Ezért tovább folytattuk az utunkat Zebegény felé. A Duna és a Visegrádi-hegység látványa a kerékpárútról is ámulatba ejtő. Arra emlékeztetett, mintha az EuroVelo 6 osztrák szakaszán tekernénk. Szentendre és Vác a turisták kedvence, de ha már a Dunakanyarban járunk, akkor érdemes Zebegény be is eltekerni. Azt tapasztaltuk, hogy a kerékpárút melletti természetes és épített környezetre is nagy gondot fordítanak. Budapesttől nézve ez az egyik legtávolabb eső település a Duna bal partján, mégis a szecessziós templom, az 1800-as évek közepén épített hétlyukú vasúti híd mind hozzájárul Zebegény varázsához. Szob felé már csak néhány kilométer kerékpározás várt ránk. Itt az Ipoly és egyben az országhatár állta utunkat. Kerékpártúra Budapesttől a csodálatos Dunakanyarig | BRINGAZAS.HU. Innen komppal át lehet jutni a Duna másik oldalára, vagy pedig vonattal vissza is utazhatunk Budapestre. Hamarosan visszatérünk a Dunakanyarba, mert egy hét is kevés lenne, hogy felfedezzük a folyó kanyargós vonulata mellett húzódó kincseket. Az első térképen Budapesttől a váci révig tartó szakaszt, majd a másodikon Vác és Szob között húzódó kerékpárutat szemléltetjük.
A kerékpárút szakaszait, térképét stb. az oldalán találja meg bővebben! Forrás: France Vélo Tourisme
Az Etyek-Tordas és a 710-es út Balatonakarattya közötti szakaszon megkezdődtek a kivitelezési munkák. Balatoni Bringakör Sokakat ez a szakasz izgat a legjobban, hiszen a bringások körében szinte alap dolog, hogy a Balatont körbe kell kerékpározni. Ősz végére lezárult a Balatoni Bringakör fejlesztésének egy újabb szakasza. Ezúttal a Balatonboglár és Balatonmáriafürdő között összesen 22, 7 Zamárdi és Balatonlelle között pedig 3, 7 km hosszú, lakóutcákat érintő szakasz újult meg. A fejlesztéssel leromlott burkolatminőségű utcák újultak meg, felfestették a tájékozódást segítő burkolati jeleket és kihelyezték az útbaigazító táblákat, valamint elsőbbséget szabályzó és vészhelyzetre figyelmezető táblákat, burkolatjeleket, illetve az autósok sebességét csökkentő forgalomlassító küszöböket. Idén nyárig a Balatonlelle és Balatonakarattya közötti teljes szakaszon befejeződnek a Bringakör munkálatai. A szakaszon belül még folyamatban lévő legjelentősebb munkavégzéssel érintett helyszínek között Balatonlelle és Balatonszárszó érdemel említést.
A két óceán legmelegebb, leghidegebb, legsűrűbb és legsósabb részei egyaránt az Atlanti-óceánban találhatóak, míg a legkevésbé sűrű és a legkevésbé sós részek a Csendes-óceánon. Óceánok határán Az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán határa a Horn-fok szigetnél található, amely a chilei Tűzföld, és így az amerikai kontinens legdélebbi pontja. A két óceán pedig a Drake-átjáróban találkozik egymással. Nem hittünk benne, és nem látjuk a végét – Ők fizetik meg ma egy háború árát - WMN. Ezt a helyet spanyolul egyébként Mar de Hoces-nek (Hoces-tenger) nevezik, mivel az angol név Francis Drake-re, Erzsébet királynő legendás házi-kalózára utal, aki épp a spanyol Armada aranyszállító hajóit fosztogatta. Ez az átjáró pedig híresen nehezen hajózható, ami különösen a régebbi korokban volt igaz, a Panama-csatorna megnyitásával azonban az egész Horn-fok elkerülhetővé vált. A Drake-átjáróban azonban nem fogunk látványos különbséget felfedezni a két óceán között, mivel ez a határ inkább képzeletbeli, mint mondjuk az országhatárok, és nem földrajzilag kijelölt. Ennek ellenére máig fel-felütik a fejük a neten olyan, a lent láthatóhoz hasonló videók, amelyeken állítólag épp ilyen látványos határvonal mutatkozik meg: Ezekről rendszerint idővel mindig kiderülnek, hogy egyszerű átverések, a fenti videó például az Alaszkai-öbölben készült, ahol a világosabb, az olvadó gleccserekből elfolyó édesvíz ömlik be az óceán sötétebb, sós vizébe.
Időpont: 2022. június 4 – 7.
Megjelent azonban háború egy új fajtája, a felkelés. Mivel a fegyverek ma már könnyebben elérhetők, mint valaha, és különböző robbanószerkezetek előállításához szükségesek anyagok is viszonylag egyszerűen beszerezhetők, így a terroristák és felkelők a korábbiaknál jóval szélesebb eszköztárral rendelkeznek ahhoz, hogy a harcba szállhassanak ellenfeleikkel. Részben ennek "köszönhető", hogy – különösképp a harmadik világban – egyre több fegyveres konfliktus robbant ki az elmúlt évtizedekben. Két óceán találkozása. Ez azonban egy igen káros hatással is jár: elmosódtak a háború szabályai. Korábban a hágai egyezmény szabályozta a hadviselést, ám a felkelők rendszerint áthágják ezeket a szabályokat: például a reguláris sereggel szemben a felkelő nem különbözteti meg magát a néptől egyenruhával és jelvényekkel – ezt a folyamatot most az ukrán önkéntes harcosok körében is láthatjuk. Ennek következtében azonban gyakoribbak lettek a civilekkel szembeni atrocitások, illetve a civil célpontok elleni szándékos támadások. A másik jelentős változást a kibertér megjelenése okozta.
Hiszen úgy tűnhet, mintha nem lett volna háború Európában a második világháború óta. Ez az álláspont gyökeret vert a társadalomtudományokban és történettudományban is, holott igen messze áll a valóságtól. A Szovjetunió 1991-es széthullását követően több fegyveres konfliktus is kibontakozott Európában. Az egyik első a délszláv (polgár)háború volt, mely eredményeként széthullott a korábbi Jugoszlávia. Ez a konfliktus hazánkat sem kerülte el, ugyanis gyakorlatilag a szomszédban zajlott, jelentős magyar kisebbség menekült el az érintett vidékekről, ráadásul egy eltévedt szerb repülőgép 1991-ben Barcs községet is bombázta! Emellett a háború későbbi szakaszában Magyarországon is állomásoztak NATO-erők. Ezzel szinte párhuzamosan, 1994-től, több szakaszban zajlott Oroszország kaukázusi részén a csecsenföldi felkelés, melyet csak nagy nehézségek árán sikerült felszámolnia Oroszországnak – a második csecsen háború hivatalosan csak 2009-ben ért véget. Ráadásul 2008-ban Oroszország Georgia (korábban Grúzia) ellen is hadjáratot indított a pekingi nyári olimpiai játékok nyitónapján, hogy két vitatott területet megszerezzen.