Mindezt olyan komplex szemlélet és tudás birtokában teszik, melynek középpontjában a közigazgatási modernizáció elveinek és gyakorlatának konzekvens alkalmazása áll. Az elsajátított elméleti, módszertani, valamint gyakorlati ismeretek hasznosíthatók a versenyszférában is, így ez alkalmassá teszi a végzetteket az államháztartási gazdálkodással kapcsolatba kerülő versenyszféra gazdálkodási körülményeinek az ismeretére is, és kiszélesíti elhelyezkedési esélyeiket (munkahelyi mobilizációs esélyek). Az Államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés szakirányú továbbképzési szakon oklevelet szerzők a kormányhivatalok, a járási hivatalok, a települési önkormányzatok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a minisztériumok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara, a társadalombiztosítási alapok (Egészségügyi és Nyugdíjbiztosítási Alap) szerveinél, az európai uniós szervezetek/hivatalok regionális és országos/nemzetközi intézményeinél, a szakmai civil szervezeteknél tölthetnek be elsősorban álláshelyeket.
Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Államháztartási gazdálkodási és ellenőrzési szaktanácsadó A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7. ) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján az államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés szaktanácsadó szakképesítés belső ellenőrzési feladatok ellátására jogosít. Szakfelelős: Prof. Dr. Lentner Csaba, egyetemi tanár A képzési idő: 2 félév A képzés óraszáma: 200 óra A felvétel feltétele: A képzésben legalább alapképzésben, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti főiskolai képzésben szerzett oklevéllel rendelkezők vehetnek részt. A képzés célja: Az Államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés szakirányú továbbképzési szak stratégiai célkitűzése, hogy a hallgatók megismerjék Magyarország Alaptörvényében A közpénzek és A helyi önkormányzatok című cikkelyek tartalmát, illetve az államháztartás viteléhez kapcsolódó sarkalatos törvényeket és egyéb kiemelkedő jelentőségű jogszabályokat, a gazdálkodási és ellenőrzési módszertant, s ezáltal alkalmassá váljanak a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012.
A továbbképzési szak keretei között szervezetten biztosítható az állam megváltozott államigazgatási, gazdaságpolitikai, gazdaságszervező, ellenőrző és szabályozó tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati tudásanyag esettanulmányok segítségével történő átadása. Az Államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés szakirányú továbbképzési szak kiemelt célkitűzései és indokai továbbá: - Az állam az Alaptörvény, illetve a sarkalatos törvények alapján a korábbiakhoz képest többletfeladatokat lát el; gazdaságszervező, gazdaságbefolyásoló és ellenőrző funkciója kibővült, új szemléletmód érvényesül. - Az ország érdekeit szolgáló közigazgatás, a "Jó Állam" megvalósítása nem képzelhető el a tisztviselők következetes, sokoldalú képzése és fejlesztése nélkül. - Indokolt, hogy a közszolgálat aktív tagjai a rendszert értő és cselekvő résztvevőivé váljanak. Korábbi, évtizedekkel előtti képzésük és gyakorlati munkájuk azonban csak korlátozottan teszi őket alkalmassá az új kihívásokkal kapcsolatos feladatok ellátására.
Közreműködnek a szabálysértések megelőzésében, felderítésében. Tevékenységi területükhöz tartozik a lőfegyvertartással kapcsolatos engedélyek kiadása. Felügyelik a polgári felhasználású robbanóanyagok felhasználását, a pirotechnikai anyagokkal kapcsolatos ügyeket. Személy- és vagyonvédelmi területen engedélyezési és ellenőrzési feladatokat látnak el. A szakmát vonzóvá teszi, hogy a munka része a lakossággal, illetve a külföldi állampolgárokkal történő napi közvetlen kapcsolattartás, problémáik megoldásának segítése. A levelező munkarendben folyó képzésre csak a rendőrség hivatásos állományában dolgozók jelentkezhetnek. A közlekedésrendészeti szakirány képzési célja a forgalomszervezéshez, a forgalomirányításhoz, forgalom-ellenőrzéshez, a baleseti helyszínek feldolgozásához, valamint a balesetek megelőzéséhez szükséges tudás elsajátítása. A végzettek feladata a rendőrség közlekedésrendészeti szervezeti egységeinél az említett szakspecifikus feladatok ellátása, továbbá az adott feladatvégrehajtás kapcsán a beosztott tiszthelyettesek irányítása.
A Sportközpont épületének 2/3-át a Sportcsarnok foglalja el. A sportolói forgalom a Fórumról külön bejárattal éri el az öltözőket a recepció kontrollján keresztül. Az öltözők két oldalt, a keleti és a nyugati lelátó alatt helyezkednek el. Tíz, 20 férőhelyes csapatöltöző (közülük kettő akadálymentesített) a hozzájuk tartozó vizes csoportokkal, három edző - tanári öltöző és egy sportorvosi helyiség képezi az öltözői hátteret a sportterületekhez. A Sportcsarnok két fő elemből áll: a kültéri pályák felőli részre egy ún. Bemelegítő csarnok került, amelyben egy 22x44-es sportpadlóval borított küzdőtér került kialakításra. Az uszodához közelebb eső részen egy méretében nagyobb és funkcióját tekintve különlegesebb Multifunkcionális csarnok helyezkedik el. A multifunkcionális csarnok küzdőtere alkalmas: • az egyetemi tanrend testnevelési óráinak • különböző labdajátékok (kézilabda, kosárlabda, röplabda, tollaslabda, teremlabdarúgás, stb. ) • különböző küzdősportok (birkózás, cselgáncs, ökölvívás, karate, stb.
"Az Európai Unió érdeke Magyarország érdeke és Magyarország érdeke az Európai Unió érdeke" – emelte ki Navracsics Tibor, a Nemzetek Európája Karrierprogram (NEP) évindító értekezletén. "John Lukacs a diktatúrák elől menekült az Egyesült Államokba. Történész volt, és bár nem élt idehaza, nála jobban valójában kevesebben érezték és értették a 20. század és a korai 21. század magyar és európai történelmét. "A nagyhatalmi szerep emléke még mindig él a spanyol népben" – hangzott el a Stratégiai Tanulmányok Intézete által gondozott Nemzetek Európája Karrierprogram (NEP) rendezvénysorozatának legutóbbi eseményén. További híreink
Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A nyomottvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét ( szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik. Az atomerőművek működése nem boszorkányság – Fiatalok a Nukleáris Energetikáért. RBMK reaktorok alkalmazása [ szerkesztés] A legnagyobb teljesítményű RBMK–1500 reaktorok a litvániai Ignalinai erőműben üzemeltek. Az összes többi RBMK kisebb, 1000 MW-os teljesítménnyel épült meg – az 1986 -os csernobili atomkatasztrófa is egy ilyen típusú reaktorban történt. Ma már a csernobili reaktorokat leállították, és nagy nemzetközi nyomás nehezedik Oroszországra (ill. korábban Ukrajnára és Litvániára) az összes ilyen típusú atomerőmű leállítására.
Vannak hasadóképes (fissionable) magok (gyakorlatilag minden, ami a tóriumnál nehezebb) amelyek gyors neutron hatására valamekkora valószínűséggel elhasadnak. Általában minél nagyobb a a bejövő neutron energiája, annál nagyobb eséllyel hasadnak el. És vannak a hasadó (fissile) magok (pl. U-235, Pu-239, Pu-241) amelyen ugyanúgy tudják a gyorsneutronos hasítást, de alacsony energiájú bejövő neutronra is elhasadnak, méghozzá több nagyságrenddel (kb 1000x) nagyobb valószínűséggel mint gyors neutronokra. És minél kisebb a bejövő neutron energiája, annál nagyobb eséllyel hasadnak el. Nem véletlen tehát, hogy reaktorban hasadó-anyagokat igyekeznek használni a láncreakció fenntartására. Igen ám, de a hasadásban gyors neutronok keletkeznek, szóval ha fenn akarod tartani a láncreakciót, akkor a keletkező gyors neutronokat először le kell lassítani. Nem elnyelni - elnyelés nélkül lelassítani! Erre való a moderátor. Közérthetően az atomenergiáról - Paks2. Olyan anyag jó moderátornak, amely atomtömege kicsi (jobban lassul rajta ütközve a neutron) és amelyik neutronbefogási képessége minimális.
Ilyen a jelenlegi négy paksi blokk és ilyenek lesznek az új egységek is. A második legelterjedtebb a forralóvizes reaktor (BWR) technológiájú atomerőmű. Forralóvizes reaktor A BWR reaktorokban a reaktor aktív zónájában a hűtőközegként használt víz elforr, majd az így keletkezett gőz hajtja meg a gőzturbinát. A turbina által előállított mechanikai energiát a generátor alakítja át villamos energiává. A turbinából távozó fáradt gőzt kondenzálják, majd visszavezetik a reaktorba. A BWR erőművekben emiatt nincs szükség gőzfejlesztőre, egykörös zárt és egykörös nyitott hűtőrendszert alkalmaznak. Sulinet Hírmagazin. A zárt hűtőrendszer mindegyik eleme radioaktív közegben dolgozik. Nyomottvizes reaktor A PWR reaktorokban a fent leírtakkal szemben a reaktor aktív zónájában nagy nyomású víz hűti a fűtőelemeket, a turbinát meghajtó gőz egy speciális hőcserélőben, a gőzfejlesztőben keletkezik. A gőzfejlesztő közbeiktatásával elérhető, hogy a zónát hűtő radioaktív közeg ne érintkezzen a turbinával. A PWR erőművekben ezért kétkörös zárt és egykörös nyitott hűtőrendszert alkalmaznak.
Ez okozza a filmben is emlegetett pozitív üregegyütthatót. Ha megnő a reaktor teljesítménye, akkor több lesz a vízben a buborék (az RBMK-ban alapból is forr a víz), és a több buborék kevesebb neutronelnyelőt jelent, ami még tovább növeli a reaktor teljesítményét. Ez egy nagyon fontos és kiküszöbölhetetlen hiányossága a grafit-vizes reaktoroknak. Amerikában az ilyen reaktorok polgári célú alkalmazását már évtizedekkel Csernobil előtt betiltották. (Hadászati célra persze használták, mert tök jól lehet vele plutóniumot termelni) Az elnyelőről: Ahhoz hogy a láncreakciót hosszú távon fenntartsd, több hasadóanyagot kell a reaktorba tenni, mint amennyi a láncreakció beindításához szükséges. Ugyanakkor ha stabil teljesítményt akarsz, akkor el kell érned, hogy az egy darab hasadásban keletkező átlagosan 2, 5 db neutronból pontosan 1 darab hasítson újra. A maradék másfél vagy kiszökik a reaktor térfogatából, vagy elnyelődik valamiben. Hogy ezt a pontosan 1 darabot be tudd állítani, kell hogy legyen valami a kezedben, amivel változtatni tudod a reaktorban levő neutronelnyelő anyag mennyiségét.
Mivel a reaktor hűtővizében mindig találhatók radioaktív atommagok, a turbinákat szigetelni kell a külvilágtól. Ez megnöveli a karbantartási költségeket a nyomottvizes reaktorhoz képest, viszont a nagyobb hatásfok és az egyszerűbb szerkezet ellensúlyozza ezt.
Az atomerőművek olyan hőerőművek, amelyek a hőenergiát nem bizonyos energiahordozó elégetésével nyerik, hanem annak reaktorában történő nukleáris láncreakcióval, atomok hasításával. Fissziós, azaz nagy tömegszámú atommagok hasításának elvén működő reaktorok azonban már több mint fél évszázada állnak az emberiség szolgálatában. Az első elektromosságot generáló nukleáris erőmű – kísérleti jelleggel – 1952. december 20-án készült el, az Amerikai Egyesült Államokban, Idaho államban, Arco város mellett. Az első közszolgálati atomerőművet Obnyinszkban (Oroszország) állították üzembe, 1954-ben. Az első generációs atomerőmű típusok még képlékeny konfigurációit megszilárdítva jöttek létre a ma is sok helyen üzemelő második generációs atomerőművek (Paks I). Nyomottvizes atomerőmű 1. Reaktortartály 2. Fűtőelem 3. Szabályzórúd 4. Szabályozórúd hajtás 5. Nyomástartó 6. Gőzfejlesztő 7. Tápvíz 8. Nagynyomású gőzturbina 9. Kisnyomású gőzturbina 10. Generátor 11. Gerjesztőgép 12. Kondenzátor 13. Hűtővíz 14.
Az atomreaktorokban szabályozott láncreakció történik. A neutronok számát kétféle módon szabályozzák. Egyrészt a reaktorban keringő hűtővízben bórt oldanak fel, mert a bór erősen neutronelnyelő anyag. Mennyiségét úgy állítják be, hogy a hasadásonként átlagosan megmaradó neutronok száma csak kevéssel legyen több mint egy. Másrészt a finomszabályozást az aktív zónába benyúló szabályozó rudakkal végzik. Lehet változtatni azt, hogy a szabályozó rudak mennyire nyúljanak be az aktív zónába. Ha növelni akarják a neutronok számát, azaz a teljesítményt, akkor kifelé húzzák a rudakat, és ezáltal a reaktor egy új egyensúlyi állapotba kerül az új megnövelt teljesítményen. Az atomerőmű a hőerőművek közé tartozik. A hőerőművekben hőt termelnek, amelyet mozgási energiává alakítanak, ebből pedig villamos energiát állítanak elő. Az atomerőművekben a hőtermelés a szabályozott láncreakció révén a reaktorban történik. A világban jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok döntő többsége könnyűvíz hűtésű, könnyűvíz moderátoros reaktorral szerelt, ezen belül is legnépszerűbbek (több mint 60% részesedéssel) a nyomottvizes (PWR) típusok.