400 millió lemezt adtak el. Kattints a további képekért! Az ABBA svéd eurodiszkó-együttes, az 1970-es évek második felének világhírre szert tett, máig népszerű, meghatározó zenei formációja. 5 zenekar, ami hosszú kihagyás után újra összeállt | Cosmopolitan.hu. Aktív időszakuk 1972–1982 közöttre tehető, de zenéjük népszerűsége az 1990-es évektől újra emelkedett. A popzene történetében kevés zenekarnak sikerült olyan mítosszá válnia, hogy még felbomlásuk után negyven évvel is világszerte évente három millió lemez fogy zenéjükkel. Leadfotó: Profimedia
A What's My Age Again? és az All the Small Things című számukat minden valamire való középiskolás kívülről fújta. 2005-ben aztán a rajongók legnagyobb megdöbbenésére a zenekar bejelentette, hogy határozatlan ideig szünetet tartanak – az énekes-dalszövegíró Tom Delonge és a másik két tag között ugyanis ekkora már nagyon megromlott a viszony. Néhány év alatt azonban a problémájukat rendezni tudták (legalábbis úgy tűnt), 2009-ben ugyanis újra összeálltak. Az idill nem tartott sokáig, 2015-ben a csapat ismét megvált Tomtól, ezúttal végleg. A Blink-182 a mai napig aktív, Mark Hoppus és Travis Barker mellett Matt Skiba lett a csapat harmadik tagja. Spice Girls A Spice Girls úgy lett minden idők egyik legsikeresebb lányegyüttese, hogy a fénykoruk meglehetősen rövid ideig tartott. Az öt csaj 1996 nyarán adta ki az első kislemezöket, a Wannabe-t, ami azonnal a meg is hozta nekik a világhírnevet. 1998-ig két albumot jelentettek meg, mindkettő hatalmas siker lett, mígnem '98 májusában Geri Halliwell bejelentette, hogy kilép az együttesből – és ezzel gyakorlatilag meg is ásta a csapat sírját.
Újra összeáll az Abba Femcafe - 21. 08. 30 09:26 Bulvár Világszerte örülhetnek most az Abba rajongói: újra összeáll az együttes, sőt koncertturnéra is indul. 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Újra összeáll az ABBA Hírklikk - 21. 29 17:10 Bulvár A híres svéd együttes 35 évvel a feloszlása után ismét koncertturnéra indul.
1, n o 6, 1945, P. 80–83 ( DOI 10. 2307 / 3001968, JSTOR 3001968). ↑ (in) Henry B. Mann és Donald R. Whitney, " Teszteljük arra, hogy egy két véletlen változók sztochasztikusan nagyobb, mint a többi ", Ann. Math. Statisztika., vol. 18, n o 1, 1947, P. 50–60 ( DOI 10. 1214 / aoms / 1177730491). Valószínűségek és statisztikák portálja
Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy ha nincs lehetőségünk vagy tudásunk elvégezni a normalitásvizsgálatot, akkor az eloszlás alakját illetően meggyőződhetünk a hisztogram és a Q-Q plot ábra alapján is. A legtöbb nemparaméteres próba rangosoroláson alapul, amelynek segítségével megpróbálják kiküszöbölni a paraméteres eloszlásoktól való eltérést, azonban nem minden nemparaméteres próba dolgozik ezzel a metódussal. A rangsorolás alapja, hogy az adatsorokat (34, 56, 56, 71, 12) növekvő sorrendbe helyezve (12, 34, 56, 56, 71) egyesével sorszámot kapnak (1, 2, 3, 4, 5). Mann Whitney próba | SPSSABC.HU. Ezek a sorszámok az azonos számok esetén is növekvők lesznek (1, 2, 3, 4, 5), azonban a sorszámozás végeztével az azonos sorszámúak között átlagot vonunk (1, 2, 3, 5, 3, 5, 5). Az így kapott rangsor alkalmassá válik a későbbi összehasonlításra. Fontos kiemelni, hogy csak akkor használjunk nemparaméteres próbát, amikor biztosak vagyunk benne, hogy a paraméteres próbák feltételeinek mindegyike vagy többszörös feltétel esetén nagyobb része sérül.
A nemparametrikus eljárások a parametrikus eljárásokkal szemben kevésbé robosztusak, így bizonytalanság esetén javasolt inkább a paraméteres pár megfelelő használata. A legtöbb információnk a paraméterről akkor van, ha az követi a normál eloszlás alakját és attól nem tér el számottevően (bal oldali eloszlás). Azonban számos esetben tapasztalhatjuk azt, hogy ez a feltétel nem teljesül (jobb oldali eloszlás). Ekkor nem tudunk biztosat mondani a paraméterről, leginkább azért, mert az eltérő eloszlások nagyon sok "formát ölthetnek". Más esetben pedig egyszerűen nincs lehetőségünk megismerni a populációt jellemző paramétert. A Q-Q plot ábra normál eloszlás esetén (bal felső sarok) követi az ábra közepén lineárian növekvő egyenest. StatOkos - Nemparaméteres próbák. Minél inkább eltérő a pontok halmaza, annál biztosabb, hogy az adatsor nem követi a normál eloszlást. A hisztogramra képzeletben rávetítve a normál eloszlásra jellemző haranggörbét (Gauss-görbe) megfigyelhetjük, hogy attól milyen eltérések mutatkoznak. A hisztogram "oszlopainak" illeszkednie kell a görbéhez.
Általában az erősebb feltételezést alkalmazzák, hogy "a két eloszlás egyenlő". Ha növekvő sorrendbe rendezzük az elemeket, akkor minden egyén számára meghatározhatjuk rangját az így kialakított sorrendben. Van az összeg a soraiban elemeinek X. Megmutatjuk, hogy H 0 alatt az esemény ismert eloszlást követ, kis mintákra táblázva, és amely megközelítőleg egy körülbelül 20-nál nagyobb méretű minták átlagának és varianciájának Gauss-valószínűségi törvényével közelíthető meg. A teszt úgy épül fel, hogy összehasonlítjuk a ténylegesen kapott értéket ezzel az átlaggal és ezzel a szórással: így megbecsülhetjük ennek az értéknek a valószínűségét a nullhipotézis alapján, és így eldönthetjük, elutasítjuk-e ezt a nullhipotézist vagy sem. Kiszámoljuk az értéket:, amely, ha kisebb, mint 1, 96 (5% -os kockázat), elveti a két minta egyenlőségének H 0 hipotézisét. Végrehajtás a R és a "statisztika" könyvtár Python3 és a "" modullal Megjegyzések és hivatkozások ↑ (in) Frank Wilcoxon, " Egyéni összehasonlítások rangsorolási módszerek szerint ", Biometrics Bulletin (in), vol.