A Györöki lapos (alias Jégfüge) füge az első két fügém egyike volt, mert annyira jónak írják a kertészetek honlapjain, hogy engem is meggyőzött, nekem ez kell. Mára – mikor már több, mint ötven fajta fügém van – tudom, hogy közel sem ez a legjobb fajta füge semmilyen szempontból. Léteznek hasonló hidegtűrésű fügék, léteznek ugyanilyen, ha nem jobban bőtermő fügék, és léteznek finomabb fügék is szép számmal. A marketing az átlagember számára mégis elérte, hogy ha azt mondják valakinek, hogy füge, az első ami eszébe jut, az Györöki lapos füge. Én ilyenkor senkit sem próbálok lebeszélni, mert hát összeségében a Györöki lapos füge nem egy rossz füge. Mindig csak azt szoktam hozzátenni, hogy szerény véleményem szerint a középmezőnybe tartozik minőségben. Nem rossz a Jégfüge ízre, de nálam inkább a lekvárnak való kategóriába tartozik, ráadásul van egy rossz szokása: amíg fiatal, igen nagy százalékban dobálja le a fügéit éretlenül. Mindemellett, ha egyszer rendesen beindul, az biztos, hogy tömve lesz a bokor lilásbarna fügékkel.
Nincs raktáron Cikkszám: Füge Györöki lapos A füge (Ficus carica) eredeti hazája Kis-Ázsia, Szíria, Izrael, de ősrégi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is, ahol aszalják, és bort is készítenek belőle. Magyarországra valószínű, hogy a 14. században, az Anjouk uralkodása idején, az olasz kapcsolatok révén kerültek el, és telepítették az első fügefákat. A füge 3-4 m magas ra is megnőhet, szétterülő, laza koronája van. Levelei nagyok, öblösek, ötkaréjúak. Virága különös, ún. serlegvirágzat, ami leginkább egy diónyi bimbóhoz hasonlít. Ez meghúsosodik, és 5-8 cm átmérőjű, zöld, barnás, sárga vagy lila, belül pirosas, sárgás gyümölccsé érik. Mediterrán növény, amelyet meleg, napsütötte, szélvédett helyre, délre néző falak elé ültessünk. Télen erős hidegben (-15 Celsius fok alatt) ágai visszafagyhatnak, de tavasszal tőről mindig megújul. A talajban nem válogat, hiszen Afrika nyugati partjain még a homok megkötésére is használják. Megnő a sziklás, száraz talajokon is, de ha tehetjük válasszunk fügénk számára jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajt, napos, védett, meleg helyet.
Ha az ágai megfagynak, akkor azokat tavasszal a sérült részig vágjuk vissza. Ha talajszintig fagyna vissza sincs okunk aggódni, mivel újra ki fog hajtani, viszont ebben az esetben a termésérés későbbre tolódik, ezt vegyük figyelembe. A termések teljes érésben szedve a legízletesebbek, de zárt tárolóban utóérlelhetőek. Fontos: Levele, szára tejnedvet tartalmaz, így metszési ápolási munkáit kesztyűben és hosszú ujjú felsőruházatban végezzük! Kártevők, betegségek: Megfelelő telepítési hely és körülmények biztosításával a betegségek ritkán károsítják, ha ezekre nem ügyelünk ezek jelenthetnek problémát: füge mozaikvírus, gyümölcsrothadás, füge ágpenész, fügerozsda, füge rózsaszín rothadása, levélfoltosság. Fontos tudni: Kifejlett magasság: 3-5 m Sor- és tőtávolság: 2×2 m (jellemzően magánosan telepített növény) Termésérés: Július - Szeptember Vízigény: Közepes Fény- és hőigény: Közepes Termés felhasználhatósága: lekvár készítés, aszalás, friss fogyasztás Védett tartalom
Erdei fülesbagoly Forrás: Wikimedia commons Az erdei fülesbaglyok a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen általában legfeljebb néhány tucat egyed húzza meg magát, de Magyarország "bagolyfővárosában", Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma egy-egy évben akár az ezer példányt is meghaladhatja. A telelő bagolycsapatokhoz csatlakozhatnak más fajok is, alkalmanként réti fülesbaglyokkal, kuvikokkal, macskabaglyokkal is bővülhet a csapat. Magyar erdei madarak filmek. A baglyok azért húzódnak télen az agrárgazdálkodásból élő falvakba, mert az érintett települések környékén könnyedén juthatnak élelemhez, ezeknek a területek ugyanis gazdag az egér- és pocokfajokból álló kisrágcsáló-kínálata. A falvak belterületére pedig azért húzódnak be szívesen, mert a szántókon és a gyepeken kevesebb a fa, illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, melyek veszélyt jelentenének rájuk.
Helyette túrót használ, és ehhez keveri hozzá a reszelt sárgarépát, zellert, káposztaféléket, ritkábban darált magkeverékeket, ami indító- vagy nevelőtáp is lehet. A fiókanevelés időszakában ismét megemelhető az olajos és magasabb fehérjetartalmú magok aránya a takarmánykeverékben. Ők az erdő legfontosabb madarai | 24.hu. Tenyésztői minősítések A tenyésztői minősítéseket a galamb- és baromfitenyésztők minősítési szabályzata szerint az országos és nemzetközi kiállításokon bemutatott kiváló minősítésű és fajtagyőztes állatok száma alapján lehet megszerezni. 6 egyed igazolása után kérvényezhető a bronzkoszorús érdemes tenyésztő cím. 12 kiváló egyed kiállítási bemutatását követően az ezüstkoszorús kiváló tenyésztő címre lesz érdemes a tenyésztő. 24 egyednél kérhető az aranykoszorús mestertenyésztő, 48-nál a kétszeres aranykoszorús mestertenyésztő cím. 72 kiváló minősítésű állat országos, vagy nemzetközi kiállításon való bemutatása után a tenyésztő gyémántkoszorús diploma iránti kérvényt nyújthat be, tehát ehhez az kell, hogy valaki háromszor teljesítse az aranykoszorús mestertenyésztői követelményeket.
Ilyenkor csíráztatott gabonákkal helyettesíthetjük ezt: nagyjából fél centiméteres csíraméretben adjuk a magokat a madaraknak, de ezt megelőzően alaposan mossuk meg a csíratakarmányt! A zöldtakarmány a lágyeleséggel keverten is adható, bár a lágyeleségnek főként a fiókanevelés idején van kiemelt szerepe. A zöldeleségből és a lágyeleségből alkalmanként csak kis adagokat kapjanak az állatok, mindig annyit, amennyit rövid idő alatt elfogyasztanak! Ha sokáig áll előttük a zöldeleség – főleg fűtött körülmények között, vagy nyári melegben –, akkor az fonnyad, a lágyeleség pedig megsavanyodhat, ami emésztési problémákat okoz. Sőt, a még tovább otthagyott lágyeleség penészedhet is, bélgyulladást okozva. Magyar erdei madarak film. A kereskedelemben por alakban gyorsan elkészíthető lágyeleségek nagy választékban kaphatók, de Tóth Sándor inkább saját maga készíti ezeket. A lágyeleség összetevőjeként tojást jellemzően nem használ, mert ha nincs eléggé megfőzve, szalmonellafertőzést is okozhat. Ha pedig túlfőzzük, akkor ugyan a fertőzés veszélye lecsökken, de a tápanyagtartalom is.
A kutatók úgy vélik, hogy a tizenöt vizsgált erdei szalonka viselkedése alapján korai lenne a teljes állományra vonatkozó általános következtetéseket levonni. Az Országos Erdei Szalonka Monitoring-programhoz kapcsolódó kutatások ugyanakkor feltétlenül a folytatásra érdemesek. Magyar erdei madarak vatera. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Az olajos magvak, mint a napraforgó, repce, len és ezeken kívül a fénymag etetését ilyenkor, a téli hónapokban fogjuk vissza! A zárt tartásúaknál jobban, a szabadban tartottaknál kevésbé vonjuk meg e magféleségeket! A kukoricára kitérve Tóth Sándor elmondta, hogy vagy az apró szemű kukorica etetését javasolja, vagy a roppantott kukoricát. Tehát nem kell apróra darálni, épp elegendő, ha nincsenek egyben a szemek. Ennek oka, hogy az egész kukorica etetésével lassítjuk az emésztési folyamatot, ezért ez kerülendő. Össznépi bagolyspottingot hirdetett a magyar madártani egyesület - Qubit. A borsó nagy fehérjetartalmú takarmány, ezt főleg majd később, a fiókanevelés időszakában adjuk a madaraknak! A kender magjának van némi "doppingoló" hatása, ezért azt csak a párzási időszak elején, kisebb mennyiségben (5-6 százalék) tegyük a keverékbe, télen pedig egyáltalán ne etessünk ebből! A téli pihenőciklus után február-márciusban már változik a takarmányok összetétele, ekkortól a párzási és költési időszakra kell felkészíteni a madarakat, majd a fiókanevelésre. Ez az év során ciklikusan visszatér, hiszen fajonként változó, hogy 2-3 vagy akár 4-5 alkalommal költenek a madarak.
Magyar kőris forrás: Sajnos Magyarországon az erdők jelentős hányadát a gazdasági célból telepített erdők képezik, melyeket többnyire nem őshonos fafajok alkotják. Eredeti - úgynevezett őserdőt - már sehol sem találunk, mert elődeink az itt lévő erdők fáit saját céljaikra évezredeken át kihasználták. Gazdasági erdők például a nemes nyár ültetvények, melyek a folyók hullámterében, mezőgazdaságilag művelt területeken fordulnak elő. Az akácosok is telepítettek, mézelő faként hasznosítják. A fehér akác nem őshonos fafaj, ennek ellenére 2014-ben hazánkban hungarikum má nyilvánították az akácmézet. Magyar Madártani és Természetvédelemi Egyesület. A tűlevelű erdőket képező fenyvesek jelentős hányada is telepített erdő, melyekben a kéttűs erdei fenyő és fekete fenyő a leggyakoribb Magyarországon. Az Alpokalja vidékén láthatunk természetesnek nevezhető lucfenyő erdőket, a Bakonyban Fenyőfőn pedig az erdei fenyőerdők természetszerű állapota figyelhető meg.