Kudlik Júlia volt az egyik legkedveltebb magyar bemondónő, a Magyar Televízió képernyőjén több mint negyven évig láthattuk őt. 1965-től egészen 1996-ig vezette a Delta című műsort. Háziasszonya volt az 1971-es, 1972-es és 1981-es Táncdalfesztiválnak, később a Kodály-énekversenynek, számos népdal- és népzenei vetélkedőnek, tévéfesztiválnak és díjátadó gálának. Olyan népszerű műsorok fűződnek a nevéhez, mint a Főzőcske-TV fazék, Az állatok védelmében, a Nótaszó vagy a Sportolók a porondon. Antal Imrével is többször dolgozott együtt, egyik közös projektjük a Szeszélyes évszakok címre hallgatott. 2005-ben a köztévé leépítést tartott, ekkor sajnos Kudlik Júliának is búcsúznia kellett az adótól. Az ország imádott bemondónője ma ünnepli 74. születésnapját, ritkán mutatkozik nyilvános eseményeken, emellett néha nyilatkozik csak, így friss felvételek is elvétve lelhetőek fel róla az interneten. Utoljára Szalóki Ági Liszt Ferenc-díjas előadóművész fotózkodott vele, természetesen a közös képet Instagram-oldalára is feltöltötte.
Konrád József rendező tökéletes munkát végzett és hibátlanul megkomponálta a kezdő képsorokat. A Vezúv kitörését, egy delta szárnyú Avro Vulcan bombázó látványát, egy alacsonyan szálló, elsuhanó MIG-19-es gépet, a Himalájáról készített légifelvételeket, a csillagos eget, no meg az antarktiszi expedíción hóban gázoló lánctalpast – s persze a szánhúzók… A jövő elevenedett meg előttünk, mi teljesen elvoltunk kápráztatva. A miénk, egyszerű nézőké – no meg Kudlik Júliáé. 1964. február 29-én láthattuk őt először a képernyőn bemondóként és már az első perctől kezdve imádtuk. Csinos volt, határozott és szépen formálta a szavakat, jó volt hallgatni. Kell ennél több? Kell bizony! "A bemondóknak nagyon szigorú feltételeknek kellett megfelelniük. Diploma, két nyelvvizsga, hat nyelven kellett tudni a kiejtési szabályokat és hetenként beszédtechnika órára járni…" Így emlékezett vissza Kudlik Júlia a kezdetekre. Ki gondolná róla, hogy egyébként bohócnak készült, nem mellékesen pedig versenyszerűen sportolt, de nem is akármit... kosárlabdázott.
Készítette: Horváth Péter Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-871906 Fájlnév: ICC: Nem található Model: NIKON D1 Date and Time: 2001:01:04 12:50:04 Exposure Time: 1/80 Sec ISO Speed: 400 Aperture: 1:9. 5 Quality: Normal Zoom Length: 17 mm Exposure Program: Aperture prio Exposure Bias: 0. 000 Metering Mode: Pattern Személyek: Kudlik Júlia Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:
Etalon volt Antal Imrével együtt. (és persze a többiek). Vessetek meg, de a "maiak" nevére nem is emlékeznék meg rájuk se, ha holnap eltűnnének... Még a Juli Suli is retro, pedig az nem olyan régi és mégis: Bocs, ezeket be kellett szúrnom.
Nyolc évig zongoráztam, a Zeneakadémián bérletünk volt. Operába, színházba, cirkuszba, bábszínházba, moziba jártunk…" - írja a Blikk. 1965-ben kezdte vezetni a Delta című tudományos Híradót, ami 31 éven keresztül, egészen 1996-ig folyamatosan képernyőn volt. "Fekete-fehéren kezdtük, filmre vettük fel az adásokat. Ültem a kamera előtt és addig mondtam a szövegem, míg hibátlanul nem ment. Nem volt súgógép, mindent megtanultam kívülről. Megjegyzem, soha életemben nem ejtettem ki semmi olyasmit a számon, amiről nem tudtam micsoda. Mindennek alaposan utánanéztem, megtanultam. A közeli képen ugyanis nem lehet hazudni, a tekintetemen rögtön látszik, ha nem értem, miről beszélek. A hitelesség, az igényesség mindenben és mindenkor fontos számomra…" - nyilatkozta korábban. A Delta műsorát 32 éven át vezette, de számos műfajt meghódított az évek alatt. Alapító tagja volt az Iskolatelevíziónak az orosz nyelvleckék rendezőasszisztenseként. Műsorvezetője volt 1971-ben, 1972-ben (ekkor Ősz Ferenccel együtt) és 1981-ben a Táncdalfesztiválnak, később a Kodály énekversenynek (Tamási Eszterrel felváltva), számos népdal és népzenei vetélkedőnek.
Demjén Ferenc (Demjén Ferenc József; Diósgyőr, 1946. december 21. –) Kossuth-díjas magyar énekes, dalszövegíró és basszusgitáros. Művészneve "Rózsi". Demjén István és Helmberger Ilona harmadik gyermekeként. Édesapja a Diósgyőri Vasgyár mérnöke volt, majd politikai okok miatt elbocsátották állásából, és a család Budapestre költözött 1951-ben. Édesapja minisztériumi állást kapott. Édesanyja eredetileg énekesnői pályára készült, ám akkoriban nem tartották erkölcsös pályának az énekesnői karriert. Édesapja dalárdákban énekelt, hangja erős és érces volt, Ferenc tőle örökölte hangerejét. Összesen négyen vannak testvérek – egy nővére, egy bátyja, István és egy húga van –, Északkelet-Magyarországon, Svédországban és Budapesten élnek. Demjén Ferenc - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Háromszor kötött házasságot, de gyermeke nem született. Harmadik feleségével, Rebeccával egy New York-i rock-kocsmában ismerkedett meg, 1989-ben házasodtak össze. Családjával Budapesten és Dióspusztán élnek. 1964-ben alapította testvérével, Demjén Istvánnal a Számum együttest, ahonnan 1966-ban a Dogsba léptek át, majd a Liversing tagjai lettek.
Festetics-kastély parkja Minden jog fenntartva. Copyright © Keszthely Város és Önkormányzata 2017
1991-ben először koncertezett a Budapest Sportcsarnokban (tizenkétezer ember előtt), amit utána még nyolcszor megismételt. 1996-ban munkásságért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2001-ben a Sacra Corona című filmben is megszólaltak szerzeményei. Legutóbbi albuma 2009 decemberében jelent meg, "Lelkünk most is vágtat" címmel. 2006 márciusában a Heti Válaszban az újságírói kérdésre válaszolva elárulta, hogy nevének története egészen a vészkorszakig nyúlik vissza, ugyanis akkoriban a nyilasok a "rózsi" szót használták a "rohadt zsidó" rövidítéseként. Később az általános iskolás, szintén zsidó osztálytársai nevezték el így, mivel elmondása szerint neki volt közöttük a "legnagyobb" orra.