A legkevésbé elterjedt összeesküvés-elmélet továbbra is az, hogy a koronavírus elleni védőoltással mikrochipet ültetnek az emberek testébe, de még ennek a teljes vagy részleges támogatottsága is 4 százalékponttal nőtt az elmúlt fél évben. Az összes konteó esetében az látszik, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségi szintek felé haladva nő az elméletek elfogadási szintje. Koronavírus Magyarország járvány fertőzés vírustagadók közvélemény-kutatás
Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája: a foglalkoztatás bővítése, a munkanélküliség csökkentése 53 Az Európai foglalkoztatási Stratégia célkitűzése és irányelvei 53 Az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a hazai foglalkoztatáspolitika kapcsolata 62 2. A női foglalkoztatottság szintjének alakulása az Európai Unió országaiban 69 A női foglalkoztatottság söntjének alakulása az Európai Unió nyugati és déli tagállamaiban 72 A női foglalkoztatottság szintjének alakulása a poszt-szocialista uniós tagországokban 75 A női foglalkoztatottság szintjének alakulása Magyarországon 76 A női foglalkoztatás korcsoportok szerint 80 A női foglalkoztatás iskolai végzettségi szintek szerint 86 2. 3.
Ebben a fél évben 17 százalék számolt be romlásról, 79 százalék nem tapasztalt változást, javulást csupán a válaszadók 4 százaléka észlelt a gazdasági helyzetében, pedig a viszonyítási alap a válság legsúlyosabb időszaka volt. A legnagyobb arányban Budapesten számoltak be anyagi visszaesésről (27 százalék), és itt a legtöbb az állásvesztő is (11 százalék). 29/1976. (VIII. 19.) MT rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. A kisvárosokban élők 16 százalékánál jelentkezett anyagi visszaesés, állástalan pedig 6 százalék lett. Azok közül, akik egy háztartásban élnek a 18 év alatti gyerekükkel, 23 százalék mondta azt, hogy romlott az anyagi helyzete a világjárvány kitörése óta, míg a gyereket nem nevelők esetében 18 százalék. Közel kétszer akkora arányban veszítették el az állásukat a gyereket nevelők (11 százalék), mint azok, akiknek nincs 18 év alatti gyereke (6 százalék). Tízből hat megkérdezett nem is számít a jövőben anyagi helyzetének a változására, további visszaesést pedig a megkérdezettek mindössze 6 százaléka vár. A válaszadók 24 százaléka optimistán tekint a jövőbe, és a jövőbeli várakozások terén nincs érdemi különbség a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között: szeptemberben az előbbiek 27, az utóbbiak 25 százaléka volt optimista.
Egyre többen interneteznek napi gyakorisággal, intézik bank- és egyéb ügyeiket a neten, vagy éppen vásárolnak online. Ezek a folyamatok jól tükröződnek az internet-előfizetések számában, amely évről évre jelentősen emelkedik. A közigazgatás is egyre inkább áttér a digitális térre, és ezzel párhuzamosan egyre többen veszik igénybe az e-közigazgatást. Mindezek eredményeként az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye az elmúlt években folyamatosan emelkedett – derül ki a KSH átfogó elemzéséből. Egyre többen és gyakrabban használják itthon is az internetet Tíz évvel ezelőtt a hazánkban 16–74 éves lakosság 63%-a használta a világhálót magáncélból, 2019-ben ugyanez az arány már 86% volt. 2019-ben az Európai Unió 16–74 éves lakosságának átlagosan 87%-a volt gyakori (3 hónapon belüli) internethasználó, míg Magyarországon ez az arány 80% volt. Az internethasználatban a korosztályok között a 16–24 éveseket jellemezte a legmagasabb intenzitás (98%) az unióban és hazánkban is. A legnagyobb mértékű elmaradás az uniós átlagtól az 55–64 és a 65–74 éves korcsoportoknál jellemző (11, illetve 20 százalékpont), annak ellenére, hogy 2015 és 2019 között ebben a két korosztályban nőtt legnagyobb mértékben a 3 hónapon belüli internethasználat.
Koncz Katalin: Nők a munkaerő-piacon (Budapesti Corvinus Egyetem Women's Studies Központ, 2008) - Számvetés a rendszerváltástól napjainkig az Európai Unióban érvényesülő tendenciák és követelmények fényében Szerkesztő Lektor Kiadó: Budapesti Corvinus Egyetem Women's Studies Központ Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2008 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 308 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 16 cm ISBN: 978-963-503-378-2 Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A számvetés igényével írtam meg ezt a szakirodalomnak szánt könyvet. Az elemzés során támaszkodtam a kutató kendőzetlen tényfeltárására, alkalmaztam a közgazdász gazdasági/munkaerő-piaci szemléletét, magamévá tettem a humanista értékítéletét, a mozgalmi ember problémamegoldó szándékát, és tekintettel voltam az érintettek elvárásaira, igényeire. Mindezen szempontok érvényesítésével arra keresem a választ, mi az oka annak, hogy a nők társadalmi helyzetének elemzése kapcsán több mint negyedszázada ugyanazokba a kérdésekbe botlok, hogy a korábban felvetett problémák még napjainkban is aktuálisak?
Egyre többen veszik igénybe az elektronikus ügyintézést 2019-ben az Európai Unió lakosságának átlagosan 55%, míg a hazainak 53%-a lépett elektronikusan kapcsolatba közhivatalokkal közigazgatási ügyei intézése során. A 16–74 éves magyar népesség részvétele az e-közigazgatási ügyintézés mindhárom szolgáltatási szintjén meghaladta az uniós átlagot. A legmagasabb szintnek a kitöltött űrlapok elküldése számít, e funkció használati gyakorisága az Európai Unióban már 2018 óta meghaladja az (egyszerűbb szintnek számító) űrlapok letöltését. Magyarországon 2019-ben még utóbbi fordult elő gyakrabban a lakosság körében. Az infokommunikációs eszközök lakossági használatában is 2019 volt az utolsó év, amelyet a koronavírus okozta járvány még nem érintett. A pandémia 2020-ban jelentősen megváltoztatta mindnyájunk életét, átalakította a kommunikációs szokásokat, az infokommunikációs eszközök használata pedig még inkább előtérbe került a digitális társadalomban és gazdaságban egyaránt. Bővült az internetellátottság az EU-ban és Magyarországon is 2019-ben az Európai Unióban az internettel rendelkező háztartások aránya átlagosan 90% volt.
Szövetségben Nyíregyházáért frakció
Az előadás az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával jött létre. 2022. március 2-án került sor a "Nyíregyháza, Nagykörút délnyugati szakasz négysávosítása" elnevezésű projekt ünnepélyes alapkőletételére. John Boynton Priestley VÁRATLAN VENDÉG című drámáját állította színpadra Nyíregyházán Guelmino Sándor. Koronavírusban elhunyt a Nyíregyházi Kossuth Kör elnöke | Veszpresszó. A bemutató 2022. február 18-án, pénteken lesz a Krúdy Kamaraszínpadon. Az előadás a Hofra Kft közreműködésével jött létre.