A funkció csak számítógépen működik. Mobileszközről és tabletről nem elérhető. A területrajzolási lehetőség aktiválásához nagyítson a térképen. Természetvédelem Fokozottan védett növények Védett állatok Mit kell tennünk? Élőlények és helyek Magazin Természetvédelmi területek Térképek (interaktív) Magyarországi világörökség Természetvédelmi terület III. Nemzeti park. Vigye fel a térképre saját gazdálkodási területét a rajzolás (ikon) lehetőséggel, vagy válasszon a mentett területek listából, hogy lekérdezhesse a gazdálkodói területein érvényes Natura 2000 természetvédelmi terülekhez kapcsolódó kezelési ajánlásokat Mentés Töltse le a gazdálkodói területein érvényes Natura 2000 természetvédelmi terülekhez kapcsolódó kezelési ajánlásokat. Kezelési ajánlások A kijelölt gazdálkodói területeken érvényes Natura 2000 terülekhez kapcsolódó kezelési ajánlások listája. Kattintson a szem ikonra az előírások mellett, hogy a térképen láthatóak legyenek a vonatkozó kezelési egységek.
Ezért a hagyományos (kiemelt) oltalom megtartása és egyes további értékek e körbe vonásán túl szükségessé vált egy általánosabb természetvédelmi oltalom bevezetése is a nem védett természeti területekre, tájakra, természeti értékekre. Kiemelt oltalmat élveznek továbbra is a védelem alá heyezett természeti területek, természeti értékek, de a törvény alapján védelemben részesülnek a források, lápok, barlangok, víznyelők, szikes tavak, kunhalmok és földvárak is. Szabályozásra került a nemzeti parkok övezeti besorolása (természeti, kezelt, bemutató övezet). A tájak jellegének, esztétikai adottságainak, természeti értékeinek a védelmét, már nemcsak a természetvédelmi oltalom alá helyezett területeken kell biztosítani, hanem az általános tájvédelem keretében az ország egészére kiterjedően is. Ez azokra az egyedi táji értékekre is vonatkozik, amelyek jellegzetességei (pl. szikla, egyedülálló nagyméretű fa, vízesés, kőkereszt, kápolna, malom) az adott tájnak és tudományos, vagy esztétikai értékük miatt, megőrzésükhöz társadalmi érdek fűződik.
Fokozott figyelmet kell fordítani a tájak jellegének, esztétikai adottságainak, a táj szerkezetének megőrzésére az elsősorban külterületen történő nagyberuházások (pl. ipari-, lakótelep, út, híd, erőmű) és más területfejlesztési-, rendezési tervezéseknél. Helyre kell állítani az utak, táblahatárok mentén a korábban elterjedt gyepes mezsgyéket, fasorokat, cserjesávokat. A védett természeti területeken előnyben kell részesíteni a hagyományos gyepgazdálkodást, a régi magyar háziállatfajtákkal való hasznosítást. Előkészületben van az Európai Unió elvárásainak megfelelő környezetileg érzékeny területek kijelölése, amelynek célja a hagyományos földhasználat, földművelés és gazdálkodási gyakorlat folyamatos fenntartása révén a természeti értékek és a biológiai változatosság megőrzése. Ebben a rendszerben a megőrzés, a gazdálkodás és a támogatás együttesen segíti elő a hagyományos tájgazdálkodás fennmaradását. A védett és azon kívüli területeken felértékelődhet ennek következtében a biogazdálkodás, a biotermékek előállítása, forgalmazása, új utakat jelentve a gazdálkodóknak.
"Jogában áll hallgatni" – hangzik el szinte minden amerikai krimiben. A híres Miranda-jogok névadója azonban akkor is nagyon pórul járt, amikor beszélt, és akkor is, amikor hallgatott. Valószínűleg mindenki fejből tudná idézni az amerikai krimikben minden letartóztatásnál elhangzó mondatokat: Jogában áll hallgatni. Bármi, amit mond, felhasználható Ön ellen a bíróságon. Joga van egy ügyvéddel beszélni. Ha nem tud ügyvédet fogadni, az állam fog kijelölni egyet Önnek. „Az újságírás az életformám, a bűnügy a szenvedélyem” – Pesti Hírlap. Megértette ezeket a jogokat, ahogy felolvastuk őket? Kevesebben tudják azonban, hogy ezt a szöveget egy konkrét bírósági ügy eredményeképpen kell kötelezően elmondaniuk az Egyesült Államok rendőreinek. Történt 1963. március 2-a éjszakáján, hogy a Phoenixben élő Louis Ann Jamesont hazafelé tartva egy férfi megtámadta és megerőszakolta. Az áldozat keveset tudott segíteni a rendőröknek, de egy szemtanú felismerni vélte az elkövető autóját, és ezen a nyomon elindulva végül letartóztatták egy Ernesto Miranda nevű, mexikói származású férfit.
Az indoklásban a bírák arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a rendőrségi őrizetbe került személyekkel minden esetben, még a kihallgatásuk előtt közölni kell, hogy jogukban áll hallgatni és ügyvéd jelenlétét kérni, illetve, hogy ezeket a jogokat bármikor, a kihallgatás során is érvényesíthetik. Fontos megjegyezni, hogy mindehhez a gyanúsítottaknak korábban is joguk volt, azonban azt nem írta elő a törvény, hogy erre mikor és milyen módon kell őket figyelmeztetni. Miranda gyilkosa ezzel úszta meg A minimális, egyetlen fős többséggel elfogadott verdikt alapján döntöttek aztán az ügy miatt Miranda-jogoknak elnevezett törvénycsomagról, amely rendelkezett a fenti jogokról, és kötelezővé tette a jól ismert szöveg felolvasását az őrizetbe vételkor – ezt kezdetben kis kártyákról olvasták fel az intézkedő hatósági személyek. Az ítélet hatalmas felzúdulást keltett, sokan attól féltek, hogy ezután a rendőrségnek gyakorlatilag lehetetlen lesz értékelhető vallomást kihúznia a gyanúsítottakból, és ezzel jelentősen romlani fog a bűnfelderítési hatékonyság.
Úgy kezdődött a konfliktus, hogy az egyik banda embere ellopott egy kocsit a másik banda elől. Úgy álltak bosszút rajta, hogy elkapták az autótolvajt, akit két napig ütöttek-vertek, szilánkosra törték a lábszárcsontját, majd szabadon engedték. A súlyosan bántalmazott tolvaj jelenleg is börtönben ül, és kiüzent, hogy pénzért cserébe visszavonja a vallomását, ami ha igaz, nem más, mint hamis tanúzás. Ráadásul a verőlegények a tett elkövetésekor nyomkövetőt viseltek, sőt, az egyik állítólagos emberrablónak biztos alibije is van, ugyanis a cselekmény elkövetésekor történetesen egy másik városban tartózkodott, ahol gyorshajtás miatt igazoltatták a rendőrök. Rendkívül összetett ügyről van szó, amit az egyik emberrabló mesél majd el. Az úgynevezett "Nagy ügyben" pedig az eltűnt villanyszerelők történetét vesszük elő, méghozzá nem is akárhogyan. Tudni kell, hogy a három éve eltűnt mosonmagyaróvári Mácsik Zoltánt és a váci Orlik Vilmost ugyanaz az ember, egy győri vállalkozó, É. Imre gyilkolhatta meg.