1920-ban visszatért Kuangtungba ( Guangdongba), ahol újra kormányt alakított, majd a következő években szovjet segítséggel és mintára átszervezte a Kuomintangot, és szövetségre lépett a Kínai Kommunista Párttal. A kantoni kormány elnökeként megkezdte Kína újraegyesítésének előkészületeit, és az új hadsereg alapjainak lerakásához létrehozta a Vampoa Katonai Akadémiát. 1925 -ben Pekingbe utazott, hogy az északi hadurakkal tárgyaljon az újraegyesítésről; 1925. március 12-én Pekingben halt meg májrákban. Az újraegyesítést a Kuomintang élén a helyére lépő Csang Kaj-sek hajtotta végre az északi hadjárattal, a Kuomintang forradalmi elveit azonban Csang feladta, s 1927 -ben szembefordult a kommunistákkal is. Források [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Polonyi Péter: Kína története, Maecenas Kiadó, Bp., 1994, ISBN 963-8469-33-1 Jung Chang, Jon Halliday: Mao, az ismeretlen történet, Európa Kiadó, Bp., 2006, ISBN 963-07-8158-1 I. Jermasov: Szun Jat-szen, ford. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Szun Jat- Szen. Dr. Perényi József, Kossuth Könyvkiadó, 1969 Frank László: Szun Jat-szen élete, Móra Könyvkiadó, 1966 Bertrand Russell: Kína és a kínai probléma, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. -T., Bp.
A 20. század elején a kínai–japán háborúban a japánok rövid ideig befolyással voltak Mandzsúria déli részére, nem sokkal később a nagyhatalmak közbeavatkozására Japán kivonult. A második világháború kísértése, a japánok nyughatatlan területigénye azonban meghozta az eredményét: 1931 szeptemberében lerohanták Mandzsúriát, 1932-ben pedig megalapították az 1945-ig fennálló Mandzsukuo bábállamukat. Az új bábállam vezetése A japán bábállam megalapításával felmerült a kérdés, hogy kit lenne érdemes Mandzsukuo vezetésére felkérni. Így kapóra jött az akkor már japán felségterületen tartózkodó, elmenekült utolsó kínai császár, akiről itt írtunk. Az államfője tehát Pu Ji lett, Kína elűzött császára. 1932-ben azonban a japánok kikiáltották a köztársaságot, ezért ideiglenesen Pu Jit 1932. Szun jat sen.de. március 9-én köztársasági elnöknek választották meg (1934-ig), majd később az alkotmányos császárság uralkodója lett (1934–1945). A japánok katonai fölényüket kihasználva egészen a Nagy falig nyomultak előre, Pekingbe azonban nem vonultak be.
Helyette egy semleges, demilitarizált övezetet hoztak létre Mandzsukuo és Kína többi része között. [... ] sok ember számára magától értetődően az ország feje volt, mandzsu császár, az Ég Fia. ] Mandzsukuo kilenc tartományi székhelyének egyike. Ha egy helybéli gyermek egy japánnal találkozott, főhajtással kellett, hogy üdvözölje, és utat kellett, hogy engedjen neki, még akkor is, ha a japán volt a fiatalabb. A japán gyerekek meg gyakran megállították a helybélieket, és ok nélkül megverték őket. A tanulóknak, akárhol találkoztak is, szertartásosan kellett üdvözölniük tanítóikat. Szun Jat-szen [antikvár]. " Az excsászárnak egyébként egyetlen célja volt: visszakerülni a trónra. Mindegy volt neki, miként, ezért arra hagyatkozott, amit a japánok tettek. Jogilag Pu Ji nem foglalhatta volna el a japán bábállam trónját, viszont Japán a Népszövetségből való kilépésével törölte az addig hatályos szabályokat, így Pu Ji könnyedén elfoglalhatta az új állam uralkodói székét Kang-te néven. Így maradt ez egészen Mandzsukuo 1945-ös bukásáig.
Útdíjértékesítési pont nyílt a Csanádpalota Autópálya Határátkelő – Nagylak II. határátkelőn. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt. ) új viszonteladó partnerénél mind a személy-, mind az áruforgalom esetén lehetőség van az úthasználati jogosultságok megvásárlására, az új értékesítési pont azonban főként a Románia felől érkező fuvarozóknak jelent nagy segítséget. A NÚSZ Zrt. új partnere a nagylaki autópálya-határátkelőhelyen, az M43-as autópálya M5-ös sztráda felé vezető oldalán kezdte meg működését. Az új értékesítőhelyen a HU-GO egyenleg feltöltésére, valamint viszonylati jegy és autópálya-matrica vásárlására is van lehetőség. Ez azért jelent nagy előrelépést a határ forgalmában, mert az átkelő megnyitása óta a határtól mintegy 9 kilométerre lévő Kövegyi Szent Gellért pihenőhelyen – az első díjellenőrző pont után – tudták csak rendezni a magyar útdíjat a Románia felől érkező kamionok sofőrjei. A NÚSZ Zrt. partnere egyelőre 8:00–20:00 óra között tart nyitva minden nap, de az értékesítési pont a koronavírus-járvány előtti forgalom helyreállása után 0-24 órában működik majd.
Nem utazhatnak be külföldiek Magyarországra. A korlátozás az új koronavírus terjedésének megelőzését és a magyar emberek biztonságát szolgálja. A kormány döntése alapján a magyar hatóságok lezárják Magyarország határait a személyforgalom előtt, így 2020. március 17-én 00:00 órától kezdődően csak magyar állampolgárok léphetnek be az ország területére. A korlátozás a közúti, vasúti, vízi és légi határokra egyaránt kiterjed. Román határszakasz: Ártánd - Borş- 00. 00-24. 00; Battonya - Turnu- 2020. 03. 14. 15:00-tól előre láthatólag 30 napig zárva!! ; Csanádpalota Autópálya Határátkelő - Nădlac II- 00. 00; Csengersima - Petea- 00. 00; Gyula - Vărşand- 00. 00; Kiszombor - Cenad- 00. 00; Létavértes - Sacuieni- 2020. 15:00-tól előre láthatólag 30 napig zárva!! ; Méhkerék - Salonta- 2020. 14-én 15:05-tól előreláthatólag 30 napig zárva! ; Nagylak - Nădlac- 00. 00; Nyírábrány - Valea Lui Mihai- Lezárva (2020. -én 15:00 tól előre láthatólag 30 napig zárva); Vállaj - Urziceni- 00. 00 Szerb határszakasz: Ásotthalom - Backi Vinogradi- Határozatlan ideig zárva; Bácsalmás - Bajmok- Határozatlan ideig zárva; Bácsszentgyörgy–Raština - Határozatlan ideig lezárva; Hercegszántó - Bački Breg- 00.
A Nagylak (Nadlac)–Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lesz Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba. Megnyílik július 11-én, szombaton Nagylaknál az első autópálya-határátkelő Magyarország és Románia között – közölte a romániai Autópályák és Országutak Országos Társaságának (CNADNR) szóvivője a Mediafax hírügynökséggel szerdán. Ugyanaznap átadják a Pécska (Pecica)–Arad közötti 16 kilométeres sztrádaszakaszt, illetve a magyar M43-as pálya Makó és az országhatár közötti 23 kilométeres szakaszát – tette hozzá a szóvivő. A Mediafax a román Szociáldemokrata Párt (PSD) Arad megyei szervezetétől arról értesült, hogy az avatásra Orbán Viktor magyar és Victor Ponta román miniszterelnököt is várják. A Nagylak (Nadlac)–Csanádpalota autópálya-határátkelő megnyitása nyomán Arad és Temesvár lesz Románia első két nagyvárosa, amelyet bekapcsolnak az európai gyorsforgalmi úthálózatba. Az A1-es jelzésű, Erdély déli részén haladó autópálya Pécska–Arad szakaszát 2013-ban kellett volna átadni, de a CNADNR felbontotta a szerződést a korrupciós ügybe keveredett korábbi kivitelezővel, és új közbeszerzési eljárást írt ki a munkálatok befejezésére.
Közülük 54 ezren érkeztek, 56 ezren pedig távoztak az országból. 2019 hasonló időszakához viszonyítva ez 35 százalékos csökkenést jelent, akkor ugyanis 163 700 személy kelt át a román államhatáron. A határrendészet a tájékoztatással azokat a híreszteléseket akarta cáfolni, melyek szerint az Olaszországból hazatérő román állampolgárok "megrohamozták" a határátkelőket.
Mindkét irányban torlódás alakult ki péntek délelőtt a csanádpalotai autópálya-határátkelőhelyen – adta hírül az MTI. A személyforgalomban a belépőoldalon három-, a kilépőn pedig kétórás a várakozási idő. Az Útinform közlése szerint hét kilométeres a kamionsor Csanádpalotánál az M43-as autópályán. A nagylaki közúti határátkelőhely kilépőoldalán szintén háromórás a várakozás a teherforgalomban. Az utazók a gyorsabb határátlépés érdekében választhatják az egész nap működő kiszombori közúti határátkelőhelyet, ahol jelenleg nem kell számottevő várakozással számolnia az arra közlekedőknek. A röszkei autópálya-határátkelőhelyen szintén intenzív a kamionforgalom, Szerbia irányába ötórás, míg Magyarország felé háromórás a várakozás.