A 19 fős magyar delegáció sztárjai egyértelműen a gyorskorcsolyázók voltak a pjongcsangi téli olimpián, már ha nem számítjuk Elizabeth Swaney sajátos produkcióját és Tóth Ivett rockerkorcsolyázását. A korcsolyázók megszerezték az ország első téli olimpiai aranyérmét, de ezen felül is sikerült pontokat gyűjtögetni. Ezzel összesen 190 millió forintot kerestek, pályafutásuk végeztével pedig jár majd nekik a szokásos életjáradék is. Liu Shaolin Sándor 50 milliót korcsolyázott össze a téli olimpián, de az aranyérme ezüstből van - Qubit. A téli arany ugyanannyit ér, mint a nyári A pjongcsangi téli olimpia előtt nem változott a magyar sportolók pénzbeli ösztönzése a 2016-os riói nyári játékokhoz képest. A játékokon az 1-8. helyezettek kapnak 2-35 millió forint közötti egyszeri juttatást eredményük függvényében. A 3-8 fő közötti csapatok esetében pedig a tagok ennek az összegnek a 80 százalékát kapják meg fejenként, ez aranyérem esetében 28 millió forintot jelent. Magyar sportolók pénzdíja a téli olimpián (millió forint) Illusztráció: Sportérték A téli olimpia sztárjai magyar részről a csütörtökön aranyérmet szerző férfi gyorskorcsolyázók voltak, akikre a fenti 28 milliós összeg vonatkozik.
2018. 11. 23. - 15:16 Egy frissen benyújtott törvényjavaslat szerint az olimpiai aranyérmek számától függően magasabb lenne a magyar sportolók életjáradéka. Életjáradék minden olimpiai érem után, dupla kiadás a büdzséből - Adózóna.hu. A néhány napja benyújtott javaslat szerint az egykori, valamint a jelenlegi klasszisok minden aranyérem után ugyanakkora összeget kapnak életjáradékként. Mint azt a Blikk írja, a korábbiakkal ellentétben – amikor az első aranyat követően a többiért már jóval kevesebb pénz járt – ez azt jelenti, hogy például egy háromszoros olimpiai győztes pontosan háromszor akkora összeget kap, mint egy egyszeres aranyérmes. "Amennyiben több aranyérmet szerzett a sportoló, valamennyi után a külön-külön számított, majd összeadott teljes összegre, míg ezüst-, illetve bronzérem esetén azoknak 60 százalékára, illetve 40 százalékára lesz jogosult" – olvasható a javaslatban. Az aranyérmekért egyenként 324 300 forintos járadékot lehet felvenni, az ezüstért 194 600 forint, a bronzéremért pedig 129 730 forint jár a magyar államtól. A portál Keleti Ágnest, a Nemzet Sportolóját említi meg példaként, aki pályafutása során ötször végzett az élen az ötkarikás játékokon, emellett háromszor szerzett ezüst-, kétszer pedig bronzérmet – a 97 esztendős tornász a javaslat elfogadása után havi bruttó mintegy 2.
chevron_right Életjáradék minden olimpiai érem után, dupla kiadás a büdzséből hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 11. 27., 18:31 Frissítve: 2018. Mennyi pénzt kap Liu Shaoang a téli olimpián szerzett aranyéremért? - HR Portál. 27., 18:09 Emelkedik az olimpiai érmesek és edzőik életjáradéka, ha a parlament elfogadja az erről szóló javaslatot. A napirendi pont előterjesztője, Bánki Erik (Fidesz) hangsúlyozta, hogy az indítvány azokról a sportolókról szól, akiknek eredményeire nemcsak Magyarország, hanem az egész világ felfigyelt. Magyarország az olimpiai éremtáblázatokon a világ tíz legeredményesebb országa között van – hívta fel a figyelmet. Az olimpiai életjáradékokat a magyar kormányok eddig mindig támogatták, a mostani törvényjavaslat pedig igazságosabbá teszi a rendszert – véli a politikus. A több érmet szerző sportolók eddig ugyanis nem minden érmük után kaptak ugyanolyan juttatást. A második aranyérem után már csak az elsőért fizetett járadék húsz százaléka járt, a további érmek után pedig nem kaptak pluszjuttatást a sportolók.
Vagyis csak ez az elsőség 112 millió forintjába kerül Magyarországnak. Liu Shaolin Sándor ezen felül szerzett két ötödik helyet, melyekért 10-10 millió forint jár, illetve egy nyolcadik helyet, amit 2 millióval honorálnak. Így a teljes 190 milliós pénznyeremény több mint negyedét ő viheti majd haza még úgy is, hogy az egyéni számok talán számára is csalódást okoztak. Olimpiai aranyérem életjáradék. Liu Shaolin Sándor Fotó: PETER KNEFFEL/dpa Picture-Alliance/AFP A nőknél a váltó tagjai 12-12 millió forintot kapnak a negyedik helyükért, ezen felül Jászapáti Petra szerzett egy hatodik helyezést is, ami további 8 millió forinttal fejeli meg a pénzdíját. Így a férfi váltó négy tagja után ő hozhatja majd haza a legtöbb pénzt Dél-Koreából. Életjáradék: havi bruttó 297 ezer forint Az egyszeri pénzdíj mellett a nyári olimpiák dobogósaihoz hasonló életjáradék illeti meg a téli játékok helyezettjeit is. Ennek összege a sporttörvény értelmében a KSH által közölt előző évi bruttó országos átlagkereset összegének felel meg. A statisztikai hivatal épp a napokban közölte, hogy 2017-ben ez az összeg 297 ezer forint volt.
Az érmek számával az összeg is halmozódik, így Liu Shaoang a mostani 403 600 forintos átlagbérrel számolva havi több mint 1, 2 milliós életjáradékra számíthat majd, amikor eléri a 35 éves kort. HVG
Ettől azonban még messze vannak a magyar férfi gyorskorcsolyázók, hiszen az életjáradékra csak 35. életévük betöltése után jogosultak. Ehhez a négyfős csapatból jelenleg Knoch Viktor van a legközelebb, de ő is még csak 28 éves volt decemberben. Az életjáradék csak az érmes sportolókat illeti meg, így a férfi váltón kívül más nem jogosult erre, bár már arra sem volt példa 38 éve, hogy egyáltalán magyar érmet ünnepelhessünk. Az aranyérmes magyar gyorskorcsolyaváltó Fotó: Kaname Muto/The Yomiuri Shimbun Nemzetközi szinten a legnagyobb pénzdíjat Szingapúr fizetné, ha valakinek sikerülne érmet szereznie az ázsiai ország számára. Egy arany náluk egymillió dollárt érne, egy ezüst 500 ezer, egy bronz pedig 250 ezer dollárral járna. Az amerikai olimpikonok egy aranyérem után 37 500 dollárt (közel 10 millió forintot) kaszálnak, ha pedig az éves bevételük egymillió dollár alatt van, akkor ez után adót sem kell fizetniük. Az amerikai ezüstérem 22 500 dollárt, a bronz pedig 15 ezret ér. Az USA esetében egyébként ez a 2016-os riói pénzdíj felét jelenti, vagyis náluk sokkal kevésbé éri meg téli olimpián jól szerepelni, mint nyári játékokon.
Bencsik Vanessa: Bencsik István (Jelenkor Kiadó, 1997) - Szerkesztő Róla szól Fotózta Kiadó: Jelenkor Kiadó Kiadás helye: Pécs Kiadás éve: 1997 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 83 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 20 cm ISBN: 963-676-116-7 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, reprodukciókkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "Engem izgat, foglalkoztat, kíváncsivá tesz az emberi test. Az emberi test, mint az alma vagy a cserebogár, a mindenség része. Része. Viszonyban, viszonylatban van mindennel. Muszáj azt gondolnom, mindennel. Az emberi test nem lehet zárt rendszer, hiszen keletkezik és megszűnik. Ez filozófia. Az emberi testet az ember az elméjével, lelkével vizsgálja. Láthatóvá akarom tenni azt, hogy az ember a vizsgálódó. Vizsgálódó? Igen, a »vanást« akarom dokumentálni. " Bencsik István Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Bencsik István (sportvezető). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk a sportvezetőről szól. Hasonló címmel lásd még: Bencsik István (egyértelműsítő lap). Bencsik István ( Székesfehérvár, 1928. október 27. – Székesfehérvár, 2018. június 4. ) magyar labdarúgó, sportvezető, 1965 és 1983 között a VT Vasas, majd a Videoton SC elnöke. Pályafutása 1943-tól a székesfehérvári ARAK labdarúgója volt. 1948 és 1951 között a péti Nitrogénművek csapatában szerepelt. 1951 és 1958 között a székesfehérvári VT Vasas játékosa volt és az NB II-ben szerepelt az együttessel 1958 és 1965 között a VT Vasas labdarúgó-szakosztályának a vezetőjeként tevékenykedett. 1965-től a VT Vasas elnöke lett. 1967-ben a labdarúgócsapatnak sikerült az első osztályba jutnia. 1968-tól az ő javaslatára vett fel a klub a Videoton nevet és már így indult az NB I-ben. 1983-ig volt a klub elnöke. 1983 és 1992 között az elnökség, majd a Felügyelő Bizottság tagja volt.
1993-tól a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1991-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tagja volt. Pályája kezdetén lírai, figurális szobrokat alkotott. 1968-tól az emberi mellkas térbeli koordinátái alapján orvosi célra, fakockákból ragasztott, összecsiszolt, plasztikus, felnagyított, objektívan ábrázolt torzókat mintázott. Ugyanebben az időben fémlemezből hajtogatással, gyűréssel, gesztusszobrokat hozott létre, fémtárgyakat alakított át amorf alakzatokká, drótplasztikákat készített. Az 1970-es évek elején a villányi és a nagyatádi alkotótelepen nonfiguratív szobrokat faragott. A 70-es évek második felétől a torzó lesz művészetében a meghatározó motívum. A torzók folytatásai a testrészleteket ábrázoló nagyméretű kő-, fa- és márványszobrai és a 80-as évek második felétől születő, ujjrészletekből épülő sorozata. A nőiség, a női test szépségét bemutató kései alkotásaiból 2014 októberében nyílt kiállítás a baranyai megyeszékhely Pécsi Galériájában. Művei szerepeltek a PTE-MK alapításának huszadik évfordulóját ünneplő - idén május végén megnyílt - reprezentatív képzőművészeti kiállításának tárgyai között.