivel kiegyensúlyozza a talaj felszínének a napi hőingadozását, és folyamatosan biztosítja a megfelelő nedvességet. Jelentősen növekedett a növényi szerves-anyag produkció, nőttek a termésátlagok, az agyagos kötött talaj tetején vastag humuszréteg képződött, ami a bolygatás hiányában nem pusztul el évről évre. Javult a talaj szénháztartása, javult a szénmegkötés, és csökkent a közvetlen és közvetett széndioxid emisszió is (nincs szénveszteség, mert a talajt nem szellőzteti át a szántás, ásás). Nincs szükség külső energia-bevitelre, sem közvetlenül, sem közvetetten, pl. műtrágya formájában. A módszer számos, a biogazdálkodásban és a permakultúrában használt fogással egészül ki, illetve az egyes növények termesztése esetében saját módszerek is fejlesztésre került. Képek forrása: Permafórum és