Tóth Anita Életrajzi adatok Született 1972. augusztus 6. (49 éves) Debrecen Pályafutása Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem Aktív évek 1998 -tól napjainkig Híres szerepei Angéla ( Csinibaba) Díjai További díjak PUKK-díj Vastaps-díj ( 2003) Tóth Anita IMDb-adatlapja A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Anita témájú médiaállományokat. Tóth Anita ( Debrecen, 1972. augusztus 6. [1] –) magyar színésznő, a Budapesti Katona József Színház tagja. Életút [ szerkesztés] 1972 -ben született Debrecenben. 1994-1998 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. Toth petra szinesznoő . [2] 1998-2018 között a Katona József Színház tagja volt. [3] [4] [5] Szerepek [ szerkesztés] Színházi szerepeiből [ szerkesztés] A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 57. [6] Mozgókép [ szerkesztés] Film [ szerkesztés] Békölés (rövidfilm, 2005) Herminamező - Szellemjárás (2005) Taxidermia (2005) A fény ösvényei (2005) [8] Sorstalanság (2005) A kanyaron túl (2001) A titok (1999) Légyfogó (1998) Csinibaba (1997) TV [ szerkesztés] Koccanás (2009) Tóth Erzsébet Az igazi halál (2007) Szuromberek királyfi (2007) A nyugalom (2006) Trapiti (2006) Régimódi történet (2006) Aranyszabály (2002) Bóbita (1998) Szerelem est (1998) A gőgös királykisasszony Kézjegy Veinhageni rózsabokrok Szinkron [ szerkesztés] Apró titkok Partvidéki szerelmesek Boldog karácsonyt!
A GlobART társulat e kérdések megválaszolásáig kívánja elvezetni a nézőt a csodák világában.
Kislányt vár, akinek Sári lesz a neve. Tóth Angelikáék február elején jelentették be, hogy kisbabájuk lesz. A Keresztanyu színésznője korábban úgy gondolta, hogy nem szeretne anya lenni, miután azonban férjhez ment, meggondolta magát. A kicsit augusztus elejére várják. A Keresztanyu színésznője elárulta, hogy fogják hívni a babáját | 24.hu. Kapcsolódó A színésznő ma azt is elárulta a Reggeli ben, hogy kislánnyal bővül a család, akinek már a neve is megvan. Sárinak fogják hívni – mondta Tóth Angelika, akit a nézők továbbra is láthatnak majd a Keresztanyu ban, sőt. Várandósságát a történetbe is beleépítik, a karaktere is teherbe fog esni. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
1960-1978 között az MTA Enzimológiai Intézetének igazgatói tisztét is betöltötte, amely az időközben létrejött SZBK részévé vált. 1971-1977 között a Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója volt. 1946-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1949-ben rendes tagjává. Brunó jelentős szerepet játszott a tudománypolitikában is: 1967-1973, majd 1985-1988 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztét töltötte be. Ormos Pál, az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy Straub F. Brunó tudományos eredményeivel, tudományszervező tevékenységével, közéleti szerepvállalásával egyaránt lényegesen hozzájárult Szeged, de egész Magyarország fejlődéséhez, nemzetközi tekintélyéhez. Döntő szerepe volt a modern biológiai kutatás fellegvárának, az 1971-ben Szegeden megalakult MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont nak a létrehozásában, amelynek indulásától 1977-ig főigazgatója is volt. "A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja a nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye.
Aki ezt megtalálni véli az SZBK-ban, annak tudnia kell, hogy mindezt nagyrészt egyetlen embernek köszönheti, annak, akiről most emlékezünk – zárta előadását Venetianer Pál. Straub F. Brunóra emlékeztek az SZBK-ban - GALÉRIA Nagyszerű tudós és szellemi vezető Závodszky Péter az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet kutatóprofesszora előadásában arról a Straub F. Brunról beszélt "Aki nemcsak mert, de tudott is nagynak lenni". – Folytattam Straubbal egy beszélgetést. N agyon imponált nekem, egy rendkívül művelt, elegáns, tiszteletre méltó úriemberrel találkoztam a személyében. Felismertem benne a nagyszerű tudóst és szellemi vezetőt, és felismertem a molekuláris biológiában a perspektivikus területet, s úgy döntöttem, hogy biofizikus leszek – mesélte személyes élményét Závodszky Péter. Straub Bruno Nagyváradon született 1914-ben, majd a trianoni egyezmény után a család átkerült Szegedre. Ez a nemzeti tragédia vezetett egy olyan szerencsés találkozáshoz, hogy Straub egyetemi hallgató korában tagja lehetett Szent-Györgyi Albert kutatócsoportjának.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Képzőművészeti Egyetem együttműködési szerződése jött létre a "Nagyjaink bronzban" című dombormű-sorozat, amelynek egyik darabja Straub F. Brunót idézi. Straub Ferenc Brunó (1914–1996) biokémikus, akadémikus, politikai munkásságáról is ismert: a rendszerváltás előtt két évig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. Tudományos munkássága: biokémikusként dolgozott, de már 1937-től a Szegedi Egyetemen tanított. 1945-ban egyetemi tanár volt a Biokémiai Tanszéken. Ezt követően egyre magasabb szintű vezetői tisztséget töltött be. Kutatói tevékenysége "az enzimek, az izomműködés, a fehérjeszintézis és a sejtlégzés területére koncentrálódik". Nevéhez felfedezések is kapcsolódnak (ld. bővebben a forrás cikkében). Tudományos eredményeiért két alkalommal kapta meg a Kossuth-díjat és egyéb kitüntetésekben is részesült. Politikai tevékenysége során a rendszerváltás előtti utolsó ciklusban párton kívüliként került a Parlamentbe. 1988-ban Németh Károly utódaként választották meg az Elnöki Tanács utolsó elnökévé.
Straub F. Brunó (Nagyvárad, 1914 – Budapest, 1996) biokémikus, a Szegedi Tudományegyetemen tanult, 1933-ban Szent-Györgyi Albert munkatársa lett. 1945-ben nevezték ki az Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezetőjének, 1949-ben a budapesti orvostudományi egyetem Orvosi Vegytani Tanszékének vezetését bízták rá. 1960 és 1978 között az MTA Enzimológiai Intézetének igazgatói tisztét is betöltötte. Az intézet az időközben létrejött Szegedi Biológiai Központ (SZBK) részévé vált. Brunó az SZBK első főigazgatója volt. Tudományos érdeklődése középpontjában a sejtlégzés kémiája, az izomműködés és az enzimek szerkezetének megismerése állt. Nevéhez fűződik a róla elnevezett "sárga enzim", a Straub-diaforáz felfedezése, és ő írta le elsőként az egyik legfontosabb szerkezeti fehérjét, az aktint. Az MTA tagja, két ciklusban alelnöke, kétszeres Kossuth-díjas, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke volt. Straub-emlékérem (Szegedi Biológiai Kutatóközpont) Straub F. Brunóról Tudósnaptár Ünnepélyesen felavatták Straub F. Brunó mellszobrát Szegeden Keszthelyi Lajos: Straub professzorral a Szegedi Biológiai Központban Az SZBK története Farkasréti temető
Források:
Nemzetközi rangját, tekintélyét mi sem jelzi jobban, mint hogy az SZBK eredményeit az Európai Unió 2000-ben az EU Kiválósági Központja címmel ismerte el" – fogalmazott Ormos Pál. A mellszobor avatásán jelen volt Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő és Szabó Gábor, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem rektora.