Önkormányzatok, polgármesteri hivatalok országosan Bács-Kiskun megyében Kiskunmajsa Önkormányzatok, polgármesteri hivatalok - Kiskunmajsa Kiskunmajsa területén működő önkormányzatok, polgármesteri hivatalok listája. Kiskunmajsa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal - közérdekű adat igénylések megtekintése és benyújtása - KiMitTud. Kattintson az alábbi kiskunmajsai önkormányzat, polgármesteri hivatal címére további információkért és a hely megtekintéséhez Kiskunmajsa térképén. Hiányzik a fenti listából valamelyik Kiskunmajsa területén működő önkormányzat, polgármesteri hivatal? Ha tud ilyen helyet, vagy egyéb hibát talált, akkor kérjük, jelezze az oldal tetején található beküldőlinken.
… - 6 hónapja - Mentés tanyagondnok Bócsa - Kiskunmajsa 23 km Bócsa Község Önkormányzata …. • Elektronikus úton Szőke-Tóth Mihály polgármester részére a bocsaph@t-online … - 8 hónapja - Mentés körzeti ápoló (egészségügyi szolgálati jogviszonyban) Öttömös - Kiskunmajsa 23 km Öttömös Községi Önkormányzat … további információt dr. Dobó István polgármester nyújt, a 62/589 015 … úton dr. Dobó István polgármester részére a hivatal E-mail … vagy • Személyesen: dr. Dobó István polgármester, Csongrád megye, 6784 Öttömös, Fő … - kb. Kiskunmajsa polgármesteri hivatal. 1 hónapja - Mentés
Az önerős beruházást a város építési területtel segítette és jelenleg már áll a… Polgármesteri fogadóóra Az év utolsó fogadóóráját tartja december 23-án Patkós Zsolt, Kiskunmajsa polgármestere. A fogadórára csütörtökön 8:00-12:00 óra között kerül sor a majsai városházán. A különböző ügyekben a majsai polgármesteri hivatal ingyenesen… Idén is útnak indulnak a tűzoltó Mikulások December 5-én, vasárnap útnak indulnak a tűzoltó Mikulások a zenélő, feldíszített autójukkal! A vírushelyzetre való tekintettel házhoz nem mennek, de az utcákon kapnak ajándékot kicsik és nagyok egyaránt! Kb. 16:30-kor… Vásáry André és zenekara adventi koncertje Kiskunmajsán December 3-án, 19:00 órától Vásáry André és zenekara adventi koncertet ad a majsai Kisboldogasszony templomban. A hagyományos adventi koncert ingyenesen látogatható. Kiskunmajsa polgármesteri hivatal budapest. A szervezők az érvényben lévő járványügyi előírásokat…
A húsvét magyar nevének eredete ennél prózaibb: a hús magunkhoz vételére utal. Ilyenkor ugyanis véget ér a húshagyó kedden kezdődött 40 napos böjt, vagyis az ezt betartók innentől kezdve ehetnek újra húst. A húsvét jelképei Az egyik legrégibb húsvéti jelkép a bárány. Ez a Bibliához kapcsolódik: a zsidók fogságban tartása miatt Egyiptomot sújtó tíz csapás közül az utolsó az elsőszülöttek halála volt. A zsidó családok viszont előtte bárányt áldoztak, és megjelölték a vérével az ajtajukat. Az áldozati bárány helyébe később Jézus lépett, aki az Újtestamentum szerint halálával megváltotta az emberiséget: ő lett "Isten báránya". A húsvéti nyúl eredete - TUDOMÁNYPLÁZA - Évezredek - Mindennapok. MTI Fotó: Vajda János A húsvéti nyúl eredete ennél bonyolultabb, valószínűleg a termékenységhez kapcsolódik, hiszen nagyon szapora. A nyúl megjelent Eostre már említett ünnepén: ez volt az istennő szimbóluma, gyakran vele együtt ábrázolták. A gyerekeket megajándékozó nyúl viszont csak 16. században került elő, konkrétan a húsvéti nyulat pedig egy német tudós, Georg Franck von Franckenau 1722-ben megjelent könyvében említik először, ott arról ír, hogy a nyulak rejtik el a színes tojásokat, amelyeket gyerekeknek kell megkeresniük.
A lakoma közben ünnepélyesen ürítették borral telt kelyheiket, miközben a legidősebb résztvevő a legfiatalabb kérésére elmondta a Biblia alapján az egyiptomi szabadulás történetét. Az egy hétig tartó ünnep minden napján különleges áldozatokat mutattak be a jeruzsálemi templomban, az első és a hetedik napon szombati munkaszünet volt, az ünnepet követő szombat utáni napon pedig egy marék friss gabonát kellett felajánlani. Ezek az ősi szokások az idők folyamán sokat módosultak, az ünnep és annak lényeges tartalma azonban ma is megvan a zsidóknál. Napjainkban az ünnep előestéjén ünnepi vacsora keretében az egyiptomi kivonulásról szóló rabbinikus hagyományokból olvasnak fel. Húsvét, nagyhét, szent napok A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, melyen Jézus Krisztus feltámadását ülik meg. A keresztény húsvétban zsidó és pogány elemek is ötvöződnek. A keresztények az i. sz. Húsvéti nyúl, avagy a titokzatos húsvéti nyuszi - Nevezetes napok. 2. század elejétől hozták kapcsolatba a zsidók pészachját Krisztus halálával és feltámadásával. A húsvét megünneplésének napja kezdetben nem volt egységes.
A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. Húsvéti bárány: A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. Húsvéti tojásfestés és a nyuszi eredete. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget. Locsolkodás: Húsvéthétfőn van a magyarok lakta terülteken a locsolkodás napja. A szokás eredete a régi időkbe nyúlik vissza, alapja pedig a a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik, modern formában pedig a mai napig megmaradt.
Istár és Tammuz esküvője egy sumer táblán Forrás: Wikimedia Commons A legtöbb történész ugyanakkor egyetért abban, hogy a húsvét eredete jóval régebbi. Többek szerint egy sumer (de az akkádok és az asszírok között is népszerű) mítosz az alapja: a pásztoristen Tammúz (Dumuzi) és felesége, a termékenység-istennő Istár (más néven Inanna) története, amelyet már i. e. 2100 körül keletkezett agyagtáblákon is lehet olvasni. Eszerint, amikor Tammúz meghalt, Istár annyira gyászolta, hogy utána ment az alvilágba (más verzió szerint meg akarta hódítani az alvilágot), ki is szabadította, őt viszont megfosztották isteni erejétől és ruháitól is, majd karóba húzták. Mivel azonban nélküle terméketlen lett a föld, egy másik isten, Enki segített rajta: két követet küldött, akik feltámasztották. Az alvilágból azonban csak úgy térhetett vissza, ha valaki ott marad: mivel Tammúz közben megcsalta, ezért Istár őt küldte maga helyett. Ettől kezdve a mítosz szerint fél évet Tammúz, fél évet Istár töltött az alvilágban.
Az Ótestamentum szerint a bibliai tizedik csapásként a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte". A zsidó vallás Pészah idején ünnepli az egyiptomi rabságból való szabadulást, ez a zsidó vallásban a húsvét, a megújulás, újjászületés a tavasz(hág hááviv) ünnepe. A Pészah(Pészach) szó egyébként kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó húsvét ünnep egybe is esett. Ostara A zsidó Pészah szóból eredő kifejezés számos európai nyelvben tetten érhető. Fraciául Pague, olaszul Pasqua, románul Paste. A germán/angolszász/ területeken főleg az ősi kelta, termékenységet és újjászületést képviselő Ostara (Eostre) istennő nevét vette fel -angolul Easter vagy németül Ostern- és hagyományozta az utókorra a húsvét, emlékeztetve a keresztény időket megelőző pogány tavaszköszöntő szertartásokra. A magyar nyelvben hasonló kifejezés nem ismert. A húsvét szó kizárólag a 40 napos böjti időszak befejezésével hozható összefüggésbe.
A történet szerint a gyermekek örömére Eostra kísérője egy nyuszi volt, aki egy jó gyermek láttán színes tojásokat rakott le maga után. Mivel a tojások különböző helyre kerültek, ezeket a gyerekeknek kellett megkeresniük a fűben vagy a bokrok aljában. Egy másik legenda szerint a nyúl eredetileg Eostra egyik galambja volt, akit az istennő büntetésből változtatott nyúllá. Ennek változataként ismert, hogy az istennő egy sebzett galambot változtatott nyúllá, hogy ezáltal megmentse. Mivel tojásrakó képességét megőrizte, köszönetképpen díszes tojásokat ajándékozott Eostra-nak. Ezáltal magyarázat született arra is, hogyan lehet képes a húsvéti nyuszi tojásokat tojni. A csokinyuszi és társai A nyúl a keresztény hit elterjedése után is megtartotta kiemelkedő szerepét, szaporaságának köszönhetően pedig az új élet keletkezésének jelképévé vált. A keresztény kultúrkörben elterjedt szokássá vált a húsvéti nyulat ábrázoló, különféle képeslapok küldése és főszerepet kapott a locsolóversek szövegeiben is.
A tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt piros szín magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A piros színnek ugyanis régen védőerőt tulajdonítottak, de a szerelmet és életet is jelképezte. Akad olyan feltételezés is, hogy Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése bár egy időben az egész világon elterjedt volt, mára főleg a kelet-európai területre korlátozódik. A díszítésre számtalan technika alakult ki. A direkt festésen kívül a hagymahéjas technika illetve a viaszos írókás a legelterjedtebb hagyomány. A bárány az egyik legősibb és legelterjedtebb húsvéti jelkép, ótestamentumi, bibliai eredetű. Szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A déli országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan kelléke a sült bárány. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel az Úr parancsára házaikat egyéves bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozat jelképét hordozza magában, Isten báránya, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.