2021 január elsején Románia lakossága 22, 089 millió személyt számlált a lakhely alapján készült statisztika szerint; ez pedig 0, 5%-os csökkenést jelent 2020 januárjához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adatsorából. Fotó: Városon 12, 442 millióan éltek, 0, 6 százalékkal kevesebben, mint 2020. január elsején. A női lakosság 11, 305 személyt számlált, ami 0, 4%-os csökkenést jelent a tavalyi év hasonló időszakához mérten. Az INS rámutat, hogy 2020 január elsejéhez képet fokozódott a demográfiai elöregedés, miután enyhén csökkent a 0 és 14 év közöttiek aránya és nőtt (0, 4 százalékponttal) az idős, 65 év fölöttiek aránya. Az öregedési index (a 14 éves és annál fiatalabb népességre jutó idősek aránya) a 2020 január elsején jegyzett 115-ről 118, 7-re emelkedett 2021 január elsejére. A népesség átlagos életkora 41, 9 év volt idén január elsején, 0, 2 évvel magasabb, mint tavaly, a medián életkor pedig 42, 2 év volt, 0, 4 évvel magasabb, mint 2020 januárjában.
2020. augusztus 28. péntek - 17:15 Románia lakossága 96 500 fővel zsugorodott 2020. január 1-je és 2019. január 1-je között, az egy év alatt jegyzett fogyatkozás következtében az országban élő lakosság száma 19 millió 318 ezerre csökkent - közölte pénteken a román országos statisztikai intézet. MTI-HÍR A csökkenés fő oka a negatív természetes szaporodás, hiszen az elhunytak száma 73 630-cal meghaladta az újszülöttek számát. A statisztikai intézet szerint a fogyás második oka az elvándorlás, ugyanis Romániát továbbra is többen hagyják el, mint ahány bevándorló érkezik, az így elkönyvelt veszteség 31 ezer fő volt tavaly. Románia lakosságának többsége, 54 százaléka városban él, a populáción belül a nők alkotnak többséget 51, 1 százalékos arányban. A lakosság elöregedése tavaly folytatódott, így átlagban 121, 3 idős személy jutott száz 15 év alatti fiatalra, míg 2018-ban még átlagban 118, 2 időst számoltak száz fiatalra. A fiatalok és az öregek közötti kedvezőtlen arányt támasztja alá az is, hogy 643 ezerrel több 65 év fölötti lakos él az országban, mint a 0-14 éves korosztályba tartozó.
Az INS elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott erről, hogy Románia a tavalyról a koronavírus-járvány miatt az idénre halasztott népszámlálásra készül, amelynek a végleges eredményeit 2023-ra várják. Romániában legutóbb 2011-ben tartottak népszámlálást, akkor az ország lakossága 20, 1 millió volt. Tudorel Andrei szerint a statisztikai intézet becslése szerint Románia lakossága 5 százalékkal csökkent azóta, hiszen 2021 január 1-jén az INS 19, 1 millióra becsülte az állandó lakosság számát. Andrei szerint a csökkenésnek két fő oka van, egyrészt a természetes fogyás, ami a magasabb halálozásból és az alacsonyabb születésszámból adódik, illetve másrészt az elvándorlás. A statisztikai intézet elnöke a népesség csökkenése mellett második súlyos problémaként a lakosság elöregedését jelölte meg, hiszen a legutóbbi népszámláláshoz képest csökkent a fiatalok aránya és megnőtt a 40 év fölöttieké és az időseké. Tudorel Andrei szerint a lakosság elöregedése a munkaerőpiacon is egyre nagyobb gondot fog okozni.
Rohamosan csökken Románia lakossága, jóformán a rendszerváltás óta. 2020 azonban még ehhez képest is kirívóan rossz év volt, 40 000-el kevesebb gyerek született, mint az előző évben, az elhalálozások száma viszont mintegy 25 000-el növekedett! A demográfiai fordulat már a rendszerváltás utáni első években bekövetkezett, azóta évről évre többen hunynak el, mint ahányan születnek. Míg a nyolcvanas években 300 000 fölött alakult a születések száma országosan, a rendszerváltás után az alá csökkent, majd az utóbbi években már 200 000 alá csökkent. Tavaly azonban példátlan zuhanást regisztráltak, a születések száma 150 000 alá esett, ami történelmi minimum, legalábbis az utóbbi 120 évben, amióta létezik statisztika. Idén nem lesz népszámlálás, Európa számos országához hasonlóan Románia is 2022-re halasztotta azt. Annak ellenére előre borítékolható, hogy a következő népszámlálás újabb népességcsökkenést mutat ki, a tendencia ugyanis évek óta egyértelműen erre utal. A következő táblázat az ország és Erdély népességének alakulását mutatja az utóbbi fél évszázadban, a hivatalos népszámlálási adatok szerint: A tendencia egyértelmű: a rendszerváltásig az ország és Erdély lakossága folyamatosan növekedett, a fordulópont óta viszont folyamatosan csökken.
Elsősorban népes régiókat érintett az emigráció, a fővároson kívül Prahova, Iași, Konstanca, Temes, Kolozs és Dolj megyét. A 13, 3 millió országa A jövőkép sem túl fényes: 2040-re már csak 17, 4 millió embert saccolnak szakértők, 2060-ra 15, 9 milliót, húsz évvel később 14, 3-at, a század végére pedig 13, 3 milliót, hogyha a trendek nem változnak. Az előrejelzések szerint ekkorra Magyarország lakossága is már csak 7, 8 millió lesz, az Európai Unióé 492 millió (512 helyett). A legnépesebb ország az Egyesült Királyság marad az évszázad végére közel 85 millióval (66 millió él jelenleg a szigetországban), de ha a tagállamokat vesszük figyelembe, akkor Németország lesz a vezető ebben a tekintetben: itt a 82, 7 millióról 79 millióra csökken a lakosság száma. A harmadik helyen áll majd Franciaország, ahol 66, 9-ről 72, 8 millióra emelkedik a lélekszám. A franciákat Spanyolország, Olaszország és Lengyelország követi, Romániát pedig ketten is megelőzik az évszázad végére: Hollandia, ahol 17, 1 millióról 16, 7-re csökken a lélekszám, és Svédország, ahol 10-ről 15 millióra emelkedik.
A lakosság elöregedése a munkaerőpiacon is egyre nagyobb gondot fog okozni. Hozzátette: a lakosság elöregedésével kapcsolatban az idei népszámlálás után kapnak pontosabb képet a szakemberek. Közölte, hogy 2020-ban Románia lakosságának átlagéletkora 42, 2 év volt, míg 1990-ben még csak 34, 9 év. Romániában március 14-én kezdődik a népszámlálás első szakasza, amelyben lehetőség nyílik arra, hogy a lakosság internetes felületen, személyesen töltse ki az adatlapját – számolt be az MTI.
c. Jellemezze röviden a mai magyar társadalom szerkezetét! Társadalmi struktúra I. A társadalmi szerkezet a szociológia tudományának egyik középponti kérdése. Társadalmi szerkezet A társadalmi szerkezet a társadalmon belüli különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti. A társadalmi szerkezet elmélete többnyire néhány kategóriába foglalja össze a különböző pozíciókat. Ezek a kategóriák különböznek egymástól: a vagyoni állapot, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, a szűkös javakhoz való hozzájutás módja és mértéke tekintetében. Kulcsár Kálmán: A mai magyar társadalom (Kossuth Könyvkiadó, 1982) - antikvarium.hu. Ezért e kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn. Ezek a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenségek Ez mellett beszélhetünk a társadalmi pozícióba való bejutás (pl. értelmiség köreibe, vezető beosztásba) egyenlőtlenségéről is, ezt szokták esélyegyenlőtlenségnek nevezni. A mai magyar társadalom szerkezete jelentősen átalakult az utóbbi évtizedekben, Az előző rendszerben a hivatalos politika sokáig a "két osztály, egy réteg " (munkásság, szövetkezeti parasztság, dolgozó értelmiség) elvét próbálta megteremteni.
E folyamatok eredményeképpen az állami nagyvállalatok és a termelőszövetkezetek túlnyomó többségének széthullásával radikálisan csökkent a foglalkoztatottság a nehéziparban, illetve a mezőgazdaságban, míg nőtt a foglalkoztatottság a szolgáltatások területén (pénzügyi, humán szolgáltatások). A vállalkozások méretei általában csökkentek, és megjelentek a multinacionális vállalatok mind a termelésben, mind a bankrendszerben. Felértékelődött a munkaerőpiacon a tudásalapú gazdaság foglalkoztatási igénye, mely növelte a keresletet az igényeknek megfelelő diplomás munkavállalók iránt. A foglalkoztatottak számának csökkenésével nőtt az inaktívak száma is, mely jelen időszakban is komoly társadalom- és gazdaságpolitikai kihívást jelent. Papíron a piacgazdaság előnye a meritokrácia. Társadalomismeret, életmód | Sulinet Tudásbázis. Ennek nagyon leegyszerűsítve az a lényege, hogy valakinek a társadalmi pozíciója nem a származásától, hanem a tehetségétől és szorgalmától függ. Ha valaki tanul és teljesít, akkor gazdag lesz, ha nem, akkor szegény marad, legalábbis elméletben.
Azt kérdeztük ezért Micheal Förstertől, hogy mit gondol arról, hogy úgy látszik, hogy a kormány szerint a gazdasági dualitás megszüntetésének célja és a mobilitás javítása egymást kizáró célok. Förster azt mondta, szerinte a két cél nem zárja ki egymást, de ő a kutatásiban soha nem azt nézi, hogy kik egy országban a cégek tulajdonosai, hanem hogy milyen szabályozás, milyen szociálpolitika segíti elő az alacsonyabban képzett és szegényebb munkavállalók boldogulását. "Nem igazán ismerek olyan döntéshozókat, akik olyan intézkedésekben gondolkodnának, amiknek az az alapja, hogy több egyenlőtlenség kéne ahhoz, hogy versenyképesebb legyen egy ország a nemzetközi piacon. 2. c - szocialis-gondozo.lapunk.hu. Sokkal fontosabb, hogy a közép- és alsóközéposztály számára legyenek lehetőségek az oktatásban. Klasszikus liberális kapitalizmusban egyébként is kialakul a vállalkozói osztály, inkább a keretrendszert kell úgy alakítanunk, hogy a háztartások mobilitási lehetőségei javuljanak" – mondta. Társadalomismeret érettségi 2011 ősz: 13.
A társadalom rétegződése A magyar társadalom vizsgálatakor a kutatók előszeretettel definiálják a társadalmi rétegeket a foglalkozás jellege alapján. Ferge Zsuzsa szociológus egy 1962-es vizsgálat során bizonyította, hogy a magyar társadalom rétegződésének elsődleges mutatója a foglalkozás, a végzett munka milyensége. Így született meg a munkajellegcsoportok leírása, mely a következő rétegeket különböztette meg: 1. vezető és értelmiségi 2. középszintű szellemi (technikus stb. ) 3. irodai 4. szakmunkás 5. betanított munkás 6. segédmunkás 7. mezőgazdasági fizikai dolgozó 8. nyugdíjas. A foglalkozás, az iskolai végzettség, a jövedelem és a lakóhely alapján differenciált társadalmi kategóriák. A szociológiában az egyes szerzők a társadalmi réteg fogalmával azonosítják. Olyan személyek vagy családok csoportja, akiknek a társadalmi helyzete megközelítően azonos. Alapvetően a piac által szabályozott gazdaság, ugyanakkor a modern államokban a kormányzatnak jelentős szerepe van a gazdasági játékszabályok meghatározásában, egyes közszolgáltatások nyújtásában, mint például oktatás és rendvédelem, valamint a környezetvédelem szabályozásában.
Miközben elszállt a magyar infláció és az államadósság is megugrott sötét fellegek gyűlnek a gazdaságunk felett. Számos olyan terület van, amelyek a korábbi években "el lett felejtve", legyen szó az oktatásról, az egészségügyről vagy a honvédelemről. Bod Péter Ákos szerint ez a következő években sokba fog kerülni az országnak. Az elmúlt fél év egyik nagy gazdasági meglepetése az infláció újbóli megjelenése lett a világban. Nálunk nemkülönben, ám azt is tudjuk, hogy a magyar árszint emelkedése meghaladja az európai árhullám mértékét, még úgy is, hogy a fogyasztói kosár egynyolcada hatóságilag szabályozott, mesterkélt tarifákkal, árakkal. Az infláció mai mértéke nem kizárólag a 2021-es gazdasági helyreállítási ciklus miatt, és még csak nem is az Ukrajnát sújtó háború hatására következett be. Ezek a fejlemények csak ráerősítettek egy hosszabb ideje kifejlődött trendre. Hasonló a helyzet az államadósságukkal is. Máshol is nagyon megnőttek a kormányzati kiadások 2020-ban a járvány következtében, és romlottak az adósságmutatók.
A "relatív" és "abszolút" szegénységi arányok változása Magyarországon, 1987-2001, százalék Szegénységfogalom Év 1987 1992 1997 2001 Relatív szegénység: az ekvivalens átlagjövedelem ötven százaléka alatt 6-7 10, 2 17, 8 14, 4 Abszolút szegénység: a létminimum alatt élők aránya 8 10, 1 31, 0 n. a. Forrás: 1987: saját becslés a KSH jövedelem-eloszlási adatai alapján; 1992-1997: TÁRKI-adatok. Az átlagjövedelem felét keresik a roma családok Az életkorok szerinti társadalmi rétegződést vizsgálva a kutatók azt találták, hogy nem a nyugdíjas réteg van a legrosszabb helyzetben, hanem az a fiatal korosztály, amely valamilyen iskola elvégzése után nem tud bekerülni a munkaerőpiacra. Az egyenlőtlenség növekedését inkább a felső réteg jövedelemnövekedésének tulajdonítják a kutatók, mivel a szegénység nem nőtt. A kiterjedtsége nőtt ugyan némileg az elmúlt három évben, azaz valamennyivel többen tartoznak a szegények közé, mélysége azonban, ha csak kis mértékben is, de csökkenni látszik. A közepes egyenlőtlenséggel jellemezhető országok közé tartozunk Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a szegénységi arány a legkedvezőbb az Európai Unió tagállamai és a most csatlakozó államok között.