Műsorvezető: Nagy Ibolya A Dankó Rádió hétvégi reggeli műsora, amelyben a nóta, az operett és az örökzöld slágerek világának klasszikus előadói mesélnek életükről, dalaikról. A Népzenei Nyomozóiroda ezen a héten egy mesébe csöppen és a szél hátán utazva, Afrika érintésével próbálja kiszabadítani a szépséges tündérleányt. 2020. március 3-tól, a Duna Televízió egykori emblematikus műsora, a Kívánságkosár folytatásaként a Heti TV-n vezeti a Kívánságszolgálat Dr. Klement Zoltánnal című kívánságműsort. Televíziós és rádiós műsorai [ szerkesztés] Kívánságszolgálat Dr. Klement Zoltánnal című kívánságműsor ( Heti TV – 2020-) A Hétórás Vendég - portréműsor ( Heti TV – 2020-) Pirkadat - reggeli ébresztő műsor ( Heti TV – 2020) Jó pihenést! – hétvégi és ünnepnapi reggeli műsorsáv ( Dankó Rádió – 2019-2020) Szív küldi szívnek című kívánságműsor ( Dankó Rádió – 2017–2020) Jó reggelt kívánok! – reggeli műsorsáv ( Dankó Rádió – 2017–2019) Karácsonyi különlegességek a könnyűzene világából ( Kossuth Rádió – 2017) Kettőtől ötig című kívánságműsor ( Dankó Rádió – 2016, 2017) Nemzetiségi Kultúrák Napja tematikus műsorfolyam (M1-Duna-Duna World – 2015, 2016, 2017) Jónak lenni jó tematikus műsorfolyam (M1-Duna-Duna World – 2013, 2014, 2015, 2016) Itthon vagy!
A magyarnóta műfajának zászlóshajójaként emlegetett legendás műsor immáron több mint 60 éve szól, és ez idő alatt hozzá nőtt a magyar családok ünnepi ebédjéhez. Ha új év, akkor új lendület! Nincs ez másként a Dankó Rádiónál sem: a népszerű rádióadó az eddigi Csendül a nóta, száll a muzsika szlogenjét egy jóval kifejezőbbre cserélte, azaz Dankó Rádió – A magyar zene rádiója. A szlogen mellé pedig friss műsorstruktúra is társul: "Egységesebbek lettünk. – kezdte Eredics Gábor, a Dankó Rádió csatornaigazgatója – Az új struktúrával az is célunk, hogy műsorfolyamunk még követhetőbb, áttekinthetőbb legyen. Ezt szolgálja, hogy a naponta jelentkező műsoroknál a hallgató azonos órában azonos hangokat tud megkedvelni, megszeretni. " A rádió alappilléreit továbbra is a magyar dallamkincs alkotja, vagyis a magyarnóta és a népzene, amelyek mellé az örökzöldek is bekerülnek, mint például a táncdalfesztiválok jól ismert dallamai, és persze az operett műfaja sem merül feledésbe. " Új műsorral is készülünk!
Délután 3 és 5 óra között ismét nóta, majd 5 és 6 között operett szól. Ezt követően este 8 óráig megint a nótáé a főszerep. Az este 8 órakor kezdődő egyórás népzenei blokkban magyar és cigány előadók felvételeit élvezhetik a műfajkedvelők, este 9 órától reggel 6-ig pedig az aznapi műsorok ismétléseit sugározza a közszolgálati csatorna. Az országos rádió a zenekínálata - amelyet 80 százalékban a cigány és magyar nóta, 20 százalékban pedig az operett és a népzene alkotja - mellett egységes hírszolgáltatással is jelentkezik. A Dankó Rádió hírei elsősorban a vidéki Magyarország történéseire fókuszálnak majd. A rádió adása a Régió Rádió eddigi frekvenciáin, Budapesten pedig a 98, 6 MHz-en lesz hallható. 07. 17 szombat Nóta, cigányzene, verbunkos muzsika egész éjjel Népzene a Kárpát-medencéből, falusi mestereink és táncházas előadók dalai, magyar és velünk élő nemzetiségeink zenei kincsei minden este egy órában. Dallamok, vendégek, beszélgetések az operett világából az operett világáról az Óperencián innen és túl.
A Jó ebédhez szól a nóta című műsor élőben szólal meg a Dankó Rádió stúdiójában július 8-án. A magyar nóta szerelmeseit egy cigányzenekar és a szakma kiváló előadóművészei szórakoztatják majd ebédidőben, 12. 30-tól. A közmédia nagy múltú zenés műsora, a Jó ebédhez szól a nóta ezúttal különkiadással jelentkezik: egy cigányzenekar érkezik a Dankó Rádió stúdiójába, élükön Hankó József prímással, hogy az élő muzsika varázsával kápráztassák el a magyar nóta szerelmeseit. Természetesen az énekszó sem hiányozhat a repertoárból: a Cselényi-díjas Hatvani Kiss Gyöngyi és a Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Tolnai András előadóművészek legkedvesebb nótáikkal ajándékozzák meg a hallgatókat. Az élőben elhangzó produkciók mellett a művészek mesélnek is kedvenc nótáikról Budai Beatrix műsorvezetőnek. A rádiócsatorna tervei szerint a jövőben havi rendszerességgel hallhatja a közönség a magyar nóta műfajának jeles képviselőit élő koncert keretein belül. Jó ebédhez szól a nóta élőben július 8-án, 12:30-tól a Dankó Rádióban.
A Dankó Rádió alapító vezető-szerkesztője, Tarnai Kiss László hálás szívvel köszön el a műsortól. 1986-tól a közmédia munkatársa, most pedig pályafutása egyik fontos állomásához érkezett, bár a mindennapos műsorkészítést maga mögött hagyja, nem szakad el a mikrofontól. Szombatonként, délelőtt 11 óra és dél között várja a hallgatókat a Dankó Extrában, ahol az élő produkcióké lesz a főszerep. Az elmúlt évtizedek és a fiatal generáció neves dalszövegíróit, énekeseit és prímásait látja vendégül, akikkel együtt énekelnek, zenélnek a Dankó Rádió stúdiójában. A "régi-új" műsorvezető előadóművészi munkássága révén kiváló kapcsolatot ápol a meghívottakkal és a közönséggel is, ami adásaiban mindig megmutatkozott. Különösen büszke arra, hogy az elmúlt kilenc évben a Dankó Rádió családtaggá vált és beépült a hallgatók mindennapjaiba, akik szinte szimbiózisban éltek a műsorokkal. Olyan értékes beszélgetések részesei lehettek olyan énekes sztárokkal, akiket más rádióban nem lehet hallani. 2015 tavaszától szélesedett a műfaji kínálat, ami magával vonzotta a világzenére nyitott közönséget is.
Szeretettel köszöntöm honlapomon! Már 18 éve, hogy a művészi pályára léptem. Célom, hogy bármilyen zenét a lehető legmagasabb szinten adjak át a közönségnek. Foglalkozásom énekes, előadóművész, római katolikus kántor, művelődésszervező, Tarcalon dolgozom művelődésszervezőként a 6 Puttonyos Borfaluban, vezetem a monoki Kossuth Népdalkört és a Tarcali Hagyományőrző Népdalkört. 2022. 01. 22. -ben a Magyar Kultúra Lovagjává avattak. Hiszem, hogy a magyar zene a magyaroké és legyen az magyar nóta vagy operett, népdal, vagy opera, szívvel érzelmekkel és a legmagasabb színvonalon kell előadni. Szívből ajánlom műsoraimat: fesztiválokra, bálokra, falunapokra, anyák napjára, idősek napjára, név-, és születésnapokra, esküvőkre, keresztelőkre, főzőversenyekre, csapatépítő programokra, vallásos témájú koncertekre, adventre, karácsonyra, szilveszterre. Hívjon bizalommal! Újvári Marika Mottóm: "Isten azért teremtette a zenét, hogy szavak nélkül tudjunk imádkozni. " John Lenon
04:55 - Tudta-e A sorozat szerkesztői és műsorvezetői dr. Juhász Katalin, Kiss Ferenc, Bolya Mátyás népzenészek, néprajzkutatók, akik saját történeteiket, valamint a gyűjtőkhöz, énekesekhez, zenészekhez, hangszerekhez fűződő históriáikat mesélik el, emellett jeles napokhoz kapcsolódó szokásokat elevenítenek fel. Szerkesztő-műsorvezető: Bolya Mátyás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Fájl:Chronicon Pictum P016 Attila és Leó pá Attila és Leó pápa A Képes krónika 21. lapja. A felső nagy miniatúra a magyarok bejövetelét Pannóniába, a "D" iniciálé bizonytalan, hogy Elődöt, vagy Árpádot, az "A" iniciálé szintén bizonytalan, hogy Álmost, vagy Árpádot ábrázolja Fájl:Chronicon Pictum P121 A korona elrablá A korona elrablása Magyar királyok: IV. István (balra), III. Béla (fent jobbrat), Imre (lent) A Képes krónika 40. A felső miniatúra Gyula elfogását, a "P" iniciálé István királyt ábrázolja A Képes krónika (Chronicon pictum) egy latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos budai udvarában, Szerzője feltehetően Kálti Márk. A szöveg elejétől végig egy kéz írása, kalligrafikus könyvírás, minden valószínűség szerint magyar másoló munkája. A Képes krónikát a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzik Clmae 404. jelzeten. A 15. Képes krónika pdf free. században 1458-1490 között még Magyarországon volt, Mátyás király udvarában, ezután először Franciaországba, majd Brankovics György szerb despota udvarába került, a 16. századtól kezdve pedig a bécsi Udvari (majd Osztrák Nemzeti) Könyvtár állományához tartozott, ezért korábban bécsi Képes króniká nak (Chronicon pictum Vindobonense) nevezték.
Képes Krónika 1919-1939 OSZK link Tartalomjegyzék 4 968 oldal Képes Krónika, 1919 (1. évfolyam, 1-13. szám) Képes Krónika, 1920. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám) Képes Krónika, 1920 július-december (2. évfolyam, 27-52. szám) Képes krónika, 1930. július-december (12. szám) Képes krónika, 1931. január-június (13. szám) Képes Krónika, 1936 (18. évfolyam, 3-52. Képes krónika pdf 1. szám) Képes krónika, 1939 (21. évfolyam, 2. szám)
A krónika görög eredetű szó, a latin chronica megfelelője. A középkor jellegzetes történeti műfaja. Az annalesből (=évkönyvek) fejlődött ki. Fejlettebb formája a geszta (latinul gesta, azaz valakinek vagy valakiknek a cselekedetei). A krónikákban az eseményeket időrendi sorrendben, rendszerezés, magyarázat, összefoglalás nélkül jegyezték föl. Elérhető valahol a Képes Krónika latin szövege?. Készítőik, a krónikások többnyire egyházi emberek voltak. A művek elnevezése nem mindig felel meg tartalmuknak. Anonymus és Kézai Simon Gesta Hungarorum a műfajilag krónika, Kálti Márk, Thuróczi János Chronica Hungaroruma pedig geszta. A középkor óta is használják a krónika szót a legkülönbözőbb szépirodalmi és tudományos művek címében. Fontosabb fönnmaradt magyar, ill. magyar vonatkozású történeti művek a 15. század végéig [ szerkesztés] VII.