2005. 36. sz. Szépirodalom: Deák Gyula: Berzsenyi estéje. Színmű három felvonásban. In: Nyugat, 1921. (április 1. ) 28 p. ( tovább) Dobai Péter: Versek egy elnémult klavírra: nemes és nemzetes Dukai Takách Judit késő rokokó és kora biedermeier styljében. Bp., 2002. 222 p. (Mai magyar líra, 1. ) Gy. L. A. – N. T. Módosítás: (2013. Február 16. Szombat, 16:12)
Versei népdalszerűségét később, elsősorban a még fiatal Berzsenyi Dániel – akinek a neje Judit unokanővére, Dukai Takács Zsuzsanna volt – hatására, a klasszikus időmértékes verselés váltotta fel. Költeményei kéziratos másolatokban terjedtek, s így jutottak el a kor irodalmi, művészi nagyságaihoz, Berzsenyihez, Kazinczyhoz, Kis Jánoshoz, Kresznerics Ferenchez és Döbrentei Gáborhoz. E kiválóságok valószínűleg megörültek az újdonságnak, vagyis a női gondolatok és érzelmek megjelenítésének, hamar felismerték, hogy az ifjú "költőnő" nemcsak általános műveltségével, de verselő hajlamával is kitűnik a hölgyek között, felkarolták, és egymással versengve látták el jó tanácsokkal, s más támogatásban is részesítették. "Ne rettegje a kisasszony azt a vádat, hogy amely lány verset ír, nem lehet jó feleség, jó anya, jó asszonya a háznak. Így ítél a közönséges ember mindég. " (Kazinczy Ferenc levele Dukai Takách Judithoz, 1815) A fiatal Dukai leveleiben és verseiben egyaránt gyakran panaszkodik magányosságáról, bizonytalanságáról és alkotói nehézségeiről.
A személyi jövedelemadó-törvény hatálya alatt adózó egyéni vállalkozó és számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel – fából vaskarika. Vagy mégsem? Egyes pályázati kérelmek elbírálásakor jó pont lehet. Az egyéni vállalkozók nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá. Adózhatnak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) vállalkozói személyi jövedelemadózásra előírt szabályai szerint, vagy dönthetnek az átalányadózás mellett, esetleg lehetnek – egy másik törvény hatálya alatt – kisadózók, azaz katások. Ez még a pályakezdő könyvelőnek, de az is lehet, hogy még ügyfelének is, a könyökén jön ki. Ahogyan az is, hogy az egyéni vállalkozónak a szja-törvény 5. számú mellékletének 1. 1. Egyéni vállalkozó törvény - Vállalkozz Okosan!. pontja szerint alapnyilvántartást kell vezetnie. Azaz a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás, továbbá az őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap (az alapnyilvántartás típusai) valamelyikét. Az alapnyilvántartás típusát a magánszemély adóévenként határozza meg, és e választását az adóévben saját elhatározásból később sem változtathatja meg (szja-törvény 5. számú melléklet 1.
Azoban sokakban a vállalkozás indítása még mindig egy bonyolult és szövevényes tevékenység, így nem is merik erre adni a fejüket. Természetesen valóban vannak olyan törvények és rendeletek, amelyek rendelkeznek az egyéni vállalkozó adminisztratív és adókötelezettségeiről. A 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről azt tisztázza, hogy egy vállalkozást milyen módon kell elindítani, milyen szervekkel kell felvenni a kapcsolatot, ki lehet egyéni vállalkozó és számos fontos kérdésben iránymutatást ad. Meglepő lehet, de egyéni vállalkozások esetében az adózással kapcsolatban nem a 2000. évi Számviteli törvényt kell alapul vennünk, hanem az 1 995. évi CXVII. törvényt a Személyi jövedelemadóról. Ebben meghatározásra kerülnek a legfontosabb fogalmak, például a bevétel, kiadás, jövedelem, ki számít munkáltatónak, milyen adókötelezettségei vannak egy egyéni vállalkozónak, vagy akár egy őstermelőnek. Nem szabad megfeledkeznünk egyéb kötelezettségekről sem, úgy mint az egyéni vállalkozó társadalombiztosítási befizetései vagy egészségbiztosítása.
Forrás:, 2021. 09. 15., Sinka Júlia okl. könyvvizsgáló