Éden Hotel: Ádám feláldozta magát Daniért A szívtipró a harmadik esélyét kapta meg a játék során. Miután Szandra kidobta őt a párceremónián, a két szövetségesének, Ádámnak és Kristófnak lehetősége volt arra, hogy megmentsék Dani fenekét és játékban tartsák. A brókersrác volt az, aki kézfeltartással jelezte, hogy feláldozza magát barátjáért. Szövetségek-ellenségek Az Éden Hotelben feje tetejére állt minden, ellenségből szövetségesek, barátságból ellenségek születtek. A reggeli első pillanata így a szövetség-ellenség teszt, amiben meg kellett neveznie mindenkinek a neméhez tartozó két szövetségest, és nemtől függetlenül egy ellenséget. Niki nagyon tart attól, hogy Ádám fülébe jut, hogy benne van a keze abban, ha Daninak esetleg távoznia kell. Éden Hotel: Dani és Ádám egymást kívánták meg. A brókersrác annak ellenére, hogy a kapcsolatuk mostanában mondhatni rapszodikus, úgy érzi, a bizalmuk rendíthetetlen. Dani és Kristóf Közben Kristóf odaoson Lacihoz és elmondja neki, hogy ő Alíz mögé fog állni, mert megegyeztek és megkérte a fiút, hogy álljon Lotti mögé.
Gabi meztelen képei. A legújabb férfilakó Gábor is villantott végre a hölgyek legnagyobb örömére. Éden Ádám: Nagyot csalódtam a lányokban, hogy ennyire ostobák - Hazai sztár | Femina. A bártender srácot fürdés közben kapta lencsevégre a kamera természetesen meztelenül. Gábor védettségnek köszönhetően beérkezése után Norbit kiejtve maradhatott bent a villában, ezzel a döntésével egyedül Jennifert "bántotta" meg, aki nem is bízik azóta sem a srácban. A többieknek pont kapóra jött a döntése lévén Norbit nagyon sunyinak tartották a lakók. Most pedig jöjjenek Éden Gabi meztelen képei. További meztelen képek itt láthatóak: Éden Hotel + 18
Egy perc gondolkodási idő után Ádám felteszi a kezét. A brókergyerek hibásnak érezte magát, hiszen ő volt, aki Szandra mögé kényszerítette, ráadásul többször hangoztatta, hogy Daniért mindent. Niki elveszíti a fejét, kiakad, és expárja fejéhez vágja, hogy nem gondolt rá, ugyanis ezzel őt is bajba sodorta. Ádám bízik abban, hogy a szőke ciklon észhez tér, és nem fogja kicsinálni Danit, mert akkor semmi értelme nem volt az önfeláldozásának. Nikitől csodálatos színdarabot láthattunk, ugyanis pityergésével ő csak lelkiismeret-furdalást akart kelteni Ádámban. Amikor visszatérnek a hotelbe, Szandra kupaktanácsot tart és vigyázba állítja Nikit és Lindát, hogy Lottival vagy Alízzal nem szövetkezhetnek. Niki nem akar Dani párja lenni, legszívesebben Lacira cserélné, aki megvezethető. Éden hotel ádám melani szex. A fiú szerint pedig jobb, hogy Ádám nem látja, valójában mi folyt a háta mögött. Alíz nem buta lány és hamar rájött, hogy Szandra tehet arról, hogy Linda és Niki egyik percről a másikra nem beszélnek vele. A fekete szépség ismét jól megkeverte kártyáit, ezúttal jól osztotta a lapokat.
Zengj nekünk dalt, hogy mély sírjaikban Őseink is megmozdúljanak, És az unokákba a halhatatlan Lelkeikkel visszaszálljanak. Hozva áldást a magyar hazára, Szégyent, átkot áruló fiára. És ha meglep bús idők homálya, Lengjen fátyol a vont húrokon; Legyen hangod szellők fuvolája, Mely keserg az őszi lombokon, Melynek andalító zengzetére Fölmerűl a gyásznak régi tére; S férfi karján a meggondolásnak Kél a halvány hölgy, a méla bú, S újra látjuk vészeit Mohácsnak, Újra dúl a honfiháború, S míg könyekbe vész a szem sugára, Enyh jön a szív késő bánatára. Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez : hungarianliterature. És ha honszerelmet költenél fel, Mely ölelve tartja a jelent, Mely a hűség szép emlékzetével Csügg a múlton és jövőt teremt, Zengj nekünk hatalmas húrjaiddal, Hogy szivekbe menjen által a dal; S a felébredt tiszta szenvedélyen Nagy fiakban tettek érjenek, És a gyenge és erős serényen Tenni tűrni egyesűljenek; És a nemzet, mint egy férfi, álljon Érc karokkal győzni a viszályon. S még a kő is, mintha csontunk volna, Szent örömtől rengedezzen át, És a hullám, mintha vérünk folyna, Áthevűlve járja a Dunát; S ahol annyi jó és rosz napunk tölt, Lelkesedve feldobogjon e föld.
Hírhedett zenésze a világnak, Bárhová juss, mindig hű rokon! Van-e hangod e beteg hazának A velőket rázó húrokon? Van-e hangod, szív háborgatója, Van-e hangod, bánat altatója? Sors és bűneink a százados baj, Melynek elzsibbasztó súlya nyom; Ennek láncain élt a csüggedett faj S üdve lőn a tettlen nyugalom. És ha néha felforrt vérapálya, Láz betegnek volt hiú csatája. Jobb korunk jött. Újra visszaszállnak, Rég ohajtott hajnal keletén, Édes kínja közt a gyógyulásnak, A kihalt vágy s elpártolt remény: Újra égünk őseink honáért, Újra készek adni életet s vért. És érezzük minden érverését, Szent nevére feldobog szivünk; És szenvedjük minden szenvedését, Szégyenétől lángra gerjedünk; És ohajtjuk nagynak trónusában, Boldog – és erősnek kunyhájában. Nagy tanítvány a vészek honából, Melyben egy világnak szíve ver, Ahol rőten a vér bíborától Végre a nap földerűlni mer, Hol vad árján a nép tengerének A düh szörnyei gyorsan eltünének; S most helyettök hófehér burokban Jár a béke s tiszta szorgalom; S a müvészet fénylő csarnokokban Égi képet új korára nyom; S míg ezer fej gondol istenésszel; Fárad a nép óriás kezével: Zengj nekünk dalt; hangok nagy tanárja, És ha zengesz a múlt napiról, Légyen hangod a vész zongorája, Melyben a harc mennydörgése szól, S árja közben a szilaj zenének Riadozzon diadalmi ének.
Azon jussát, hogy kiki a maga szemével láthasson, meg kell hagyni mindennek; az igen is becses elsőségünk. De bárcsak azok, akik nem aszerint látnak, mint mindnyájan mások, vagy ami még jobb, a jószeműek, meggondolnák, hogy a sárgaság kórja is a maga szemével lát, és mégis hibásan lát, s nevetségnek-e, vagy csak szánakozásnak tárgyává lészen, midőn másokkal ellenkezik, és azt vitatja, hogy amit ezek fehérnek mondanak, az sárga, és ami nekik kéknek látszik, az zöld; és így a mások kárhoztatásában s oktatásában ne volnának oly felette serények. Az író szintúgy hibázhat, mint a kritikus: de miért ne hibázhatna a kritikus is, valamint az író? kivált midőn azt lehet, sőt kell feltenni, hogy az író, aki magát a mesterségben - annyira amennyire! - gyakorlotta, jobban érti azt, mint a kritikus, hanemha szoros stúdiumává tette az író mesterségét ez is. Mit vesztett a hazai literatúra Csokonainak korai halála által, kevés ember érzi inkább nálamnál; kevés sajnálja ezt jobban nálamnál, hacsak úgy tekintem is, mint embert.