Afrikán és az Antarktiszon kívül minden kontinensen előfordulnak. Több száz fajtát természetesen nem fogunk felsorolni itt, de megemlítenénk hármat, amit a leggyakrabban ültetnek manapság. Ázsiai boglárka – Az ázsiai boglárka 8-11 USDA zónákban termeszthető évelőként (hazánkban tehát egynyári pályafutása lehet csupán). Ez a boglárkafajta akár 3, 5 méter mag asra is megnőhet, és 8-12 cm-es félig, vagy teljesen duplaszirmú virágokat hoz. Ázsiai boglárka virago. Salátaboglárka – Ez a boglárka már sokkal jobban tűri a hazai éghajlatot (6-9 USDA zónák között hidegtűrő), ami nem meglepő, elvégre Kelet-Ázsiából és Európából származik. Szív alakú, zöld levél takarójuk fölé csinos sárga virágok emelkednek ki. Vigyázni kell vele, mert gyom módjára terjeszkedik. Kúszó boglárka – A kúszó boglárka szintén 6-9 USDA zónákban érzi jól mag át, de szintén terjeszkedő hajlmai vannak. Duplaszirmú virágai sárgák és teltebbek, mint a salátaboglárkáé. Most pedig nézzük, mit kell tudni a boglárka neveléséről, a következő oldalon folytatom!
Ennek a gumós növénynek a tartása a fagyérzékeny hagymásokéhoz hasonló módon történik. Részletek» Gyöngyvirág Közismert, hagyományos évelő a gyöngyvirág. Árnyékos terültek kedvenc talajtakaró növénye. A növény terjedő tövű, illatos, apró, harang alakú virágai májusban díszítenek. A cikk első részében bemutatjuk a gyöngyvirágot, megismerhetjük hatóanyagait, gyógyhatásait. Figyelem! A gyöngyvirág háziszerként való alkalmazása tilos! Részletek» Hóvirág Az amarilliszfélék családjába ( Amaryllidaceae), a 16 fajt számláló hóvirágfélék nemzetségébe ( Galanthu s) tartozó közönséges hóvirág ( G. nivalis) az egyik legkorábban nyíló hagymás virág, a tavasz előhírnöke. BOGLÁRKA (RANUNCULUS ASIATICUS MIXED) 6-7CM - Virághagyma. Bár ma már nálunk is vadon terem, valószínűleg a mediterrán vidékekről származik, és a rómaiak hozták magukkal a provinciákra. Részletek» Hunyor A tél végi, kora tavaszi kertek sztárja a virágzó hunyor. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kertészek körében. Intenzíven termesztik Amerikában, Európában, Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
A korai sáfrányokat ne korlátozzuk csak a virágágyásba! Képzeljük csak el, hogy milyen jól mutatnak a gyepben a sáfrányok bíbor, fehér, rózsaszín, sápadt levendula vagy aranyszínű szirmai. Részletek» Téli jázmin A téli jázmin szó szerint télen virágzik, azt az érzetet keltve, hogy a szezon nemsokára kezdődik. Enyhébb teleken már novemberben is találkoztunk virágjával. Miután mutatós, télen is díszít, és tartása egyszerű, sok kertben előfordul. Virágai sokat kibírnak, de nem mindent! Rézsűre, támfalra, dézsába, de akár szoliter növényként is ültethetjük. Részletek» Téltemető A téltemető a tavasz első virága. Amikor előbújik az enyhébb februári napokat követően, már tudjuk, hogy bármennyire erősködik a tél, hamarosan beköszönt a kikelet. Ázsiai boglarka virág . Nincs szebb látvány a téltemető pompás virágszőnyegénél. Noha egész országunkban védett növény a téltemető, géncentruma a mediterráneumban van. Némelyek szerint hozzánk még a középkorban jutott el, dísznövényként. Részletek» Tőzike Ha látsz egy hóvirágot, ami nem hóvirág, az a tavaszi tőzike.
A boglárka (Ranunculus) nem csupán egy csodaszép virág, hanem a világ egyik leghatékonyabb beporzó-csalogatója is egyben. Ez első sorban gyönyörű, világos színeinek köszönhető. Mindebből következik, hogy a boglárkák nem csak szép, hanem hasznos tagjai is lehetnek kertednek és udvarodnak is. Hűvösebb napokon a boglárka szirmai laposabb formát alkotnak, hogy minél több napfényt tudjanak a növény központi részeire irányítani. Ez segít felmelegíteni a virág nemzőrészeit, amelyek így jobban vonzzál a méheket, a madarakat és más beporzókat is. A boglárkák tehát szemmel láthatóan mindent megtesznek azért, hogy minél több beporzó találjon rájuk, és ezzel sokat segíthetnek kerted többi növényének is. Lássuk tehát, hogy hogyan termeszthetsz te is gyönyörű boglárkákat kertedben vagy udvarodon! A boglárka fajtái A boglárkának több mint 400 különböző fajtáját ismerjük. Ezek többsége arany vagy citromsárga színű, habár vannak köztük rózsaszín, piros, fehér és narancsszínű fajták is. Ázsiai boglárka viral video. Ezeket a csillogó, világos színű, öt szirmú szépségeket általában heg yoldalakban és völgyekben láthatjuk a vadonban, de persze számos virág ágyásban is felbukkannak, egyedek pedig sziklakertjeikbe is ültetnek belőlük.
3. Áztatás után madzagra fűzve kiakasztjuk, hogy tökéletesen lecsöpögjön, mert a nedves felületre nem ragad rá a füst. Amikor a sonka kellőképpen leszáradt, fűrészporral begyújtunk a füstölőbe. A sonkát fölakasztjuk, ügyeljünk arra, hogy legalább 1-1, 5 méter magasan legyen a tűztértől! A füstölés 3-4 napig tart, többszöri begyújtással. Ha nagyon hideg van, dobjunk fadarabot a tűzre, mert a füstölési hőmérséklet 25-35 °C között optimális! Ha nincs elég hő, nem pirosodik ki a sonka, viszont ha nagy a hő, kiüti a só. A sonka színe akkor megfelelő, ha a bőre halványbarna, a hús színe pedig meggybordó, illata kellemesen füstös. 4. Füstölés után figyelni kell a tárolásra: a sonkákat egyenként felakasztva, szellős, hüvös helyen tároljuk 10-18 °C -on, 60-70%-os páratartalomnál. Az eltarthatóság a hús zsírtartalmától függ. Házi sonkapácolás | Vidék Íze. A nagyon száraz sonka 2-3 hónap múlva kiszárad. A megfelelően zsíros sonka optimális körülmények között 2 évig is eltartható. Hosszabban eltartható, ha 0, 5-1 centi vastagon zsírral körbekenjük, így légmentesen lezárjuk!
Hozzávalók a sonka sózásához: 80 dkg só (A só ideális esetben a tengeri só), 3-4 dkg cukor, két-három kávéskanál cukor, egy csipetnyi bors. Hozzávalók az áztatáshoz: kb. 3 dl víz, két három babérlevél, egy fej fokhagyma szükséges A pácolás menete A sót cukrot és borsot összekeverjük, bedörzsöljük vele a sonkát, majd 5-7 napig állni hagyjuk. Rendszeresen megforgatjuk, és ha valahol nem éri só a sonkát akkor kicsit még megsózzuk. Húsvéti sonka házilag | Otthon házilag. Az egy hét letelte után 4-5 l vizet, a babérlevéllel és a fokhagymával együtt jól összefőzzük, majd hagyjuk kihűlni, végül kihűlt állapotban ráöntjük a sonkára! A páclében is egy hetet álljon a sonka. Ezután már csak egy hűvös jól szellőző kamrára van szükségünk, ahol felaggatva egy-két napig szárítjuk. Szártás után pedig már csak a füstölés van hátra, a jó húsvéti sonkához! Pácolás és füstölés után felvágva, pedig ilyen sonkát kapunk (Gondolhatod, hogy túl szép, hojy igaz legyen, de hidd el igazi a sonka! ) Ha a füstölt csülök főzése is érdekel, akkor itt találsz néhány egyszerű trükköt!
Fűszert nem használok, mert az értelemszerűen befolyásolja az ízt. Sózás után visszaáztatom vízzel a sonkákat, és préselem 10-12 napig, ekkor még mindig távozik belőle lé. Egy öreg szőlőprést alakítottam át ehhez a művelethez. Ez után klasszikus módon hidegen füstöljük, lent még mindig szilvafával fejezik be a füstölést, mert gyönyörű aranybarna színt ad neki, ha van elég szilvafám, én is így teszek. Ezután jön a szárítás, ennek során négy dologra kell vigyázni. A hőmérséklet, a légmozgás és a nedvességtartalom is pontos értéken kell, hogy legyen, ellenkező esetben száradás, penészedés lesz a végeredmény. Sőt, a fény még az avasodásnak is kedvez. Bojtocska Ízvilága: SONKA, IGAZI HÁZI KÖTÖZÖTT. A szárítás nálam másfél évig tart, de volt már nekem nyolcéves sonkám is. Egy kis sonka Árpás Lászlótól Forrás: Táfelspicc Próbálkozott már érlelt, füstöletlen sonka készítésével? Igen. Ott, mivel azt a sonkát csak a só konzerválja, már nagyon oda kell figyelni, és még az előbb elmondottakhoz képest is rendkívül pontosnak kell lenni mind a hőmérsékletek, mind a légmozgás, körülmények tekintetében.
A főzővizet érdemes megtartani, remek húsvéti rizottót lehet belőle kanyarintani, de jó lehet krémleves alapnak is! fotó: Horváth Miklós Szólj hozzá!
Korianderes sonkapác Ez a változat egy kicsit összetettebb ízvilágú, de nagyon finom! A korienderre sokan esküsznek, hogy ez teszi igazán különlegessé a sonkát! A régi paraszti családoknál nem volt jellemző a sonkapác komplikálása, ez az ízvilág egy kicsit különlegesebb annál, de többször kóstoltuk, és nagyon ízletes. Hozzávalók: Egy sonkához kb. fél kiló só, egy kanál bors, egy kanál koriander, egy kanál szegfűbors, egy kanál majoranna, 1-2 kanál fenyőmag, egy közepes fej hagyma, néhány babérlevél. A hozzávalókat a megfelelő mennyiségű vízben felforraljuk, majd kihűlés után óvatosan ráöntjük a páclevet a sonkára. A páclének el kell lepnie a húst. A sonka a bőrös részével legyen a pácolókád alja felé. Általában 3-4 hétig pácoljuk a húsféléket, néhány naponta forgatva a húst. Utána rögtön irány a füstre. Reméljük tudtunk segíteni! Ha neked is van egy jó receptet, küld el nekünk vagy emailben vagy a facebookon! Szívesen megosztjuk másokkal is! Érdekel a húsvéti sonka eredete? Katt ide!
Elkészítés: 80 dkg só, 4 dkg cukor és 2 dkg őrölt bors keverékkel kell bedörzsölni a pácolandó sonkát, szalonnát, amit hűvös helyen 5-7 napig állni hagyunk. Ezt fateknőben vagy zománcos edényben célszerű megtenni, s naponta kell forgatni abban a lében, amit időközben ereszt. 5-7 nap múlva fel kell önteni a következő főzettel: 4-6 l vízben 1-2 babérlevelet, 1 kávéskanál koriandermagot, párszem fenyőmagot, 1 fej fokhagymát felfőzünk. A főzetet kihűlés után ráöntjük a pácolandó szalonnára, sonkára. Jól átforgatjuk, hogy minden oldalát érje a lé. 6-8 napig kell ebben a lében áznia. Ezután kiszedjük és spárgára felaggatjuk, 1-2 napig szikkasztjuk, majd füstöljük.
Ha kihűlt, tedd be a hűtőbe hétfő reggelig.