[40'] Név szerint szólították őket és kiosztották a fél vékás kosarakat. Az első városok A városok elsőszülöttje Eridu, vezetőnek Nudimmudot adta, a második Bad-Tibira, a Hercegnek adta és a Szent Egyetlennek, a harmadik Larak, Pa-hil-sagnak adta a negyedik Sippar, a bátor Utunak adta, az ötödik Surripak, An-sudnak adta. [1] Ezek a városok, melyek név szerint nevezettek, és kiosztották a fél vékás kosarakat, kikotorták a csatornákat ahol elzáródtak vöröses szélhordta és víz szállította homokkal. A csatornák tisztítása bőséges növekedést hozott létre. Sumér | Keresztyén bibliai lexikon | Kézikönyvtár. [Nagy része eltűnt, ebben az özönvíz előtti királyok lehettek megemlítve. A csatornákon és mezőkön munkálkodás annyi zajt okozott, hogy a legfelsőbb isten, Enlil meggyőzte a többi istent, hogy elpusztítsák az emberi fajt. ] [81'] Azon a napon, Nintur megsiratta a teremtményeit és szent Inannát eltöltötte a bánat népe felett; mert Enki tanácskozást tartott saját szívével. Anu, Enlil, Enki és Ninhurszag a menny és föld isteni megesküdtek Anu és Enlil nevére.
Templomait még a Szeleukida dinasztia és a Parthus Birodalom korában is felújították, ennek ellenére fokozatosan elnéptelenedett, végül eltűnt a történelem színpadáról. [ szerkesztés] A feltárás Urukot német régészcsoport kezdte feltárni 1912 -ben. 1928 - 1939 között ismét ásatások folytak, majd 1954 -től kezdődően megint. Gazdag írásos és tárgyi leletanyag került elő, és a város hajdani kinézetéről is képet alkothatunk. A homokkal fedett lelőhelyet az iraki háborúban holland CIMIC-erők (a NATO égisze alatt működő, civil szakértőkből képzett fegyveresek) őrizték 2003 -ban. A romok 550 hektáros területet borítanak, a településrétegek 18-28 méter mélységet ölelnek fel, így a teljes feltárás csak hosszú évek múltán fejeződhet be. Kb. 100 hektár egyelőre teljesen feltáratlan. A legkiemelkedőbb jelentőségű kutatás eddig az ókori Éanna településmaradványa, amely 29 lakórétegből áll, az i. 5. Eridu királya volt 2017. évezredtől a 4. évezredet átívelve, de a 2. évezredből is kerültek elő leletek. Az i. 1. évezredből egykor szertartási célokat szolgáló építmények és az An-templom került feltárásra.
Zi'uszudra áldozata Zi'uszudra akkor fúrt egy nyílást a nagy csónakon és a bátor Utu fényét a nagy csónak belsejébe küldte. [140'] Zi'uszudra, a király lény, fellépett Utu elé, megcsókolja a földet előtte. A király bikát ölt, bőkezű volt a juhokkal, árpalepénnyel, kiflikkel együtt..... Ninahakuddu | Sumér Mitológia | Anunnakik a Sumér Mitológiában | A Sumérokról | Mezopotámia Történelme | A kereszt mint jelkép | Mazdaizmus | A színek mint jelkép. szétmorzsolt neki... A borókát, a hegyek tiszta növényét a tűzre vetette és egy.. átfogta... a kebelt ő... [Hiányzó rész; Enlil mérges, felfedezi a túlélőket, de Enki világosan kifejti nézeteit] Enki beszédének vége [175'] Te itt esküt tettél az élet mennyei lélegzetére, a élet földi lélegzetére, azért, hogy ő bizony szövetséget kötött veled, te magaddal, te itt, Anu és Enlil megesküdtetek az élet mennyei lélegzetére, az élet földi lélegzetére, hogy ő szövetséges mindannyiótokkal. Ő partra fog szállni a kis állatokkal, hogy felbukkanjon, a földből! " Zi'uszudra jutalma Zi'uszudra, a királyi lény, állt Anu és Enlil előtt, csókolta a földet, és Anu és Enlil utána megjutalmazta őt [180'] Életet adományoztak mint az istennek van Az élet maradandó lehelletét készítették, mint az istennek van, ami leszállt bele.
Utasításokat adott a tisztításra, és könyörületességért esdekelt, a dolgokért, melyek mérséklik az isteni haragot, [10'] Tökéletesítette az isteni szolgálatot és a magasztos hivatalokat, mondta a környező területeknek: "Létesítsek ott békét! " Amikor Anu, Enlil, Enki és Ninhurszag megformálta a feketefejűek népét, Ők készítettek kisállatokat, melyek a földből bukkantak ki jönnek a földből bőségesen és hagyták ezeket, ahogy illik, gazellákat, vadszamarakat, és négylábú vadállatokat a sivatagban. Eridu királya volt 8. [nagy rész eltűnt, a történet talán egy város építés meghiúsult kísérlete] A Királyság teremtése [32']... "és kérek neki tanácsot; kérem őt, felügyelje a munkájukat, és engedd őt tanítani a nemzetet, kövessék mint tévedhetetlent, úgy mint a csorda! " Amikor a felséges királyi hatalom leszállt a mennyből, a magasztos korona és a királyi trón létezik már lent a mennyből, A király alaposan elvégezte a tökéletességig a magasztos isteni szolgálatokat és hivatalokat, és lefektették azoknak a városoknak a tégláit tiszta helyeken.
Rejtvényeink őse a ma bűvös négyzetként ismert típus. A legrégebbi példánya egy több mint 6000 éves kínai emlékben maradt fenn. Az ábrája a mai érdeklődők számára kissé bonyolult lenne. Kis fekete és fehér körökből állt, ahol a fekete körök a páros, míg a fehérek a páratlan számokat jelölték. Ezt a rejtvénytípust elsőként az egyiptomiak vették át indiai közvetítéssel. Később a görögök jóvoltából Európába is eljutott. Az első keresztrejtvény megalkotója és keletkezésének pontos dátuma ismeretlen. A legenda szerint az első keresztrejtvény típusú fejtörőt egy fokvárosi fegyenc alkotta meg. Egy angol földbirtokos, Victor Orville épp közlekedési szabálysértésért rá kirótt börtönbüntetését töltötte. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. A ablakrácsokon keresztül beszűrődő fény által a cella falára kirajzolt ábrát töltötte ki önmaga szórakoztatására, hogy valamivel elüsse az időt. A börtönorvos tanácsára elküldte az ábrát az egyik fokvárosi angol lap főszerkesztőjének, aki látott benne fantáziát, és közzétette a lapjában. Az ábra hamarosan nagy sikert aratott az olvasók körében, és Orville egymás után kapta a megrendeléseket az újságoktól.
Eridu Tell Sahrain Eridu telljének vázlatos térképe Névváltozatok Eridug(ki), NINA(? ) Alapítás i. e. 5500 körül Megszűnés i. 6. század Lakói sumerek Beszélt nyelvek sumer, akkád Terület 0, 33 10, 69 km² Világörökség-azonosító 1481-007 Elhelyezkedése Eridu Pozíció Irak térképén é. sz. Eridu királya volt v. 30° 48′ 57″, k. h. 45° 59′ 46″ Koordináták: é. 45° 59′ 46″ A Wikimédia Commons tartalmaz Eridu témájú médiaállományokat. Mezopotámia földrajza Eufrátesz • Tigris Asszíria Babilónia Sumer • Akkád Tengerföld Sumer Kuara Íszín Lagas Larsza Nippur Umma Ur Uruk Suruppak Akkád Babilóniai városok Agade Kis Babilon Borszippa Kazallu Kúta Szippar Dilbat Girbat Asszíriai városok Assur Ékallatum Dúr-Sarrukín Kalhu Kár-Tukulti-Ninurta Ninive Nuzu Egyéb városok Dér Ékallaté Esnunna Harrán Karkemis Mári Niszibisz Tuttul Vassukanni Ebla m v sz Eridu ( 𒉣𒆠,, Eridug KI, ma Abu Shahrain, Abu Sahrein, Dél- Irakban) az ókori Urtól 20 km-re délnyugatra lévő pre-sumer majd sumer város. Az ún. Eridu-kortól, az i. évezredtől 600 -ig lakták.
A rajta levő negatív minta agyagba forgatva jelenik meg domborműként. A jelek szerint ez az ő találmányuk, tőlük terjedt el. Az előkerült hangszerekből, írásos anyagból magasfokú zenei életre következtethetünk. Irodalmukból merített az egész Közel-K irodalma, fordítások, motívumok átvétele révén. Sok műfaj náluk keletkezett, vagy talán pontosabban: ők az első írásba foglalói. Legnagyobb teljesítményük az ékírás feltalálása (ld. ÍRÁS). Ezt annak ellenére vették át tőlük Mezopotámia sémita lakói, hogy a sumér nem sémi nyelv, alkalmazásához kisebb nehézségeket kellett áthidalni. Az ékírás elterjedt Anatóliáig, Kánaánig (ld. TELL-EL- AMARNA). A vallási és állami élet összefüggött. Minden város jellegzetes épülete volt a ZIKKURÁT. A templom gazdasági központ is volt, de a papságnak nem volt akkora gazdasági-politikai hatalma, mint az egyiptominak. A nagy állami ünnepek egyúttal vallásiak is voltak, mint ahogy a város legfőbb ura egy isten volt, akinek a teremtéskor lett birtoka a város. Az újévi ünnepen a király szerepe elengedhetetlen volt.
A boszorkány megmutatja a módját. Erre aztán a két gyerek együttes erővel belöki a tűzbe, majd a kemence ajtaját is bezárják. Megszabadulásuk után Jancsi a kunyhóba szalad, a padlásnyíláson gyümölcsöket, aranydiót dobál ki húgának. A kemencéből hatalmas láng csap fel, majd nagy robajjal összeomlik. A két gyerek elámulva hallja a mézeskaláccsá változtatott társaik ekkor felhangzó különös dalát. Jancsi az ellesett varázsigék segítségével életre kelti őket, akikről lepattan a mézeskalács burok és visszaváltoznak élő gyerekekké. A boszorkányból egy hatalmas mézeskalács lesz. Jancsi és Juliska ezután boldogan ölelik át szüleiket, akik rájuk találnak az erdő mélyén. A többi kisgyerek vidáman táncolja körbe őket. Diszkográfia [ szerkesztés] Anna Moffo (Jancsi), Helen Donath (Juliska), Christa Ludwig (A boszorkány), Dietrich Fischer-Dieskau (Peter); Tölzi Fiúkórus, Müncheni Rádiózenekar, vez. Kurt Eichhornn (1971) RCA (Sony) 74321 25281 2 Hallgatnivaló [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Balassa Imre – Gál György Sándor: Operák könyve.
Az alkotópáros jelentős módosításokat hajtott végre az eredeti cselekményen: a gonos... z mostoha helyett saját édesanyjuk űzi el a két kisgyereket az erdőbe. A Wagner-rajongó Humperdinck - aki asszisztált is a mester mellett a Parsifal bemutatóján - szenvedélyes, gondolkodásában, felépítésében is a példaképére hajazó partitúrát tett le az asztalra. Hogy Jancsi és Juliska története nemcsak a mesekönyvek lapjain, hanem az operaszínpadon is megállja a helyét, arra biztosíték az Oberfrank Péter karmester irányította Sinfonietta Erudita játéka, illetve Gábor Sylvie rendező közreműködése. Korosztály: 10-14 év Rendező: Müpa Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni.
A Wagner-rajongó Humperdinck - aki asszisztált is a mester mellett a Parsifal bemutatóján - szenvedélyes, gondolkodásában, felépítésében is a példaképére hajazó partitúrát tett le az asztalra. Hogy Jancsi és Juliska története nemcsak a mesekönyvek lapjain, hanem az operaszínpadon is megállja a helyét, arra biztosíték az Oberfrank Péter karmester irányította Sinfonietta Erudita játéka, illetve Gábor Sylvie rendező közreműködése. Korosztály: 10-14 év Rendező: Müpa Parkolási információk A Müpa mélygarázsában a sorompókat rendszámfelismerő automatika nyitja. A parkolás ingyenes azon vendégeink számára, akik egy aznapi fizetős előadásra belépőjeggyel rendelkeznek. A Müpa parkolási rendjének részletes leírása elérhető itt. Biztonságos jegyvásárlás Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét, hogy a Müpa kizárólag a saját weboldalán és hivatalos jegypénztáraiban megváltott jegyekre tud garanciát vállalni. A kellemetlenségek elkerülése érdekében javasoljuk, hogy előadásainkra, koncertjeinkre a jövőben is a weboldalon keresztül, valamint az Interticket () országos hálózatában vagy a jegypénztárainkban váltsa meg jegyét.
Egy nagy erdő szélén élt egy szegény ember a feleségével és két gyermekével. A fiút Jancsinak hívták, a leányt pedig Juliskának... Egy nagy erdő szélén élt egy szegény ember a feleségével és két gyermekével. A fiút Jancsinak hívták, a leányt pedig Juliskának. Nemigen volt mit aprítaniuk a tejbe, s egyszer, amikor nagy lett a drágaság az országban, az apa még a mindennapi kenyérre valót sem tudta megkeresni. Amint egy este az ágyban a sorsán rágódott, és hánykolódott a gondoktól, felsóhajtott, és így szólt a feleségéhez: - Mi lesz velünk? Hogyan tápláljuk szegény gyermekeinket, amikor magunknak sincs már semmink? - Tudod mit, apjuk - felelt az asszony -, holnap reggel kivisszük őket az erdőbe, annak is a legsűrűjébe, ott aztán mindkettejüknek adunk utoljára még egy darabka kenyeret, aztán dolgunkra megyünk, és magukra hagyjuk őket. Nem fognak hazatalálni, s így megszabadulunk tőlük. - Nem úgy van az, te asszony - felelt a favágó -, már én ilyet nem teszek, hogyan is vehetném a szívemre, hogy egyedül hagyjam az erdőben a gyermekeimet; jönnének a vadállatok, és ízekre szaggatnák őket!
Nézd meg, elég meleg van-e odabent, betolhatom-e már a kenyeret? Csakhogy Juliska sejtette, hogy a banya őt akarja megsütni, és azt mondta: - Nem tudom, hogyan másszam be! - Te buta liba! - szidta ekképp a boszorka. - Elég nagy a kemence szája, magam is beférnék! Odacsoszogott és bedugta fejét a kemencébe. Juliska ekkor nagyot lökött rajta. A banya bezuhant a kemencébe. A kislány rácsapta a kemenceajtót és jó erősen bereteszelte. Hiába jajveszékelt a boszorka, sorsát nem kerülhette el: bennégett a kemencében, ahová Jancsit és Juliskát szánta. A kicsi lány azonnal testvéréhez szaladt és kinyitotta ketrecét. - Megszabadultunk testvérkém! Odalett a boszorkány! Ahogy a banya utolsó porcikája is megsemmisült, láss csodát! A kertben lévő mézeskalács-figurák egytől-egyig megelevenedtek és táncra perdültek! Mind kisgyermekek voltak, akiket elvarázsolt a vénasszony! Jancsi könnyedén kiszökkent a ketrecből és kishúgával bement a mézeskalács-kunyhóba. Szemük-szájuk tátva maradt a csodálkozástól: ezernyi kis skatulyát találtak telis-tele gyöngyökkel, drágakövekkel.
Csontos kezeivel betuszkolta Jancsit egy ketrecbe, Juliskával vizet hozatott, hogy finomabbnál finomabb ebéddel hizlalja a legénykét. Míg Jancsi a pompás falatokat ette, addig Juliskának csak a maradék jutott. De éles eszű volt ám ez a Jancsi legény! Amikor a banya arra kérte, hogy mutassa ujját, hogy lássa mennyit hízott, akkor az első ebédből maradt csirkecsontot nyújtotta a gonosz asszonyságnak. Dühöngött is a némber, hogy mennyire nem hízik ez a fiúcska. Jancsi még egy hónap múltán is sovány maradt, ezért a banya dühében úgy határozott, hogy megeszi. - Juliska! Hozzál szaporán vizet, akár kövéredik, akár ilyen sovány marad ez a gyerek, nem várok tovább: holnap levágom és megeszem! Juliska sírva fakadt: - Édes jó Istenkém! Segíts meg minket! Bárcsak felfaltak volna az erdőben a vadak, akkor legalább együtt pusztultunk volna el! - Ne siránkozz! - rivallt rá a banya. - Kenyeret is sütünk! Már begyújtottam a kemencét! És így is volt. Az öregasszony a kemence ajtajához lökdöste Juliskát: - Mássz be!