Számos ételünk kötődik földrajzi helyekhez vagy személyekhez, a brassói aprópecsenye eredete azonban meglehetősen homályos. A közkedvelt húsos egytálétel eredeti összetétele és nevének története egyaránt vitatott. Egy óbudai legenda a millenniumi időkre datálja az étel keletkeztét. Ekkoriban történt, hogy Brassóy Károly asztalosmester majoránnás pecsenyét rendelt a születésnapjára a helyi Weiss kocsmában. Ám a kocsmáros felesége, Pepi néni apróra vágta a sertéshúst, hogy soknak tűnjön, majd összekeverte a máskor garnírungnak feladott tarhonyával, és az ételnek a "pecsenye Brassóy úr kedvére" nevet adta. Csáky Sándor, A huszadik század szakácsművészete című könyv szerzője bélszín alapú, paradicsommal, vörösborral, gombával, tarhonyával készülő, ismeretlen eredetű fogásként írja le a brassóit. Egy másik feltételezés szerint a receptet Gróf Nándor, a MÁV Utasellátó szakácsa találta ki 1948-ban, a Budapest–Brassó menetrend szerinti járaton. Az ő brassóija egy fokhagymás, borsos, pirított burgonyás tokány volt.
Majd kapott érte harminc forint újítási díjat. Csíki Sándor gasztronómiai szakíró figyelt fel arra, hogy brassói aprópecsenye néven tulajdonképpen kétféle ételt jelölnek a régebbi keletű ételleírások, szakácskönyvek. Azonos névvel "az egyik egy szárazabb, fokhagymás, burgonyás sült hús, leginkább vetrece, a másik egy szaftosabb, lecsós, esetenként zöldborsós étel, leginkább tokány. " Szintén ő idézi az étel brassói eredete mellett kardoskodó Dózsa György szakácsot, aki szerint "a második világháború előtt a brassói egy fokhagymás marhatokány volt, aztán a háború után voltak keveredések és változások. […] Ma tehát már sertésszűzből készül. A fűszerezésekor pedig törött borsot, majoránnát és összezúzott fokhagymát használnak. Pirospaprika nincs benne. " Mindezidáig egyetlen háború előtti említését ismertük a brassói aprópecsenyének, ami már önmagában megkérdőjelezte Papp Endre történetét saját névadásáról. Igaz, a Csáky Sándor-féle A huszadik század szakácsművészete című könyvének 1936-os kiadásában szereplő receptben bélszín lebernyege (pacsni), gomba, paradicsom, vörösbor szerepel, és tarhonyával kínálják, vagyis teljesen más karakterű ételről van szó, mint a mai brassói.
-ben, és Trianon emlékére adta neki ezt a nevet, miután Kolozsvárt már lefoglalták az erdélyi rakott káposztának. Ha ez nem lenne elég, bonyolítsuk még egy kicsit a képet, egy másik történet szerint az óbudai Weiss kocsma tulajdonosának felesége találta ki ezt az ételt, méghozzá Brassóy Károly asztalos mester születésnapjára. Ezek közül azonban egyik sem teljesen fedi a valóságot. Akkor mi lehet az igazság? Az ételnek semmi köze Brassóhoz, sőt az apró jelző is feltehetőleg csak akkor került a nevébe, amikor valaki túl kicsire vágta a húst. Csáky Sándor "A huszadik század szakácsművészete" című könyvében találhatjuk a leghihetőbb a brassói aprópecsenye eredetére vonatkozó történetet, mégpedig azt "a brassói pecsenye eredetileg bélszínből készült paradicsomos, vörösboros, gombás változatban, tarhonyával, és ismeretlen szakácstól származik. " De legyen bárhogy, mi ugyanannyira szeretjük, mutatom is a receptet a következő oldalon! A brassói aprópecsenye receptjéért lapozz a következő oldalra!
A brassói aprópecsenye egy sertéshúsból készített főfogás. Eredete ismeretlen, többféle legenda övezi. Eredete Szerkesztés Az egyik feltevés szerint a brassói receptjét egy Gróf Nándor nevű vasutasszakács találta ki 1948-ban, a Budapest – Brassó között közlekedő járaton (sertés-szűz hús, fokhagyma, fekete bors, burgonya összetevőkkel). Dózsa György mesterszakács azonban egy 19. századi szakácskönyvre hivatkozva állítja, hogy Brassóból származik ez az étel, ami egy fokhagymás marhatokány. Csáky Sándor a "XX. Század Szakácsművészet" című könyve szerint a brassói eredete ismeretlen, viszont bélszínből készül (paradicsom, vörösbor, gomba, tarhonya). Pető Gyula "Ételkészítési ismeretek" című szakkönyve szűzpecsenyét készíttet füstölt szalonnával, fokhagymával, főtt burgonyával. Az eredetről nem beszél. Papp Endre állítja, hogy a receptet ő találta ki egy versenyre 1950-ben és trianoni nosztalgiából nevezte el (szalonnás, szűzpecsenyés, hagymás, zöldborsós, paradicsomos, zöldpaprikás recept, resztelt burgonyával. )
azonos méretűre vágjuk (lehet kockákra vagy csíkokra), nálunk régen, mindig anyukám hangulatától függött. A megtisztított fokhagymát feldaraboljuk. A húsra 2 ek olajat öntünk, megszórjuk egy kevés őrölt borssal és a fokhagymával. Jól összekeverjük és néhány óráig állni hagyjuk. A húsos szalonnát kockákra vágjuk, és 1 ek olajon és 1 ek zsíron kisütjük. A vöröshagymát megpucoljuk és felkockázzuk, a paradicsommal és paprikával együtt. Rádobjuk a hagymát a szalonnára, kicsit sütjük, majd hozzáadjuk a húst is. Együtt pirítjuk, majd hozzáadjuk a babérlevelet, a paradicsom és paprika kockákat, valamint ízlés szerint fűszerezzük: só, bors, őrölt kömény, majoranna, pirospaprika. Ezután kevés vizet hozzáadva (kb. 1 dl) fedővel letakarva pároljuk, ameddig a hús megpuhul (kb. 1 óra). Ezalatt olajban kisütjük a burgonyát. A kész ragut jól összeforgatjuk a sült burgonyával és frissen tálaljuk.
Pályarendszabályzat FONTOS JÁRVÁNYÜGYI TUDNIVALÓK! A hatályos jogszabályoknak megfelelően a csarnokba érvényes jeggyel, védettségi igazolvánnyal és személyazonosító igazolvánnyal lehet csak belépni, amelyet a belépés előtt a biztonsági szolgálat ellenőriz. Az oltást igazoló papír, illetve a PCR-teszt nem jogosít belépésre, kizárólag a QR-kóddal ellátott plasztikkártyát, a telefonos applikációt, illetve a telefonra letöltött Uniós védettségi igazolást fogják elfogadni! 18 éven aluli szurkolóink védettségi igazolvánnyal rendelkező kísérővel léphetnek a csarnok területére! A maszkviselés a csarnok teljes területén kötelező! Mentrendenkívűli buszjárattal is el lehet majd jutni a csarnokhoz. TABELLA 1. Pick Szeged 41 2. Telekom Veszprém 38 3. Balatonfüredi KSE 28 4. FTC 24 5. Grundfos Tatabánya KC 24 6. Sport36-Komló 21 7. Budakalász KZRT 21 8. HE-DO B BRAUN Gyöngyös 19 9. Csurgói KK 17 10. Fejér-B. Grundfos Tatabánya Kézilabda Club. Á. L. Veszprém 13 11. NEKA 11 12. Dabas KC VSE 11 13. SBS Eger 8 14. Kecskeméti TE - Piroska szörp 4 « 2022. április » 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 A Kék Tigrisek ellátogattak a Grundfos üzemébe.
A Grundfos Tatabánya KC élvonalbeli férfi kézilabdacsapata szombaton a Veszprémet fogadja az új arénában. A hatezer belépőt gyakorlatilag egy óra alatt elkapkodták a szurkolók. Ez az érdeklődés azonban nemcsak a Kék Tigriseknek és a rekordbajnok bakonyi gárdának szól, hanem a világszínvonalú létesítménynek is. Szombaton telt ház, 6200 ember előtt játszhatja az új sportarénában első bajnoki kézilabda-mérkőzését a Grundfos Tatabánya KC élvonalbeli együttese. A Kék Tigriseknek ez az impozáns létesítmény lesz az új otthona. A csarnok átadásával azonban egy közösségi tér is született. A kormány a Modern Városok Program keretében biztosította a beruházás feltételeit. Tatabányai Multifunkcionális Sportcsarnok – Wikipédia. A multifunkcionális csarnok elsődleges használói azért a sportolók lesznek. Az európai színvonalú létesítmény minden igényt kielégít, és a kontinens bármely pontján megállná a helyét. Az impozáns csarnok parkolói már készen állnak a hétvégi szurkolói rohamra. Innen a térkövezett gyalogúton könnyen megközelíthető a sportcsarnok főbejárata.
Átadták Tatabányán a bruttó 24 milliárd forintért épült, hatezer férőhelyet meghaladó befogadóképességű kézilabdacsarnokot, mely a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság tartalék helyszíne. Az ünnepségen Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke elmondta, a tatabányai aréna, a szintén 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épült budapesti MVM Dome, valamint a szegedi PICK Aréna és a megújult Főnix Aréna után a negyedik legnagyobb kézilabdacsarnok Magyarországon. Index - Sport - Célegyenesben a tatabányai sportcsarnok építése. Az elnök hozzátette, a létesítmény Magyarország egyik nagy múltú klubja, a Grundfos Tatabánya KC új otthona lesz. A csapat jelentőségét mutatja, hogy a nemzeti válogatottakban 40 olyan játékos szerepelt, aki Tatabányához kötődik. Juhász Roland, állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár kiemelte, a közel húszezer négyzetméteres sportarénában 6200 férőhelyet alakítottak ki, fele-fele arányban fix és mozgatható lelátókkkal. A beruházás önálló része egy vívóterem, amelyben 20 pást fér el. Az államtitkár hozzátette, a kormány további 1, 8 milliárd forintot biztosított a létesítmény berendezésére és állami forrásból valósul meg az intézmény fenntartása is.
Az első, ami megfogta az embert, a hatalmas, hatszor négy méteres központi kivetítő, valamint a két kapu mögött elhelyezett korszerű eredményjelző. Bencsik János azt is kiemelte, hogy az arénának kiváló az akusztikája. Ezt már szombaton, a Veszprém ellen tesztelhetik a drukkerek. Az ülések kék, illetve szürke színei kiválóan harmonizálnak. Érthető módon – mivel a Tatabánya kék-fehér – a székeknél a kék színnek dominálnia kellett. Kipróbáltuk a cserejátékosok szuperüléseit is, amelyek nem csak kényelmesek, hanem szépek is a tatabányai klub címerével a háttámlájukon. A komfortérzetet növeli a higiénikus és nagyszámú mosdó, emellett babapelenkázók is több ponton is találhatók. Az úgynevezett alagsorban, valamint a félszinten kaptak helyet a különböző irodák és öltözők. Az egész létesítmény akadálymentesített. Rengeteg olyan helyet biztosítottak a mozgáskorlátozottak számára is, ahonnan tökéletesen nyomon követhetik az aktuális sporteseményt. A Kék Tigrisek új otthona - A 24 milliárdos beruházással megépült létesítmény lesz a Grundfos Tatabánya KC otthona.
Átadták Tatabányán a bruttó 24 milliárd forintért épült, hatezer férőhelyet meghaladó befogadóképességű kézilabdacsarnokot, mely a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság tartalék helyszíne. Az ünnepségen Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke elmondta, a tatabányai aréna, a szintén 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épült budapesti MVM Dome, valamint a szegedi PICK Aréna és a megújult Főnix Aréna után a legnagyobb kézilabdacsarnok Magyarországon. A tatabányai kézilabdacsarnok, a Grundfos Tatabánya KC új otthona az átadóünnepség napján, 2022. január 12-én. A bruttó 24 milliárd forintért épült, hatezer férőhelyet meghaladó befogadóképességű aréna a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság tartalék helyszíne Forrás: MTI/Kovács Attila Az elnök hozzátette, a létesítmény Magyarország egyik nagy múltú klubja, a Grundfos Tatabánya KC új otthona lesz. A csapat jelentőségét mutatja, hogy a nemzeti válogatottakban 40 olyan játékos szerepelt, aki Tatabányához kötődik. Juhász Roland, állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár kiemelte, a közel húszezer négyzetméteres sportarénában 6200 férőhelyet alakítottak ki, fele-fele arányban fix és mozgatható lelátókon.