Dorog A Hely mûsorában - A Kossuth Rádió riportja múltunkra építő jövőnkről Kultúra 2016. febr. 25. A Kossuth Rádió stábja riportot készített Dorogon február 23-án. A Farkas Erika riporter és Pálfi Balázs szerkesztő vezette stáb igazán jól érezte magát nálunk. A hely kossuth rádió center. Bejártuk a Gáthy Zoltán Városi Könyvtárat, a mûvelődési házat, ahol Madarász Tímea városmarketingesként válaszolt az érdeklődő kérdésekre. Solymár Judit okleveles gépészmérnök a Bányász Emlékházról, dr. Korompay Péter, az OMBKE helyi szervezetének titkára pedig a bányászfürdőben mesélt a bányászatról, emlékeinkről, terveinkről. A stáb nem utazott messzire tőlünk. Lieber Tamás vezetésével a Sátorkőpusztai-barlangot tárták fel aznap délután. A Hely címû mûsor Dorogról szóló adása március közepén (pontos időpont később) hallható majd a Magyar Rádióban. Fotó: Garamvölgyi Károly
KOSSUTH RÁDIÓ 2020. 07. 17. Egy vár, ahol a középkorban már sajátos vízöblítéses toalett működött. Ám hiába a múltkori luxus, a várfenntartás már akkor is költséges volt, így a tulajdonosok – ha tehették – szabadultak tőle. A hely kossuth rádió live. Így volt ez Reziben is, ahol az okafogyottá vált vár bejáratát felrobbantották és rom lett belőle. A hegyen működő egykori katonai kiképzőbázis és az idő vasfoga is fogyasztotta a romot, amit a régészek megpróbáltak megmenteni, de csak egy darabig jutottak. A Rezi vár nagyon népszerű a turisták körében, hiszen az országos kéktúra útvonala is erre halad, ami a településnek plusz bevételt is jelent. Hétfői helyünk: a Zala megyei Rezi. Hallgassa meg! A Hely – Kossuth – július 20., hétfő, 11:0 7 Continue Reading
A HELY: Dorogról szólt a Kossuth Rádió mûsora Közügy 2016. márc. 30. Március 23-án az MR1-Kossuth Rádió A hely címû mûsora Dorogról, a bányászat örökségéről szólt. A hallgatóknak a Farkas Erika vezette stáb bemutatta a Gáthy Zoltán Városi Könyvtárat, a volt bányakaszinót, a bányászfürdőt, a mûvelődési ház épületét és a bányászkolónia szélén megmentett, a 80-as években Emlékházzá alakított épületet. A szerkesztőség Solymár Judit okleveles gépészmérnökkel, dr. Korompay Péterrel, az OMBKE helyi titkárával és Madarász Tímea városmarketingessel járta be a helyeket. Kossuth Rádió - A Hely felvétele - YouTube. A Dorogról szóló rádió riport a címen elérhető. Egy héttel korábbi adásukban pedig a Doroghoz közeli Sátorkőpusztai-barlangban felvett adást hallhatták az érdeklődők. Ez a felvétel is elérhető a fenti címen.
Borota a Kossuth Rádió "A Hely" című műsorában Borotán készített hangfelvételt múlt pénteken a közrádió "A Hely" című népszerű riportműsorának stábja. Mohácsi Edit szerkesztő és Deák Dóra riporter indult el felfedezni a magyar-szerb határ közvetlen közelében fekvő község kincseit, a település legtekintélyesebb, közmegbecsülésnek örvendő polgárai kalauzolásával. A hanganyag szeptember 24-én, pénteken, a 11 órai hírek után lesz hallható a Kossuth Rádió hullámhosszán.
Az energia lobby önkormányzati kategóriáját nyertük meg. Ennek kapcsán kaptunk egy ilyen megkeresést. Természetesen az együttműködéssel vállaltuk a felkérést. Tehát a hozzánk kiérkező szakmai turizmust tulajdonképpen olyan helyre építettük be, hogy bemutatható és látható legyen. R: Ökocentrum éppen ezért jött létre, hogy az ilyen megújuló energia lehetőségeket bemutassa, illetve hát éppen ezért jönnek önökhöz különböző csoportok, turisták, akik éppen erre kíváncsiak. Köcse Tibor: Igen, az ökocentrumnak egyik szlogenje volt, hogy az álomtól a megvalósításig. Most már elértük azt ezzel a bojlerral, 85% megújuló energiával tud üzemelni az ökocentrum. 2030-ig minden önkormányzati épületünket száz százalékban megújuló energiával szeretnénk ellátni. Ezt célzászlóra tűztük ki és remélem, hogy meg is fogjuk tudni valósítani. A hely kossuth rádió model. Megszólalók: Köcse Tibor (független), polgármester, Nagypáli 2019. 01. 08. 16:49 A Kossuth Rádió január nyolcadikán sugárzott műsorában Varga Tünde riporter Köcse Tibor polgármesterrel készített interjújában a Smaragdfa mozgalomról, a növény jó tulajdonságairól és a tavalyi év végén Nagypáliba látogató Tunéziai delegációról hallhattak érdekes információkat az érdeklődők.
A festők egy-egy részletet készítettek el. Azonban az anyagiak keresztülhúzták az előzetes számításokat. Mint azt a történész elmondta, 1898-ban megmutatták Lvov-ban és magyar nagyvárosokban is az elkészült művet, az azonban nem keltett olyan nagy érdeklődést és nem hozott akkora bevételt, mint amire számítottak a készítők, ezért – utolsó próbálkozásként – egy fotóalbumot is készítettek a körképről. De ez sem "jött be", folytatta a történetet Turda, mert az 1907-es varsói kiállítás után Styka belátta, hogy nem lesz ebből a képből olyan összegű honorárium, amire számított, ezért fogta a képet, és a földön több tucat egyenlő darabra szelte fel, mindezt a legenda szerint ollóval. Bem-Petőfi-körkép reprodukció részlete kiállítva. Fotó: Farkas Erika/MTVA Nem lehet tudni pontosan, hogy hány festmény született a felszabdalás után, jelenleg 36 darabról tudnak a szakemberek – foglalta össze a festmény utóéletét a történész. A hely - Kossuth Rádió - Nietsch - Hajmási Cipészműhely - YouTube. Történelmi hűség vagy művészi fantázia? Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum igazgatója a műsorban elmondta: a város bevételének ábrázolására nem hiteles a festmény, azonban arra igen, hogy hűen mutassa be az 1849-es erdélyi hadjáratot.
2019. 03. 05:15 A Kossuth Rádió március harmadikán sugárzott műsorában Varga Tünde riporter Köcse Tibor polgármesterrel készített interjújában a a nemrégiben átadott, az Ariston Thermo Hungária által felajánlott hőszivattyús bojlerről hallhattak érdekes információkat az érdeklődők. A riportot az alábbi linken hallgathatják meg, 05:15 perctől: Részletes riport: Felére csökkenhet a meleg víz előállítására fordított energia költsége annak a hibrid bojlernek köszönhetően, amit nemrég adtak át Nagypáli ökocentrumában Mv: Felére csökkenhet a meleg víz előállítására fordított energia költsége annak a hibrid bojlernek köszönhetően, amit nemrég adtak át Nagypáli ökocentrumában. A Zala megyei település évtizedek óta élen jár a megújuló energiák hasznosításában. Sőt, ma már egyfajta mintafaluvá vált, ahova külföldi delegációk is érkeznek megtudni és megismerni az újabb és újabb lehetőségeket. Egyebek mellett éppen ezért hozta létre Nagypáli önkormányzata az ökocentrumot, ahol a fejlesztéseket közvetlen közelről működés, tesztelés közben is meg lehet ismerni.
- És nagyon jó hír, hogy erről tudunk! Ez is azt jelzi, hogy nem hallgatják el a nehézségeket. A konkrét hatóanyagnál egyébként, miután kivizsgálták, nem találtak ok-okozati összefüggést a vakcina és a megjelent súlyos betegség között, így folytatódott a vizsgálat. Az átmeneti felfüggesztés máskor rutineljárás a fejlesztésben, csak általában nem figyel oda a világ minden rezdülésre. Sokak vélekedésével ellentétben a vállalatoknak is az az érdekük, hogy idejében kiderüljön minden lehetséges mellékhatás, hogy meg tudják hozni a szükséges óvintézkedéseket. Ha elkezdődnek a tömeges oltások, úgyis nagyon hamar kiderül, ha baj van. Ez pedig akkora kárt, akkora bizalomvesztést okozna, amivel az adott vállalat akár végleg kiírná magát a világ gyógyszergyártásából. Dr. Falus András: Nem igaz, hogy a tudomány mindenható - Librarius.hu. Most világraszóló hír, ha 40 ezer emberből egynél súlyos mellékhatás alakul ki, és felmerül az eshetősége, hogy ahhoz köze lehet valamelyik vakcinának. De ne felejtsük el: ha 40 ezer idős ember elkapja a koronavírust, közülük ezren meghalnak.
Dr. Falus András professzor úr Karunk vendégoktatóinak egyike. Főállásban a Semmelweis Egyetemen dolgozik, ám több mint egy évtizede tanít nálunk is Immunológiát, Immunbiológiát, illetve Rendszerszintű orvosbiológiát. (2015. augusztus) Hova járt egyetemre? Miért azt a szakot, szakterületet választotta? ELTE-re jártam, biológus szakra, 1970-ben végeztem. Sok orvos volt a családomban, talán ezért is, meg a sok-sok kirándulás miatt nagyon szerettem a biológiát, de a végső lökést két hatást adta meg. Az első: Édesanyám révén megismerkedtem egy nagyon lelkes élettanásszal, Szentiványi Mátyással, aki békaszíveken cardio-farmakológiai kísérleteket végzett és ezeket csillogó szemmel magyarázta nekem, maj bele is vont a kísérletezésbe. A második lökést pedig az jelentette, hogy Straub F. Brunó, világhírű biokémikus a Puskin utcai intézetben középiskolásoknak szervezett szombatonként egy biológia tanfolyamot. Dr falus andrás. Ekkor volt 10 éves a Watson-Crick-Wilkins-Franklin féle DNS modell és Straub professzor lelkes fiatal munkatársai, Venetianer Pál, Csányi Vilmos, Mile Imre, Gál Ödön, Tóth Miklós és mások elképesztően izgalmas előadásokat tartottak nekünk, majd a második évben mi is bejárhattunk a laborba dolgozni.
Az immunrendszer mesés világa; Vince, Bp., 1999 Hisztamin: a metabolom része, Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián. (2001) Histamine:Biology and medical aspects (2004) Immunogenomics and Human Disease (2005) Fejezetek a genomléptékű biológiából és orvostudományból (2006) Clinical Applications of Immunomics (2008) Hangai B. Artúr: Kékbordó oltárok; Koinónia, Kolozsvár, 2009 Hangai B. Artúr: Égig érő prímszavak; Scolar, Bp., 2011 ( Scolar versek) A bizonyosságot kell keresni. Falus András akadémikussal beszélget Kapitány Katalin; Kairosz, Bp., 2015 ( Miért hiszek? ) Igék és Állítmányok (versek, 2017) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 I. Falus András: A világot az emberiség nem tudja elpusztítani. (A–H). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 318–319. o. MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 302. old., ISSN 1787-288X Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján, publikációs listával Életrajz a Mindentudás Egyeteme honlapján Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 52758669 OSZK: 000000002842 NEKTÁR: 142254 PIM: PIM100904 MTMT: 10000001 LCCN: n94801061 ISNI: 0000 0000 8019 2719 ORCID: 0000-0002-6843-6789 SUDOC: 082392315 NKCS: xx0205331 BNF: cb15100504s
Az angliai Cytokine című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt, emellett dolgozott többek között az Acta Biologica Hungarica, a Biokémia, a The Immunologist, az Inflammation Research című szakfolyóiratoknál is. Utóbbinak egyik főszerkesztője is volt. Az International Immunology egyik európai szerkesztője is lett. Munkássága [ szerkesztés] Kutatási területei korábban a gyulladásos citokinek hatásmechanizmusa, a citokinreceptorok jelátvitelének molekuláris szerveződése voltak. Dr. Falus András: Az immunológia élettani és molekuláris alapjai (Semmelweis Kiadó, 2001) - antikvarium.hu. Később elsősorban a hisztamin és sejtosztódás közötti kapcsolat, onkogenomikai és immungenomikai kérdések foglalkoztatják. Kiemelten kutatási területe a génhálózatok és a microRNS szabályozása. Érdeklődése a 2000-es évek vége felé a bioinformatika felé fordult. Publikációiban a genetika és genomika etikai és világnézeti kérdéseivel is foglalkozik. Jelentősebb eredményei közé tartozik a hisztamin szabályozó szerepének elsőként történő igazolása a melanóma (a bőrrák egyik fajtája) növekedési faktoraként, valamint a hisztaminreceptorok ellentétes funkcionális jelentőségének kimutatása tumorburjánzásban.
( - T. A., újságíró)