Kortárs írók és költők A csoport célja összehozni erre a helyre a jelenlegi magyar irodalom alkotóit Adminisztrátor Menyhért László
Ilka, akire az édesapja életv... Cholera-napló 190 évvel ezelőtt, 1831-ben Magyarországon kolerajárvány pusztított. A tizenhét éves Gruber Georgina a budai Várban, az édesapja cukrászm... 11 pont Pubi Milyen kamasznak lenni, ha az ember nem számíthat a szüleire, ha érettebb és bátrabb, mint ők? Milyen városból falura kerülni, és belemer... 12 pont A rózsákról Magvető Könyvkiadó, 2021 A dögeltakarító szerzőjének új regényében egy rózsakertész tudatfolyamába nyerünk betekintést: a munka rutinjába és saját szabályaiba men... 9 pont Budai krónika A tatárjárás után új világ épül a Duna folyásirány szerinti jobb partján. A két jelentős vár és város: Buda és Óbuda közötti kisebb telep... 10 pont Törött tulipánok "1651, Hollandia. A köztársaság virágkorát éli, hajói bejárják az óceánokat, a világ négy sarkából szállítják haza távoli tájak kincseit.... Máglya Magvető Könyvkiadó, 2020 Mi történik, amikor egy ország felszabadul? Magyar kortárs iron horse. Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát?
Bemutatás A kortárs irodalom a jelen kornak az irodalmát jelenti.
Beszédes azt mondja, ezzel egy időben lassult le a portál, veszített valamennyit a jelentőségéből, de nem a kiadó miatt. Megváltozott a világ, amelyben működött az online lap. A kiadó meg háttér nélkül, hagyományok nélkül is jó könyveket kezdett produkálni, fontos kéziratokból vállalható kötetek, csurranó-cseppenő pályázati pénzek, és a nagy találmány (nem új ugyan, de ma alig alkalmazzák): előfizetőket gyűjtenek a könyvekhez. 1500-as példányszámban kortárs irodalmi kötet egy apró kiadótól a Vajdaságban. Aki ismeri valamennyire a honi kortárs könyvészet példányszám adatait, az tudja, mekkora dolog ez. Ők a legismertebb magyar írók Romániában. Miközben, panaszkodik a vendég, a terjesztés náluk is megoldatlan, megoldhatatlan, mert nincsenek elárusítóhelyek, nehéz eljuttatni a könyveket az olvasóhoz. Látszik, hogy szívügye a zEtna Kiadó, büszkén mondja, hogy kínosan ügyelnek a könyvkiadás régi szabályainak betartására, a pontosságra, az ízlésességre, a kettős korrektúrázásra, olyasmikre, amikkel ma már sokszor a nagy kiadóházak sem foglalkoznak.
Sokan osztják azt a véleményt, hogy a művészet magyarázatot nyújt az élet azon kérdéseire, amiket magunktól megfejteni igencsak nehéz feladat lenne. Ezért is érdemes figyelni a hazai kortárs irodalmi élet szereplőit, akik éles szemmel vizsgálják társadalmunkat és a benne zajló kisebb-nagyobb eseményeket. Az irodalom varázsa hasonlít a szerelemhez: nem tudjuk, mikor és hogyan talál ránk. Könnyen lehet, hogy egy vers, regény vagy novella fog értelmet adni egy társadalmi eseménynek vagy éppen egy személyes élethelyzetnek. Magyar kortárs iroko. Akár egy múltban feledett emlék is új jelentést nyerhet egy elsőre látszólag teljesen másról szóló szöveg olvasása közben. A Libri Trendben ezúttal kortárs hazai szerzők friss könyveit ajánlunk, amelyek mind egyedi módon mesélnek el személyes vagy éppen fiktív történeteket. Egy dolog viszont közös bennük: rólunk szólnak és köztünk születtek. Grecsó Krisztián: Magamról többet A 2020-as Libri irodalmi közönségdíj nyertese ismét versekkel jelentkezik. Talán még a Vera, a Harminc év napsütés, a Mellettem elférsz és a Megyek utánad című, nagy sikerű regények rajongói sem mind tudják, hogy Grecsó Krisztián közel negyedszázaddal l ezelőtt költőként, Vízjelek a honvágyról című verseskönyvével jelentkezett be a magyar irodalmi életbe.
Szerintünk. Gárdos Péter, Nádas Péter és Térey János legutóbb megjelent köteteit véleményezzük. Be kell vallanom, ha könyvekről volt szó, mindig is hamarabb találtak meg nemzetközi írók kötetei, mint a magyaroké. Nem tudom teljes bizonyossággal, miért lett ez így, de egy időben túl komolynak találtam a hazai felhozatalt. Nehezen emészthetőnek, idegennek. Az utóbbi néhány évben állt be e tekintetben változás: most már bátrabban nyúlok itthoni kortárs szerzők felé. Legutóbb Gárdos Péter, Nádas Péter és a tavalyi évben tragikus hirtelenséggel elhunyt Térey János friss kötetét vettem a kezembe, és nem okoztak csalódást. Sőt! Még véletlenül sem szeretném rangsorolni a könyveket, de azt kell mondjam, egyértelmű kedvencem lett Gárdos Péter Királyi játék című kötete. Magyar kortárs iron man. Hihetetlenül pörgős, izgalmas és szókimondó történet, ami a tizennyolcadik század végén játszódik, és a tudós Kempelen Farkasról, illetve az általa kifejlesztett sakkozógépről szól. A polihisztor Kempelen, akinek egész élete a feltalálásról, az innovációk bevezetéséről szólt – lásd például a beszélőgépet, amely a belenyomott levegőt emberi hanghoz hasonló levegőrezgésekké alakított át –, az 1700-as években furfangos trükkel próbálta megtéveszteni Európa akkori uralkodóit.
(Ld. a halálbüntetést eltörlő 23/1990. (XI. 31. ) AB határozatot) Az Alaptörvényben rögzített emberi méltóságnak két funkciója van, egyrészt személyiségvédelmi, másrészt egyenlőséget biztosító funkció. A személyiségi funkcióból ered az önazonosság, önrendelkezés és a magánszféra védelme is. Az emberi méltósághoz való jog, mint az általános személyiségi jog egyik megfogalmazása szubszidiárius jog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a rendes bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. ( 8/1990. (IV. 23. ) AB határozat) Az emberi méltóságból levezetett személyiségi jogok (pl. jó hírnévhez való jog) – mint minden más alapjog – már korlátozható jogok, korlátozásukra a szükségesség/arányosság tesztje alkalmazandó. Az emberi méltóság másik funkciója az egyenlőségi funkció, amely átvezet minket az alkotmányellenes megkülönböztetés tilalmának témakörébe. Az élethez való joggal összefüggésben az Alaptörvény szól a magzati élet védelméről.
A személyhez fűződő jogok védik ezt az emberi méltóságot, és szankcionálják azt, aki nem adja meg a minimális tiszteletet, elismerést a másik embernek, amely emberi mivoltánál fogva megilleti. Tartalma [ szerkesztés] Olyan minimális elismertséghez való jogról van szó, mely biztosítja, hogy emberi mivoltát senki ne vonhassa kétségbe, a tiszteletet megkövetelhesse. A magyar Alkotmánybíróság 64/1991-es határozata szerint: "Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől…" Az emberi méltósághoz való jog egyfajta "anyajog", a bíróságok, hatóságok minden esetben hivatkozhatnak rá az egyén védelmében, ha nincs olyan nevesített alapjog, mely az emberi méltóságot kifejezné. Az emberi méltósághoz való jog több részterületből áll, melyek egyenként korlátozhatóak, megfelelő garanciákkal, törvényi szabályokkal körbebástyázva.
Egy másik ügyben egy halott kisgyermek szülei 8 hónap után kaptak csak engedélyt a hatóságoktól gyermekük eltemetésére. Természetesen a Bíróság elmarasztalta a francia hatóságot. A magánélethez való jog sérelmét talán a legjobban ábrázoló ügy a Hannover v. Germany ügy, amelyben a monacoi hercegi család egyik tagja sérelmezte, hogy a német hatóságok nem védték meg magánélethez való jogát a lesifotósoktól, akik kinyilvánított akarata ellenére készítettek róla fotókat, jelentették meg azokat a legbizalmasabb magánéletéről. A Bíróság döntése alapján a német hatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy ne sérüljön a kérelmező magánéletéhez fűződő joga. Az említett esetekkel ellentétben a 8. cikk nem értelmezhető úgy, hogy az államnak minden körülmények között tartózkodnia kell a családi és magánéletbe történő beavatkozástól. A Hokkanen v. Finland ügy a legjobb példa arra, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartása tevőleges magatartást tehet szükségessé az állam részéről.
Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez. " "A részes állam tehát köteles a polgárai becsületének és jóhírnevének védelmére alkalmas intézményeket és eljárásokat belső jogában a jogkeresők rendelkezésére bocsájtani". b) Emberi Jogok Európai Egyezménye Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke szól a magánélet védelméről. Két dolgot rögzít: "Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges. " Az Egyezmény 8. cikkében rögzített magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog komoly értelmezési problémákat vetett fel.