Robbins képviseli A remény rabjaiban a reményt és mindazt az élni akarást, erkölcsöt, amit a közönség látni és hallani akar. A filmben Bob Gunton, William Sadler, Clancy Brown, James Whitmore is karrierje legjobb teljesítményét nyújtja. A remény rabjai több értékálló üzenetet is tartalmaz és mindvégig gondolkodásra készteti a nézőit. Eljátszunk a gondolattal, hogy hogyan reagálnánk abban a helyzetben, amikor mindent elvesztünk és az addigi életünk köddé válik. Ebben a reménytelen helyzetben vajon képesek lennénk megőrizni a hitet, a reményt, az emberséget szívünkben vagy feladnánk az életet és csak sodródnánk az árral? A film bemutat egy élhetetlen helyzetet, amit mégis a töretlen reménnyel valahogy élhetőbbé picit szebbé lehet tenni. Sok produkció szól erről, hogy a legsötétebb napokban is, hogyan maradjunk emberek, mint például a friss Oscar díjas magyar Saul fia, vagy Az élet szép. Érdekes az a mondanivalója is A remény rabjainak, hogy míg valaki a kegyetlen börtönben is tud szabad lenni, addig mások a nagy világban szabad emberként élnek még is rabként tengetik mindennapjaikat.
A Kafarnaum – A remény útjának egyszerűen annyira jó a kérdésfelvetése, hogy az még a nyomor látványának kiszipolyozását is kompenzálja. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Az exploitation egy fontos filmes fogalom, annyira fontos, hogy külön cikkben is értekeztünk róla. A lényege az öncélúságban és a sokkhatásban van: a fő cél a közönség sokkolása, nem pedig az értékközvetítés. Elsősorban szexszel vagy vérrel összefüggésben használják a kifejezést, ugyanis főleg a horrorban és az erotikus filmekben lehet olyan explicitást elérni, ami a néző ingerküszöbét meghaladja. A mélyszegénységet ábrázoló alkotások kapcsán azonban ritkán jut eszünkbe ez a pejoratív kifejezés, pedig ha a jelenség mélyére nézünk, ugyanazt látjuk: öncélúságot és sokkhatást. Így született meg cinikus kritikusok körében a nyomorpornó kifejezés. Ami tökéletesen illik a Kafarnaum – A remény útjára is. A cinikus szó azért fontos, mert az öncélúságot nem lehet bizonyítani. A nyomorpornográf moziknál ugyanis nehéz megítélni, hogy pusztán a sajnálatunkra játszanak rá, vagy valóban megpróbálnak némi érzékenységet kiváltani olyan társadalmi csoportok irányába, amelyek jellemzően önmagukban erre képtelenek lennének.
Mindez mindenképp elismerést érdemel, de a megvalósítás kapcsán vannak jogosan felvetett aggályok: például a kisbaba megtalálása nélkül valószínűleg ugyanolyan működőképes lett volna a történet. A szegénységet bemutató szociodrámák a dokumentarista megközelítésből a szegénység-szabadság tengely irányába fejlődtek az utóbbi években. A filmművészek már nem pusztán bemutatni akarták a szegénységet az eredeti formájában, hanem kijelentették, hogy a mélyszegénység nem egyenlő a boldogtalansággal. Emlékezzünk csak a Gettómilliomosra, amely szinte kizárólag erre a gondolatiságra épült. Évekkel később Stephen Daldry Szeméttelepje nem érzékelte a filmművészetben zajló változást, így a nemes szándék ellenére a filmet szinte teljes érdektelenség övezte. A csúcsteljesítmény egyértelműen a Floridai álom volt, amely már tudatosan szakított a szánalomra építő narratívával. És így jutunk el a 2018-as cannes-i fesztiválig, ahol a megújult zsűri a Kafarnaum mellett két olyan mozit is meghívott a versenyprogramba, ami a mélyszegénység témáját tárgyalta: a leprásokról szóló, életigenlő road movie-t, a Yomeddine -t, valamint a japán Bolti tolvajokat.
Irodalom Külső linkek A remény az IMDb-n A remény az AllMovie-ban
A bíró megkérdezi tőle: milyen büntetést szeretnél rájuk mérni? Zain azt válaszolja: ne lehessen több gyerekük. A Kafarnaum – A remény útja nem lineárisan épül fel, hanem a tárgyalás közben elevenítik fel az eseményeket, amelyek a húga "eladásától" a börtönig tartanak. A bírósági jelenetekre főleg a játékidő elején és a végén fektet hangsúlyt a rendező. A köztes bonyodalom szinte teljes mértékben a szegénységről szól. Hogyan lehet élni nyomorban? Látjuk azt, hogy milyen trükköket találnak ki az emberek az életbemaradásért. És kiderül az is, hogy milyen álmaik vannak, milyen célok vezetik a mélyszegénységben élő embereket. Ez a szegmens többnyire rendkívül érzékenyen viszonyul a szereplőkhöz. Nadine Labaki libanoni rendezőnő akkor találkozott a főszereplőt játszó kisfiúval, amikor az mindössze 8 éves volt. A Szíriából elmenekült fiú 12 éves volt már, amikor a Kafarnaumot felvették. A forgatás csaknem fél évig tartott, és az önmagában nemes gesztus, hogy a felvételek a helyszíni gettókban készültek.
A sütőt bekapcsoljuk 180°C-ra. Először a tésztát készítjük el. A tojást a sárgájával és a cukorral vízgőz felett állandó kevergetés mellett megmelegítjük. levesszük a vízgőzről és folyamatosan habosítjuk. Ezalatt a massza ki is hűl. A lisztet a kakaóporral elkeverjük, majd a kihűlt tojásos habhoz keverjük, majd az olajat is belecsorgatjuk. Vajazott, lisztezett tortaformába öntjük és az előmelegített sütőben 20 perc alatt megsütjük. Amikor készen van, hűlni hagyjuk. Addig elkészíthetjük a krémet A zselatint beáztatjuk kevés hideg vízbe. A habtejszínből habot verünk, a szitált porcukrot beleszórjuk, belekeverjük a mascarponét, a narancs reszelt héját, valamint a narancslekvárt. A zselatint a vízzel felmelegítjük úgy, hogy teljesen felolvadjon, majd egy picit hűlni hagyjuk (pár perc), aztán belecsorgatjuk a mascarponés masszába. Narancsos mascarpone torta la. A piskóta lapot kettévágjuk. Az egyiket visszahelyezzük a tortakarikába és az elkészített narancsos krém felét egyenletesen a lapra adagoljuk. Rátesszük a másik piskótalapot is, és arra kenjük egyenletesen a krém másik felét.
Elkészítés: Először a tésztát készítem el: a tojás okat szétválasztom, és a fehérjéből kemény habot verek. Egy másik tálban a puha margarin hoz adom a tojás ok sárgáját, a cukrokat, a sót és a fahéjat, és géppel jól kikeverem. Ezután adom hozzá a darált mákot, a tejet és a lisztet a sütőporral. Előkészítek egy 26 cm-es kapcsos tortaformát, amibe belevágok egy kerek lapot sütőpapírból, erre öntöm a tésztát, és előmelegített 180 C fokos sütőben készre sütöm, majd leveszem a karimát, és hagyom kihűlni. A töltelék nagyon egyszerű, mert nem kell sütni: a habtejszínt a porcukorral és a habfixálóval kemény habbá verem egy tálban. Narancsos mascarpone torta filling. Egy másik nagyobb tálban a többi hozzávalót keverem össze: narancshéj, vaníliás cukor, fűszerek, mascarpone, kandírozott narancshéj. A lapzselatint beáztatom langyos vízbe, majd kicsavarom, ezután egy hőálló tálba teszem, ráöntöm a narancslevet és a pálinkát, és mikróba teszem felmelegíteni, de csak éppen 1 percre, hogy ne forrjon, jól elkeverem, majd egy picit hagyom hűlni.
Tetejét elsimítjuk és hűtőben legalább 2-3 órát pihentetjük. Megjegyzés: Buza Sándor véletlenül kávés piskótának nevezi az alapot a harmadik rész elején. Ez pusztán egy nyelvbotlás a részéről, természetesen a piskóta kakaós!
A narancsos, mascarponés torta kalória és tápérték tartalma: Kalória: 250 kcal Fehérje: 5 g Szénhidrát: 24 g Zsír: 14 g Az adatok 100 g mennyiségre vonatkoznak.
A porcukrot és a felkockázott puha vajat keverjük simára, majd egyesével adjuk hozzá az egész tojásokat, mindegyik tojással külön-külön is keverjük alaposan össze. Ezután csorgassuk hozzá a felolvasztott és visszahűtött csokoládét, majd szintén keverjük össze. A lisztet keverjük össze a sütőporral és a kakaóval, majd szitáljuk át. Ezután állandó keverés mellett kanalazzuk hozzá a keverékhez. 3 db 20 cm-es tortaformát zsírozzunk, majd lisztezzünk ki, és egyenlően osszuk el bennük a masszát. Narancsos csokitorta, az ünnepi asztal kihagyhatatlan édessége. Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük kb. 30 percig. Ezután vegyük ki a sütőből, és a formában hagyjuk langyosra hűlni, majd helyezzük rácsra, és hűtsük ki egészen. A krémhez a mascarponét keverjük össze a puha vajjal, majd adjuk hozzá a porcukrot, a vaníliás cukrot, a reszelt narancshéjat és a narancs levének felét. Ezután robotgéppel keverjük jó habosra, közben pedig apránként adjuk hozzá a maradék narancslét, figyelve arra, nehogy túl lágy legyen a krém. A narancs nagyságától függ, hogy kell-e bele mind!