Az Antarktiszról néhány napja hazajött kalandorral a déli-sarki túra legélvezhetőbb részeiről, az embert próbáló kihívásairól és arról is beszélgettünk, hogy a nemzetközi elismerésért még a mostani teljesítményénél is nagyobbat kellene dobnia. 2019. 12. 19:31 "Minden perc megérte" – hazatért a Déli-sarkról Rakonczay Gábor Csapatban ment, de ő haladt elől, és az ő csomagja volt a legnehezebb. 2019. 05:15 Sport Elérte a Déli-sarkot Rakonczay Gábor Az extrémsportoló első magyarként, a szárazföld, vagyis az Antarktisz partjáról indulva 44 nap és 4 óra alatt teljesítette a 917 kilométeres távot, egy 94 kilós szánt húzva maga után – közölte az expedíció PR-ügynöksége hétfőn este. 2018. december. 18:39 Célegyenesben a magyar Déli-sark expedíció Jövő vasárnap érhet véget az expedíció. 2018. november. Sport: A kenus Rakonczay Gábor felesége továbbra is bizakodó | hvg.hu. 21:05 Útrakész a Déli-sarkra induló Rakonczay Gábor Az extrém sportoló már útra készen várja Chilében, hogy elindulhasson az Antarktiszra, ahonnan gyalog, pontosabban síléceken folytatja útját. Első magyarként akarja elérni a Déli-sarkpontot, ahova egy darabig a Fókusz stábja is elkíséri.
Rakonczay Viktória szerint férje, az Atlanti-óceánon kenuzó Rakonczay Gábor jól halad: biztos benne, hogy a napi rutint folyamatosan tartja, és a sportember rendben van. Rakonczay Viktória az MTI-nek elmondta, "kapott pozíciót" Szeremley Hubáéktól, akik Elizabeth nevű vitorlásukkal már nincsenek abban a térségben, ahol lehetséges lett volna a találkozás. "Kicsi volt az esélye, hogy észreveszik, olyan, mint szénakazalban tűt keresni. Nagyon csodálkoztam, de persze örültem volna, ha mégis rátalálnak Gáborra" - magyarázta. © Így azonban inkább azt tartja reálisnak, hogy férje körülbelül egy hónap múlva, április 10-e körül kiköt Antigua szigetén, és onnan telefonál. Szerinte az sem zárható ki teljességgel, hogy egy arra járó hajó észreveszi. Szomorú! Rakonczay Gábor válik feleségétől - Blikk. "Azt viszont nem tudni, Gábor mennyire tud jelezni, mert korlátozott mennyiségű rakéta van nála" - közölte. Véleménye szerint férje betartja az alapvető előírásokat, így biztonsága nem lehet kérdéses: egyebek között a karabiner mindig rajta van, ezáltal pedig rögzítve van a hajóhoz.
Ezt a távolságot a tervezett 20 nap helyett 16 nap alatt sikerült teljesítenie, amivel világrekordot döntött. Néhány napos pihenő után január 25-én indult el újra. A túra második szakaszában Rakonczay 5200 kilométert kíván megtenni közel három hónap alatt, tervei szerint április elején érkezik a karib-tengeri Antiguához. Rakonczay gábor felesége 2020. Rakonczay Gábor az utolsó sikeres bejelentkezésekor, vagyis február 6-án kapcsolta be utoljára a műholdas telefont. A telefon azóta nem adott több jelet, így nem lehet további pozíciót tudni a kenus hollétéről. Magyar vitorlások, Szeremley Huba és legénysége egy ideig azon az útvonalon hajóztak az Atlanti-óceánon, ahol feltételezett pozíciók alapján esetleg megtalálhatták volna a kenust, de nem sikerült nyomára bukkanniuk. A borász itthon tartózkodó fia, Szeremley László a Napló-online-nak elmondta, hogy az Elizabeth hétfőn még abban a körzetben tartózkodott, ahol volt esély a találkozásra, azóta azonban már távolodnak ettől a ponttól, mert Szeremleyék a Kis-Antillákhoz tartozó Guadeloupe-ban szándékoznak kikötni, míg Rakonczay úti célja a karib-tengeri Antigua-sziget.
Azonban a távolság nem tett jót. Az átkelés alatti és az azután felmerült nehézségek, gondok tovább rontottak a helyzeten. " - a hosszú nyilatkozatból olvasható, hogy már Rakonczay tavaly decemberi indulása előtt is gondok voltak a házasságukkal, de a hosszú írásból úgy tűnik barátsággal váltak el: "A legkevesebb, amit tehetünk, szeretettel elengedni a másikat, visszaadni egymás szabadságát! Fejet hajtunk egymás sportteljesítménye előtt, és emberi nagysága előtt!! Számot vetettünk a közös múlttal. Ami akkor gond, baj, nehézség volt, mára megszépült. Kirajzolódni látszanak az utak, elképzelések, lehetőségek. A mi kettőnk története jó példa arra, hogy ugyan útjain elválnak, de álmainkat nem adjuk fel, tudjuk, mit akarunk tenni a jövőben és hálásak vagyunk egymásnak, hogy az eddigi utat együtt tettük meg. " A Blikk telefonon érte utol Rakonczay Gábort, aki megerősítette a hírt, de a döntésről nem akart a közleménynél bővebben beszélni. Rakonczay gábor felesége öngyilkos. Rakonczay Gábor 2011 december 20-án, magyar idő szerint 6:15 perckor indult el a portugáliai Lagos kikötőjéből.
A kenus azt tűzte ki célul, hogy a híres óceáni vitorlázó, Fa Nándor által épített hajóval a világon elsőként és egyedül fog kenuval átkelni az Atlanti-óceánon. A kenusnak azonban nyoma veszett az óceánon, azonban felesége végig bizakodott, nyilatkozataiban mindig megerősítette, hogy tudja, hogy jól van és végül sikerül neki. Végül március 26-án, hétfő hajnalban megérkezett a hír a kenusról: Rakonczay megcsinálta.
Kedves barátaink, szimpatizánsok, ismerősök! Köszönjük a sok-sok lelkes bíztatást, támogatást!!! Sorsunk alakulásáról, terveinkről, programjainkról a jövőben az új, önálló Viki illetve Gábor Facebook oldalról értesítünk mindenkit, és az élet megy tovább. Viki és Gábor
A három részre szakadt ország lakóinak élete - YouTube
1541-ben, tizenöt évvel a mohácsi csata után, a magyar főurak széthúzásának köszönhetően a Magyar Királyság területe három részre szakadt. 1526-ban a magyar katonaság hatalmas vereséget szenvedett az oszmán-török hadaktól Mohácsnál. Általában ezt az időpontot tartják a történészek a középkori Magyar Királyság végének, holott utána még 15 év állt volna rendelkezésre, hogy a magyar rendek a főurakkal és az egyházzal közösen helyreállítsák az országban a rendet és megvédjék a hazát a külső támadásoktól. Ehelyett azonban néhány főúr a törvényesen megválasztott magyar király, Szapolyai János ellen lázadt és a trónkövetelő Habsburg Ferdinánd trónra jutását kezdték el támogatni. Ezzel a saját magánvagyonuk szépen gyarapodott, azonban az ország amúgy is nehéz belső helyzetét tovább bonyolították. Jórészt ennek a trónharcnak és nem elsődlegesen Mohácsnak volt köszönhető, hogy az ország hamarosan darabokra hullott szét és a magyaroknak közel 150 évig a megosztottságban kellett élniük. Jönnek a törökök!
Az 1944-45-ös időszak megítélése tehát elválaszthatatlan az azt követő évtizedektől. A személyes vagy akár a családi élettörténet azonban a többség esetében így sem igazít el a korszak megítélésével kapcsolatban, hiszen az emberek nagyobbik része nem tartozott sem a rendszer támogatói, sem a rendszer üldözöttei közé - főleg persze azok a generációk nem, amelyek már a rendszerváltás után váltak felnőtté. A magyar politikai tagoltságban azonban nemcsak egyszerűen tovább élnek, hanem a pártok közötti szimbolikus összecsapások révén talán még fel is erősödnek ezek a történelmi konfliktusok. Így lehet az, hogy a szavazók pártpreferenciája legalább olyan erősen függ össze a második világháborút lezáró események megítélésével, mint a saját élettörténetük: a Fidesz-szavazók 41 százaléka szerint a szovjet csapatok megszállták, az MSZP-sek 43 százaléka és az SZDSZ-esek 51 százaléka szerint viszont felszabadították az országot. Hogy a magyar politikai élet alapjában mennyire a szimbolikus kérdésekről szól, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hatvan évvel ezelőtt történt események megítélésében nagyobb a különbség a jobboldali és a baloldali- liberális szavazók között, mint a legtöbb aktuális politikai kérdésben.
Ez a jelenség arra utal, hogy nem a letelepedett, hanem a kóborló-vándorló életmód jellemezte ebben a korszakban cigányságunkat. Cigányok az önálló Erdélyben A l6. század közepén önállósult Erdélyi Fejedelemség területén a cigányok kezdettől fogva jelen voltak, mégpedig - ahogyan a források sugallják - elég nagy számban. Úgy látszik, a helyzetük is különbözött a királyi Magyarország és a hódoltság cigányainak a helyzetétől. Az államvezetés például rendszeresen adót fizettetett a cigányokkal, fejenként és évenként egy forintot, amelyet két részletben: Szent György és Szent Mihály napján (április 24-én, illetve szeptember 29-én) kellett beszedni. Aki beszedte, az volt a "cigányok fő-vajdája"; ez a hivatal szinte udvari méltóságnak számított. 1557-ben például Izabella királyné kiskendi Bálásfi Ferencet és Nagy Gáspárt nevezte ki az erdélyi cigányok fővajdájának, s a kinevezéssel kapcsolatos nyílt parancslevelében a fejedelemség összes hivatalnokának és tisztségviselőjének meghagyta, hogy segítsék a nevezetteket a cigányok által fizetendő és őket megillető fejadó, valamint a bírságok beszedésében.