Ugyanis a "gödör" kimélyítése miatt alsóbb falazatai... Szóval szándékosan vállalhatatlant építettek, nehogy eredetinek tűnjön. Pont ez az időszak, amikor az egész ország ipara berendezkedett a selejt gyártására. Csak így minek az egész? Olyan, mintha építéstörténeti szakember helyett egy kezdő kertész tervezte volna. Ámbár az eredeti is elég gyatra volt. Joined Jan 21, 2016 · 5, 334 Posts Mivel nem is középkori, hanem kora újkori és nem európai, hanem ottomán építmény! Egyébként nem tér el drasztikusan az eredetitől, mondjuk ettől függetlenül visszabontanám és újjáépíteném az eredetihez közelítő kialakításban, érzékeltetni akarván, hogy az eredetit tekintjük értéknek! Semmilyen gondot nem jelent a kibontandó köveket megszámozni és újra berakni. Máshol is sikerült már! Tehtube: Ezzel az állapottal nagyon meg volnék elégedve. Ég és föld a különbség! Igen. Ennek valóban van hangulata. Hogyan lehetne ilyenné varászolni? Le kéne vésni a küldő kőköpenyt (ahogy a buzogánytoronynál Gerő tette) és amatőr módon ilyen csálén, esetlegesen visszatákolni.
(elegánsan elsiklik a várgarázs) -Az meg nonszensz hogy a szomszédos épület bérlőinek a véleményét idézik egy állítólag "szakmai" fórumon, mintha ez releváns lenne szakmai szempontól. -A hófehérke és a hét törpe hasonlat, na az vicces volt. Na meg persze az a mondat, ami arra utalt hogy a KM egykori épülete nem fér el a KM telken. -Az különösen szánalmas, hogy a "moderátor" többször is kijelentette hogy milyen kár hogy a Várkapitányság nem volt hajlandó részt venni az eseményen. (egy nap sem kellett hogy kiderüljön, hogy meg sem hívták őket) A két civil előadását nem lenne korrekt fikázni mivel nem szakemberek, úgyhogy ezt hagyjuk. Viszont két megjegyzés a prezentációkról: -Csomay fotó választása a KM épülete előtt masírozó nácikkal, az egyszerre volt visszataszító, provokatív és befolyásoló. Egyértelmű volt a párhuzam a KM visszaépítése és a nácik visszajövetele között. -Lövei prezije pedig rendkívül primitív módon volt manipulálva. A képek arányát megváltoztatva minden épület (KM, Honvéd főparancsnokság, Pénzügyminisztérium) annyira el lett torzítva az arányok szempontjából, hogy másfélszer magasabbnak tűntek, mint a valóságban.
A szikla környezete 1977 óta védett, területén 26 védett növényfaj (pl. a budai nyúlfarkfű vagy a magyar gurgolya), hét védett futrinkafaj él, de találkozhatunk imádkozó sáskával vagy halálfejes lepkével is. A szikla széléről tulajdonképpen ugyanazt az irányt láthatjuk, mint a Kis Szikla kilátóból a Balogh Ádám-sziklán, csak magasabbról és nagyobb látószögben. Lábunk előtt terült el a mélyben Hűvösvölgy és Lipótmező. Talán ez az a hely, ahonnan leginkább áttekinthető a bezárt elmegyógyintézet hatalmas park közepén romladozó, látványos tömbje. Index - Kultúr - Zöldmáli delta: Budapest ismeretlen zöldfolyosója. A panoráma olyan látványos, hogy bőven el lehet tölteni egy félórát úgy a szikla tetején, hogy észre sem veszi az ember. 7 / 7 A hivatalos zöld háromszög túraútvonal az Apáthy-sziklán véget ér. De mivel nyilván nem azzal fejezzük be a túrát, hogy botcsinálta Dugovics Tituszként levetjük magunkat a mélybe róla, hanem lesétálunk a legközelebbi tömegközlekedéssel kiszolgált pontig, ezért egy nyúlfarknyi menet még hátra volt az 56-os villamos megállójáig.
Az Apáthy-szikla már messziről látszik Forrás: Turista Magazin "Sajnos Magyarországon sokak számára a természeti értékek védelme nem sokat jelent, nem foglalkoznak azzal, ha valahol védett növények élnek, simán bemennek a lezárt területre is. Folyamatos az illegális szemétlerakás, a vandalizmus. Ha valahol kiépítenek egy pihenőt, néha már két-három hét alatt a földdel teszik egyenlővé, ez történt például a Merzse-mocsárnál. Elképesztően nagy a kárelhárítási költség, az ilyen esetek után szélmalomharcnak tűnik a munkánk. " Az európai fővárosok között számos rangsort felállítottak már, jó érzés, hogy természeti értékek terén Budapest az egyik leggazdagabbnak számít. Jó lenne, ha ez még nagyon sokáig így maradna. Forrás: Turista Magazin
Dél körül értünk oda villamossal a kiindulóponthoz. Előtte jól bereggeliztünk Gabival, a nap is sütött, szóval kedélyesen szuszogva indultunk neki a kaptatónak a Kavics utcai kőkerítésre festett zöld háromszög jelzés mellől. 14 Galéria: Zöldmáli delta Fotó: Tenczer Gábor / Index Lépcsőzéssel indult ez a túra is, mint a Budai zöld. A József-hegyi lépcső tetején néhány éles, Sarolta utcai és Szeréna utcai kanyar után, még csak nem is lihegve felértünk egy füves dombhoz, aminek egy kitüntetett pontján zömök kőkilátó áll. A térképen ez a magaslat Szemlő-hegy néven szerepel, a csúcsán álló kilátó viszont a József-hegyi kilátó névre hallgat. Akkor most milyen hegy is ez a 234 méter magas domb? - merül fel a kérdés. A Szemlő-hegy régi német neve Josephsberg (vagyis József-hegy) volt, amit az 1847-es dűlőkeresztelőn Szemlő-hegyre magyarítottak. Buda visszafoglalásakor ugyanis innen szemlélődtek a tüzérek. A kilátón azonban valahogy rajta maradt az eredeti földrajzi név, ezért fordulhatott elő az a fura helyzet, hogy a József-hegyi kilátó most a Szemlő-hegyen áll.