Ez már csak azért is fura, mert bár szerettem a regényt, mégsem okozott akkora katarzist, mint vártam. Valahogy elmaradt a tűzijáték. Ha indokot kéne keresnem, egyértelműen a stílust mondanám, ami nem tudom, hogy a fordításból adódik, vagy már eleve a szerzőtől fakad. Ennek ellenére úgy vélem, az Aristotle és Dante egy igazán különleges, kissé depresszív, melankolikus olvasmány, mely kiemelkedik az átlagból. "Azon kezdtem töprengeni, hogy a versek olyanok lehetnek, mint az emberek. Néhányat azonnal megfejtesz. Egy hobbit meséi avagy: Benjamin Alire Sáenz: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában. Másokat meg nem - és soha nem is fogod. " Aristotle egy fiatal, 16 éves srác, aki kortársaihoz hasonlóan küzd a kamaszkorral. Nem találja helyét a világban, úgy érzi, nem tett még le semmit az asztalra; részben emiatt, részben pedig egy olyan okból, amit még ő maga sem ért, haragszik az egész világra. Nincsenek barátai, imádja a csöndet és a magányt. Egy nap azonban összefut a szintén furcsa nevű Dantéval, aki minden tekintetben a tökéletet ellentéte. Nyitott, kedves, érzelmes srác, jó művészi érzékkel.
"A világmindenség újabb titka: a fájdalom néha olyan, mint egy vihar, ami a semmiből bukkan fel. A legtisztább nyári reggel is végződhet égszakadással. Végződhet villámlással és mennydörgéssel. " Dante tud úszni. Ari nem. Dante magabiztos és könnyen szavakba önti érzéseit. Ari nehezen boldogul a beszéddel és kétségektől szenved. Dante belemerül a költészetbe és a művészetekbe. Arit a börtönben lévő bátyjával kapcsolatos gondolatok nyomasztják. Dante világos bőrű. Ari árnyalatai sokkal sötétebbek. Úgy tűnhet, mintha Dante lenne az utolsó ember, aki képes lebontani a falakat, amiket Ari maga köré emelt. Ám mindezek ellenére, mikor ők ketten találkoznak, különleges kötődés alakul ki közöttük. Rávilágít életük legfontosabb igazságaira, és segít rájönniük, milyen emberek akarnak lenni. Azonban útjuk során hatalmas akadályokba ütköznek, és csak akkor tudnak megerősödve túljutni rajtuk, ha képesek hinni egymásban és a barátságuk erejében. Könyv: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában (Benjamin Alire Sáenz). Benjamin Alire Sáenzt még 2014-ben ismertem meg, mikor elolvastam tőle a Last Night I Sang to the Monster című regényét.
Mindannyian voltunk vagy vagyunk kamaszok. Tudjuk, hogy ebben az életszakaszban mennyire fontos az útkeresés. Amikor mindennél jobban lenni akarsz valaki. Szeretnéd megtalálni a célodat, és természetesen önmagadat, csakhogy a hormonok sok mással együtt megnehezítik a feladatodat. Ráadásul erre a korosztályra a legjellemzőbb a kísérletezés párkapcsolati-, azon belül is a testiség terén. Ezzel pedig meg is érkeztünk a könyv kulcsproblémájához. Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, megjelenik az azonos neműek közti szerelem. Nem feltétlenül a két főszereplő közti kapcsolatra gondolok, azt derítsétek ki, ti magatok, mennyire baráti, de annyit elárulok, egyikőjük egyértelműen saját neméhez vonzódik, aminek felismeréséig sok kísérlet vezet. Könyvajánló: Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában | MEDIA IURIS. "A szavak új értelmet nyernek, ha benned élnek. " A kísérletezés megint egy olyan dolog, ami intenzíven jelen van. A srácok minden téren ezt teszik. Egymással, önmagukkal, a családjukkal, környezetükkel. Kipróbálnak egy sor olyan dolgot, amit a kamaszok szoktak.
Hanem az, hogy nem tudom, hogyan szeressem őket. rész, 10. fejezet Nem az én felelősségem, hogy a diákjaim törődnek-e a tanulással vagy sem. Az érdeklődés belőlük kell, hogy fakadjon, nem belőlem. rész, 3. fejezet A versek olyanok lehetnek, mint az emberek. Néhányat azonnal megfejtesz. Másokat meg nem - és soha nem is fogod. A nyár másfajta szabályai c. rész, 5. fejezet Még mindig jobb, ha magadban unatkozol, mint ha ezt valaki mással tennéd. fejezet
Ők még nem naphosszat a tévé előtt ültek, hanem kimentek játszani az utcára. Ez nagyon szimpatikus volt, megadta a kellő hangulatot. A könyv borítója mellett nem tudok szó nélkül elmenni. Nagyon szép. Ezek a kis kellemes minták, amivel övezve van a cím... mutatós. Csinos. A színválasztás is tökéletes, illeszkedik a könyv hangulatához. A cím hihetetlenül hosszú. Szerintem egyszer sem mondtam végig, mikor valaki megkérdezte, mit olvasok. Nekem sokkal jobban bejönnek, a rövidebb, lényegre törő címek. Ez már túl sok, még ha hangzatos is. Sokszor hallok bosszankodó molyokat, mikor a címkék már spoiler veszélyesek. No, én ennél a könyvnél abszolút semmit nem néztem meg. Nem olvastam el a fülszövegeket, a címkéket, értékeléseket, semmit. Csak a cím és a borító alapján döntöttem úgy, hogy el szeretném olvasni, no meg a biztató 94%-os értékelés is adott egy löketet. De ettől függetlenül, már az ajánlás rész elárulja az egész történet mibenlétét. Ha valaki nem olvasta volna még a könyvet, vagy nem emlékezne rá, akkor mutatom: "Minden fiúnak, aki kénytelen volt megtanulni más szabályok szerint játszani. "
– Tudod, Ari, ha tényleg rosszfiú akarnál lenni, az lennél. Az utolsó dolog, amire a rosszfiúknak szükségük van, az az anyjuk beleegyezése. – Azt hiszed, a beleegyezésed kell? " Amikor a harag túlontúl erős: " Néha az ember tesz bizonyos dolgokat, és nem azért, mert gondolkodik, hanem azért, amit érez. Mert túl erősek az érzései. És nem mindig tudja irányítani az eseményeket, amikor túl erősek az érzései. Talán a különbség fiú és férfi között az, hogy a fiúk nem tudják irányítani azokat a rettenetes dolgokat, amiket néha éreznek. Míg a férfiak igen. Azon a délutánon csak egy fiú voltam. Közelről sem voltam férfi. " Kíváncsi lettél a könyvre? Legyen a tiéd -21% kedvezménnyel!
A szobor történetét Oros Ági tárta fel 2012-ben. Nagyszerű összefoglaló olvasható a műlapon (ld. a kapcsolt első lapot). Azt hittem, nem sok újat lehet felkutatni már... lehet, kevésbé fontos részletek (? ) A lapot mégis szét kell választani, bár teljességre nem biztos, hogy törekedhetünk, közbenső fázisok csak a hírekből ismertek, fotó nincs (még). Téma: Csík Ferenc, a magyar sport büszkesége, akit Kaposvár /szülővárosa/ és Keszthely /itt élt/ is magáénak vall, másrészt szobra, annak története... "metamorfózisa". Csik Ferenc 1936. augusztus 9-én, Berlinben, a 100 méteres gyorsúszásban olimpiai bajnokságot nyert. A bajnokot az egész ország ünnepli. Csík Berlinben egy tölgyfacsemetét kapott, bejelentése szerint szülővárosában szeretné elültetni. Felmerül egy szobor állításának gondolata, de vita tárgya, hiszen élő személyről van szó. Csik ferenc 1936 2. Lányi Dezső, aki a Rippl-Rónai-szobor kapcsán éppen Kaposvárott van, nyilatkozik: "A szobor az eszmének, nem a személynek szól. " Vállalja a szobor elkészítését, méghozzá díjmentesen.
Ma délelőtt a várpalotai Gál Gyula Városi Sportcsarnokban Csik Ferenc születésének 100. évfordulójára, illetve olimpiai aranyérmére emlékeztek a Várpalotai Olimpiai Baráti Kör tagjai. Dr. Jakabházyné Mező Mária, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára felelevenítette azt az emlékezetes olimpiát, ahol Csík Ferenc 100 méteres gyorsúszásban olimpiai aranyérmet szerzett. 1936. augusztus 9-e a nevezetes nap. Kevesebbet beszélnek róla, de ugyanezen az olimpián a 4x200 m gyorsváltóban a bronzérmet is elhozták a magyar úszók. Csik Ferenc a következő években - 1937 és 38-ban - is tagja volt a világrekordot úszó magyar gyorsváltónak. Tizennyolcszoros magyar bajnok. Csík Ferenc a 100 méteres gyorsúszás olimpiai bajnoka! - 1936. augusztus - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Több országos, és az 57, 8 másodperces Európa-csúcs is nevéhez kötődik. Kérdezhetnénk, hogyan kapcsolódik Csik Ferenc neve Várpalotához? 1935-ben a városi strandot az úszóválogatott tagjaival együtt avatta fel. Ennek állítottak emléket 2005-ben a volt strand helyén – ma park -, ott, ahol a nagymedence állt. Megtiszteltetés volt, hogy lánya, Katalin is részt vett a mai főhajtáson és bemutatta könyvét, melyet édesapja tiszteletére, közelgő 100. születésnapjára írt.
Az első start jól sikerült. Csík jól jött el. Elsőnek Fick úszott, közvetlen nyomában Csík. 25 méternél már majdnem negyed méterrel vezetett Csík. A fordulóban majdnem együtt volt Fick, Yusa és Csík. Közvetlenül utánuk volt Fischer, akit a német közönség erősen biztatott. A forduló után Yusa előretört s 70 méternél több mint fél testhosszal úszott a mezőny előtt. Csik ferenc 1936 w. Ekkor Csík óriási finisbe kezdett s nemcsak befogta a japán Yusát, de mintegy fél méterrel meg is előzte. 90 méternél már tisztán látszott Csík elsősége s bár Yusa erősített, Csík jobb benyúlással győzött. 3 óra 33 perc 30 mp: Csík olimpiai bajnok A közönség abból vette észre Csík győzelmét, hogy a fotóriporterek mind hozzárohantak. A magyar úszók s a vezetők is elhagyták helyüket, Csíkhez rohantak, a boldogságtól sugárzó arccal emelték ki a medencéből. Kelemen Kornél és Tárcsay-Felicides Román össze-vissza csókolta Csíket örömében. Az amerikai úszóvezetők is lelkesen gratuláltak Csíknek, aki alig tudott szabadulni a fotoriporterek gyűrűjéből.
Bárány ennek csak örült, mert Csik még szorgalmasabban kezdett edzeni. Csik önmagát a második helyre tartotta esélyesnek az augusztus elsején kezdődött olimpia előtt. A felkészülése nem volt zavartalan, megsérült a karja a berlini tartózkodása alatt, de a rajt időpontjára rendbe jött, és egészségesen várta az augusztus nyolcadiki előfutamot és elődöntőt. Ezek az eredmények születtek: Előfutam: 1 Peter Fick (USA, világcsúcstartó) 57, 6 2. Csik 58, 3 Elődöntő: 1. Tagucsi (japán) 57, 9 2. Csik 58, 1 3. Peter Fick 58, 2 A másik elődöntő: Jusza (Yusa, japán) 57, 5 (olimpiai rekord), 2. Arai (japán) 57, 9 3. Lindegren (USA) 58, 7 Csik a fináléjában hetes pályát kapta, és Pluhár István helyszíni beszámolója szerint napsütéses, gyönyörű vasárnap volt akkor éppen Berlinben. Tőle idézünk még. Csik ferenc 1936 full. "Hányszor megtárgyaltuk már a sors komiszságát, hogy Csiknek a hetedik pályát juttatta. A két japánt [Arai és Jusza], aki hetek óta kitűnő időket úszik ebben a kristályosan csillogó vízben, még csak nem is láthatja majd úszás közben.
"Összefolyó, szörnyű hangvihar kíséri a hét úszó utolsó húsz méterét. A német, az amerikai kiáltás belevegyül a magyar szóba s mikor az utolsó tíz méter öldöklő végküzdelmére indul a hét versenyző, mintha az egész nézőtér csak Csik nevét kiáltaná. A német Fischer, a két amerikai már nem szólhat bele többé a verseny sorsába, egyedül a magyar harcol a három japánnal. – Feri! … Feri! … Gyere, gyere! … Még azt a pár csapást! Nem is szánk, hanem a szívünk kiáltoz. Kavarog, zeng, zúg a nézőtér, mint ahogy lelkünkben az izgalom láza, szívünkben a győzelemért való gyötrődés kínja vergődik. Aztán egy végső, csattanó, nagy kiáltás. Csik keze a medence falára csapódik. De odatapad már a japáné is. Dermedt csend. Minden szem zavartan jár össze-vissza, minden tekintet valami biztató igent, valami biztos szót keres. Dr. Csik Ferenc-mellszobor – Köztérkép. Magyarok, hollandok, lengyelek, németek, amerikaiak, osztrákok, svédek és svájciak mind egymásra néznek, de senki sem meri kimondani, hogy Csik győzött. A versenybíróság összedugja fejét az időmérőkkel.