– Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült. ENTZ FERENC, (Sümeg, 1805. dec. 6. – Promontor–Budafok, 1877. máj. 9. ): orvos, szőlész, kertész, az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítója. 1825-től Pesten folytatta orvosi tanulmányait, amelyet 1831-ben Bécsben fejezett be. 1848-ig uradalmi orvos, a szabadságharcban honvéd főorvos volt. Orvosi gyakorlata közben különös érdeklődéssel foglalkozott a kertészet és szőlészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel, itt szerzett tapasztalatait szaklapokban és a 15 kötetből álló Kertészeti Füzetek -ben közölte. Entz ferenc könyvtár es. E munkája korának alapvető kertészeti és szőlészeti kézikönyvének bizonyult, s méltó utódja 200 éves elődének, Lippai János Posoni kert -jének. Nagy érdeme művének a hazai kertészeti műnyelv kialakítása, erre épül a mai kertészeti szaknyelv is. Előbb Mezőkomáromban, majd 1850-ben orvosi gyakorlatát abbahagyva Pesten létesített kertészetet és faiskolát, amelyet 1853-ban kertészképző iskolával egészített ki.
Létrehozva 2016. január 6. Az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár (SZIE Budai Campus Koordinációs Tanács) nyilvános, tudományos szakkönyvtár. Főgyűjtőkörébe tartozik a kertészet-, az élelmiszertudomány, a táj- és kertépítészet, urbanisztika és a környezetvédelem szakirodalma. Tágas és világos olvasóterem, valamint egy Neptun terem 32 számítógéppel, és egy külön terem 14 számítógéppel áll a felhasználók rendelkezésére. Nyitvatartás hétfő, szerda: 8. 00 – 17. 00 kedd, csütörtök: 8. 00 – 18. 00 péntek: 8. 00 – 15. 00 szombat: 9. Kiállítás megnyitó az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltárban | SZIE Kertészettudományi Kar. 00 – 12. 00 olvasószolgálat: +36 (1) 305-7580 +36 (1) 305-7583 hosszabbítás: Cím SZIE Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár 1118, Budapest XI., Szüret utca 2-18. Levélcím: 1518 Budapest, Pf. 53. könyvtárközi kölcsönzés: honlap: entzkonyvtar. facebook: entzlib/
Az internet, a szakirodalmi adatbázisok és a fénymásoló használata, valamint a fényképezés csak regisztrált (beiratkozott vagy napijegyet váltott) használók részére megengedett! A térítési díjak 27% ÁFÁ-t tartalmaznak, kivétel a késedelmi díj.
): Főiskolától az egyetemig - Dokumentumok a felsőbb szintű kertészképzés történetéből 1945-1953 Fogyasztói ár: 550 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: add remove Kosárba tesz Kiss Márton-Zsidi Vilmos-Földváriné Kocsis Luca: A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Levéltára - Repertórium (1697) 1876-1980 Szögi László (szerk. ): 100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi Könyvtára országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár. Története és gyűjteménye szorosan kapcsolódik az Egyetem múltjához és mindenkori feladataihoz... Zalainé dr. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros » 2019/10. Kovács Éva (szerk. ): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában 1853-2003 A Szerkesztő Bizottság célja ezen kötet összeállításakor az volt, hogy a 150 év történéseit közérthetően mutassa be, a valamikori diákoknak és a szakma Iránt érdeklődőknek hírt adjon a másfél évszázadról... Fogyasztói ár: 980 Ft Ár / COM_VIRTUEMART_UNIT_SYMBOL_darab: Please publish modules in offcanvas position.
Számjelölő rendszerek Arab · Babiloni · Csuvas · Egyiptomi · Görög · Inka · Maja · Római · Székely-magyar rovás továbbiak… Számábrázolási rendszerek 1 · 2 · 3 · 4 · 5 · 6 · 7 · 8 · 9 · 10 · 12 · 14 · 16 · 20 · 60 Vegyes alapú számrendszer Faktoriális m v sz A tízes számrendszer vagy decimális számrendszer a számok ábrázolásának legelterjedtebb módja. Helyiértékes számrendszer, számjegyei a 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, helyiértékei a tíz hatványai. A nem egész számok tizedestört formájában ábrázolhatóak benne. Az arab számírásos számrendszerek közül szinte az egész világon ezt használják. Leírása [ szerkesztés] Tízes számrendszerbeli ábrázolásban az egyes számjegyek azt jelölik, hogy a tíz különböző hatványi milyen 0 és 9 közötti együtthatókkal megszorozva adják összegül a számot. Így tehát az ábrázolás az számot jelöli. Az n szám tízes számrendszerbeli alakjában az i -edik helyiértéken fog állni (a perjel maradékos osztást jelöl). Oszthatósági szabályok [ szerkesztés] A tíz osztói a kettő és az öt, így ezek hatványaira adható a legegyszerűbb oszthatósági szabály: illetve akkor oszt egy számot, ha az utolsó n jegyéből képzett számot osztja.
Az alábbi alfejezetben a számrendszerek közötti átváltásokat fogjuk tárgyalni 2-es, 10-es és 16-os számrendszerek között. Kettes (bináris) számrendszer: {0, 1} Tízes (decimális) számrendszer: {0, 1, 2,..., 9} Tizenhatos (hexadecimális) számrendszer: {0, 1, 2,..., 9, A, B, C, D, E, F} A számok számjegyeinek helyiértékei jobbról balra növekednek. Ez azt jelenti, hogy jobbról balra haladva egyesével a számjegyeken, az első a nulladik helyiértékő, a második az első helyiértékű, és így tovább. Amennyiben át szeretnék konvertálni egy kettes vagy tizenhatos számrendszerbeli számot tizes számrendszerbe, a számon belül az adott számjegyet kell megszorozni az adott számrendszer alapjának a szám helyiértékével vett hatványával, majd minden számjegyre elvégezve ezt a műveletet, vesszük ezen értékeknek az összegét. Azaz: (a_{n}a_{n-1}a_{n-2}... a_1a_0)_b = \sum_{i=0}^{n} a_ib^i Egy egyszerű példa a tizes számrendszerben: 583 10 = (5 * 10 2) + (8 * 10 1) + (3 * 10 0) = (5 * 100) + (8 * 10) + (3 * 1) = 500 + 80 + 3 = 583 16 → 10: 16 2 = 256 16 1 = 16 16 0 = 1 2.
Jelenlegi tudásunk szerint első előfutára Elámban, a mai Irán területén jelent meg az i. e. 4. évezredben. Kezdetleges tízes számrendszert használtak az i. 2. évezredtől Egyiptomban és az indus-völgyi civilizációban, és az i. 1. évezredtől Kínában. A helyi értékes elv indiai kialakulására a babiloni 60-as és a kínai 10-es alapú rendszerek lehettek hatással. A baktriai görögök a babiloniaktól csupán a 60-as alapú törteket vették át, önmagában ez az ismeret nem inspirálhatta az indiaiakat egy 10-es alapú helyi értékes rendszer kifejlesztésére. Ezzel szemben Kína már a Han dinasztia idején (kb. i. sz. – i. u. 3. között) használta saját számláló rúdjait, melyekkel 10-es alapon, helyi értékes elven, az 1... 9 számjegyek alkalmazásával képesek voltak pozitív és negatív számokkal dolgozni. A kínai rendszernek a helyi érték indiai kialakulására még ha lehetett is hatása, a nulla helyi értékes – ezzel együtt a teljes 10 számjegyes rendszer – alkalmazása egyértelműen indiai eredetű (Kínában ugyanis indiai átvétel nyomán, az i.