Bár nyár van, ezek általában nagyon rövidek, és nagyon hosszú, majdnem egész évben eltűnő télekre vezetnek. referenciák Escoto, J. A. (2014). Időjárás és klíma Mexikó és Közép-Amerika. R. C. Westben, Közép-amerikai indiánok kézikönyve, 1. kötet: Természetes környezet és korai kultúrák. University of Texas Press. Flannigan, M. D. és Wotton, B. M. (2001). Éghajlat, időjárás és égett terület. -ban Erdei tűz (pp. 351-373). Academic Press. Paglialunga, V. (2016. augusztus 30. ). Az éghajlat típusa Amerikában. ABC Paraguay. Sanderson, M. (1999). A klíma besorolása Pythagorasból Koeppenbe. Az Amerikai Meteorológiai Társaság közleménye, 669-673. Yamasaki, K., Gozolchiani, A. és Havlin, a. S. (2013). Az éghajlati hálózatokat az egész világon jelentősen befolyásolja az El Niño.
Egyes zónáiban a csapadékok túlzott mértékűek, magas páratartalmúak. Meleg trópusi Olyan területeken nyilvánul meg, mint a Mexikói-öböl, Argentína északi része és Chile, valamint Dél-Brazília. Meleg nyári és enyhe télekkel rendelkezik. A trópusi erdő az éghajlati alrégió leggyakoribb növényi megnyilvánulása. Meleg sivatag Ez az éghajlati megnyilvánulás a kontinens meleg régiójában gyakori, de változó értékeket mutathat a mérsékelt és a száraz sivatagok között.. Ez utóbbi jellemző a meleg régióra, amely Észak-Amerika és Dél-Amerika szubtrópusi területein található. Nagyon magas hőmérsékletük van az év nagy részében. -Mérsékelt éghajlat A mérsékelt éghajlat régiója az amerikai kontinensen a Rák és a Carpicornio trópusa párhuzamos vonalai és az észak-dél-amerikai sarki körök kezdete között halad.. Azok, akik ebbe a régióba tartoznak, közbenső szélességi fokoknak tekinthetők, mivel sem az Egyenlítőhez legközelebb eső célok, sem az Északi-sarkhoz legközelebb eső célok.. A mérsékelt éghajlattal rendelkező régióban általában mérsékelt átlaghőmérséklet van, és az év különböző időszakaiban jelentősen változik.
A legmelegebb hónapokban a hőmérséklet ritkán haladja meg a tizenöt fokot, bármikor fagyot okozhat. A tél mindig különbözik az időtartamtól, de lehet, hogy rendkívül fagyos és meglehetősen enyhe, például ez alapvetően Észak-Amerika. Az ilyen jellegű éghajlati öveket kis mennyiségű csapadék jellemzi, amely nem haladja meg a háromszáz millimétert, olyan területen, ahol a ciklonok nem esnek, ez az érték pontosan száz. Mindazonáltal a felhőborítás a szubarcikk övben nagyszerű. A legmagasabb csapadék esik a nyár folyamán. Számuk kicsi, de az alacsony hőmérséklet alacsony volatilitást biztosít. Emiatt a tundra gyakran túl nedves, és néha zavaros. A szubarktikus övben a légkör cirkulációja monszun jellegű, szeles nyár és nyugodt tél. Sarkvidéki öv Ez a bolygó legszélesebb földrajzi sávja. Ez az időjárás észreveszi Észak-Amerika, az Északi-sarkvidék és a Jeges-tenger vízi területét Eurázsia part menti övezeteivel. Az ilyen öv durva légköre télen poláris éjszakával jellemezhető. Ebben az időszakban a hó és a jég annyira hűvösek.
Nyáron a hőmérő oszlopa ritkán nullára emelkedik, és télen -30 ° C-ra csökken, és még alacsonyabb is. A dél-atlanti övezet egy zónája, és a csapadék mennyisége évente csak 100 mm. Mérsékelt szélességi területek Ez az éghajlati zóna megközelítőleg azonosmind a bolygó féltekén. Ez az átmenet helye a dinamikus minimumtól a maximumig, amely a trópusokon található. Itt a szezonális hőmérsékleti ingadozások megközelítőleg 10 fokosak (délen kicsivel több, északon pedig kevésbé), és ugyanakkor a poláris szélességekhez képest a nedvesség sokkal nagyobb - 1500 mm / év. A téli mérsékelt szélességi területeken a levegőt legfeljebb -5 Celsius-ra hűtik. Ebben az esetben az Atlanti-óceán felszíni vizeinek hőmérséklete soha nem éri el a nulla értéket, így nem fagyasztható. Nyár az északi féltekén meleg és száraz - akár +25. Az óceán déli részén a hőmérséklet maximum +22 értékre emelkedik. Tropikusok az északi és a déli parton Tanulmányozza, hogy melyik éghajlati zónák találhatókAtlanti-óceán, nem hagyhatja ki a trópusi zónát, amely a területének egyik legszélesebb területe.
A trópusi régióra jellemző élő állatok. Trópusi éghajlati öv Ez a zóna magas páratartalommal ésstabil léghőmérséklet, amelyet a napsugárzás speciális szintje követ. Ez az egyik legmelegebb hely, ahol Észak-Amerika büszkélkedhet. Az éghajlati övezetek, a leggyakrabban a turisták albumaiban található tájképek fényképei gyakran ilyen éghajlati viszonyok között különböznek - melegek, egy kis esős időszak nem haladja meg az öt hónapot. A trópusi öv olyan területeket foglal magában, ahol a havi átlaghőmérséklet és a húsz százalékos páratartalom több mint tizenkét órát hosszabb ideig tart. Ilyen területen különféle növény- és állatfajok találhatók, ahol egzotikus madarak és majmok dominálnak. Trópusi száraz éghajlati öv Ezt a zónát magas hőmérséklet psugárzás és minimális páratartalom. Sivatagokban és sztyeppékben fordul elő, és a por és a homok jelenléte jellemzi. Az ilyen éghajlaton leggyakrabban a gombás szervezetek gyakorlatilag hiányoznak. Az észak-amerikai éghajlati övezetek jellemzői azt mutatják, hogy a nap folyamán a hőmérséklet jelentős ingadozása jellemző egy ilyen területre.
"A gyümölcstermesztés ősidők óta ismeretes volt a vidékünkön. Szőlő, szilva, körte, alma, különösen a cseresznye termesztése a leginkább említésre méltó. Nemcsak az ország határán belül, hanem azon kívül is ismerik a faluról elnevezett szomolyai rövidszárú fekete cseresznyét, amely amellett, hogy a keménysége miatt jól bírja szállítást, a zamata is kitűnő. Próbálták már más vidékeken is e gyümölcsfajta termesztését, azonban minőségben messze elmaradt a falunkat határoló dombokon termelt cseresznye minőségétől. Innét elszállítva a termés mérete, ízvilága, külalakja megváltozik, illetve nem teljesedik ki. Szomolyai cseresznye csemete. Ennek valószínűleg--a szakértelem mellett—a talaj és éghajlati viszonyok is meghatározói. A szomolyai emberek valamikor rég az Eged-hegyről, Vár-hegyről hozták a vadcseresznyefa csemetéit, amit, az elültetést követő évben beoltottak a kemény húsú, finom zamatú cseresznyével. A fákat természetesen kézi erővel, 70-80 cm mélyre fordított talajba ültették. A földterületet—a fák körül—még szőlővel is beültették, mert addig, amíg a cseresznyefa nem nőtt meg, a szőlőtőkék termettek.
Fény- és hőigény: Nagy fényigényű növény, árnyékolását kerülni kell. Hőigénye nagy, ezért fagyzugokba ne telepítsük, mivel kevesebb termést hoz kedvezőtlen hőviszonyok között, mivel a kései fagyok károsítják a virágokat. Vízigény: Közepes vízigényű növény. Nem szükséges öntözni, azonban a rendszeres öntözést gazdag terméssel hálálja meg. Szomolyai fekete (szabadgyökeres cseresznye oltvány) - Vásár. Ültetési idő: Szabadgyökerű gyümölcsfa március-április, valamint október-november. Konténeres gyümölcsfa márciustól novemberig vagy fagymentes időben akár télen is. Gondozás: Téli lemosó permetezésre van szüksége, mely rügyfakadás előtt, száraz időben január-februárban történik, esetleg március elején. Az őszi lemosó permetezés ideje hasonló körülmények között november – december. Amennyiben kártevő vagy kórokozó ütné fel a fejét, úgy növényvédőszeres kezelés alkalmazható betegség specifikusan áprilistól-júliusig. A cseresznye esetében a fiatal, 1-3 éves korban alakító metszését végezzünk, ezt követően a metszési munkák a ritkításból és a fiatalításból állnak.
500 Ft 25 000 Ft-tól előreutalással maximum 3db csomag 4 500 Ft 4 db csomagtól a szállítási költség külön megállapodás tárgyát képezi. Ilyen esetben emailben tájékoztatjuk a szállítási költség nagyságáról. Termék leírás Vélemények További információk Megnevezés Szomolyai fekete cseresznye Kategória Cseresznye oltvány, Gyümölcsfa Méret, magasság 2. éves alanyon 1 éves oltvány, Megjegyzés Alany: sajmeggy - Szállítás október végétől - március végéig Ültetési idő Késő ősztől rügypattanásig ültethető Érési idő Júniusban érő gyümölcs Növény magasság Fa termetű 250 cm fölött Ültetési tőtávolság 5-7 méter Írja le saját véleményét Only registered users can write reviews. Please, log in or register Talán a következő termékek is érdekelhetik: