Ballagási bögre: Elsősorban szülők figyelmébe ajánljuk ezt a kedves grafikájú, szívhez szóló, maradandó ballagási ajándékot, amelyet még évekig használni fog a megajándékozott. Ajándékozz névre szóló, egyedi feliratú bögrét az óvó néninek, dadus néninek, tanító néninek. Óvodai vagy iskolai ballagásra, szülinapra, esküvőre vagy bármilyen eseményre készítünk megküldött fénykép vagy fényképek alapján egyedi bögrét. Kívánság karkötő. Ballagási bögre A bögréink a piacon elérhető legjobb minőséget képviselik. Az alapanyag vastag falú 3 dl űrtartalmú, fényes felületű kerámia bögre. A bögrékre a képeket és a mintákat szublimációs technológiával kerülnek nyomtatásra, amelynek köszönhetően bögréink HD felbontásban és élethű színekben pompáznak. A bögréinken lévő nyomatok ellenállnak a mosószereknek ezért a bögrék mosogatógépben vagy kézzel is moshatóak, mikrohullámú sütőbe is betehetőek!
" …Legyek a kendő, mely könnyet töröl, legyek a csend, mely mindig enyhet ad.
Meseország száz csodáját megmutattad szívesen, Nevelgettél, tanítgattál, türelemmel, kedvesen. Véget ér, most mese, játék, vár reánk az iskola! Óvónéni, Dadusnéni, nem feledünk el, soha! Most beirtam gugliba: "óvodai búcsúztató vers" Tök jók vannak, át lehetne alakítani őket személyre, névre szólóan akár. Azta de jók ezek az ötletek lehet majd 3 év mulva mazsolázni:)) volt olyan ötlet, hogy díszpárnára ráhímeztetjük a névsort, a neten olvastam olyant (lehet itt a hoxán), hogy egy kerámia nyitott könyv - és abba voltak beleírva a nevek a fazekas által. Padlóvázába is lehet gravíroztatni. De jó ez a tálca is na csajok adjatok ötleteket bár majd csak 3 év múlva lesz rá szükség de össze gyüjtük:)) csak valami szép búcsúszöveg kellene még... Én is pont ezt csináltam! Tegnap lett kész a fotókönyv, és nagyon jó lett; meg kapnak egy tálcát amibe bele van gravírozva a névsor. Na meg virág. Ú ezt majd privizem inkább...... Mi tudod nem ballagunk csak már nekünk ciki ennek a 3 anyukának, hogy mi sosem viszünk semmit..... :( De ezt 4 év múlva felhasználjuk majd ezt az ötletet:)))) Nálunk 7 nagy búcsú szülőtől bekértem fényképet a gyerekről, meg rajzot.
Abban az irigylésre méltó helyzetben van, hogy mindenki szereti, még azok is, akik valamiért kerülni kénytelenek. Lehet fehér, barna, vagy fekete- mindenki megtalálja a kedvére valót. Nem kenyerem a szószaporítás bemutatom hát a mai nap sztárját: a kenyeret! A kenyér tiszteletét, szeretetét sok szólás, és állandósult szókapcsolat példázza a magyar nyelvben (kenyeres pajtás, keserű kenyér, kenyérkereső, stb. ) És történetek is- kedvenc meséim egyikében például egy lány azért került a láp boszorkányához a mélybe, mert rálépett egy kenyérre, hogy ne sározza össze a cipőjét. A legérdekesebbek a kenyérrel kapcsolatos népi hiedelmek. Szinte emberi érzésekkel ruházták fel, varázs, - és gyógyerőt tulajdonítottak neki. A babona szerint a pénteken sütött kenyér vérzik, és sír. Paleoldal: 'régi ízek' paleoid rezervátum: Lepénykenyér. Aki megszegi az adott napra vonatkozó kenyérsütési tilalmat(ami egyébként területenként változott), ahhoz elmegy az ördög, és halálra táncoltatja, vagy felpofozza. Tilalmak közé tartozott például, hogy nem süthetett kenyeret olyan nő, aki a sütés napján házaséletet élt… Úgy tartották, hogy nem szabadna új lakásba költözni, amíg oda nem vittünk egy darab kenyeret a régi otthonból.
Fotó: A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai. Főleg a szláv népeknél szokás kenyérrel és sóval köszönteni a vendéget. Aki kenyeret és sót ajándékoz valakinek, az óvni akarja a másik embert a szerencsétlenségtől és a gonosz betegségektől. Magyarországon a kenyér mint a család jólétét, bőségét, termékenységét szimbolizáló és biztosító alapvető táplálék, általában valaminek a kezdetekor kap szerepet, amikor jellemző a jövőbeli célok mágikus biztosítása. Elterjedt népszokás az új házba vitt kenyér és só, amely a háziak jólétét biztosítja vagy azt szimbolizálja. Érdekességek a kenyérről - Konyhalál. Az esküvő után az ifjú párt kenyérrel és sóval kínálják, amiből mindketten esznek egy-egy falatot annak jeléül, hogy együtt osztoznak az élet javain és mindig legyen bőven mit enniük és ne hiányozzon házasságuk napjaiból az élet sója sem. Sokféle betegség ( árpa, kinövés, seb) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása.
2016. április 10. vasárnap 2008. február 23. szombat A hiedelmek, hagyományok, a múltunkban gyökerező babonás népszokások, ha csökkenő mértékben is, színesítve kultúránkat, jelen vannak életünkben. A betegségről és gyógyításáról, a rossz és a gonosz elhárításáról, a szerencséről és szerencsétlenségről szóló babonák némelyike napjainkban is megfordul a fejünkben, és még, ha nem is vesszük őket komolyan, nem bújhatunk ki hatásuk alól. A hagyományok, hiedelmek és babonák minden korban fontos szerepet játszottak az emberek életében, valamennyi vallási rendszer hajlott rá, hogy ezekkel színesítse tanait. Van, aki a Bibliát tanulmányozva kap tanácsot a problémájára, míg mások a Korántól várják ugyanezt. Mint, ahogy az életben minden viszonylagos, a hiedelmekkel is így vagyunk. Ami az egyik ember számára hihető, a másiknak babona. Nagy Konstantin a pogányokat tartotta babonásoknak, míg Tacitus a keresztényeket bélyegezte meg ezzel. A muzulmánok és a protestánsok visszatetsző babonaságnak tekintik a keresztényeknek az ereklyéik, szentjeik és képeik iránti tiszteletét.
produkál elsősorban. Így az erjesztett kenyér ismeretének ellenére is a lepénykenyér sokfelé: a Kárpátokban, a Balkán-félszigeten és É-Európában a parasztság mindennapi kenyere a 20. sz. -ig. A lepénykenyér újkori magyar elnevezései közül legrégebbi a velencei olaszból (fogaccia, panis focarius, 'hamuban sült lepénykenyér') délszláv közvetítéssel kölcsönzött pogácsa szó. Megjelenése (1395 körül adatolt) azonban nem kormeghatározó az ételtípus tekintetében, amely a korabeli termelésre, gabonafeldolgozásra vonatkozó ismereteink, valamint archeológiai és etnológiai párhuzamok indirekt bizonysága szerint a honfoglaló magyarság kultúrájába már valószínűleg beletartozott. Forrásaink a lepénykenyeret a 16. -ban még kenyér nek is nevezték. A lepénykenyérnél újabb erjesztett kenyér fogyasztásának jelentősebb kiterjedése nálunk a 16. -ra esik, s ezzel párhuzamosan indul mind a kétféle tészta következetes nyelvi megkülönböztetése, mind a lepénykenyér táplálkozásbeli jelentőségének fokozatos csökkenése.