Két évvel a századforduló előtt már több képeslapsorozatot jelentettek meg a neves kiadók, köztük a Divald család (akik később számtalan képeslapot adtak ki a XX. század első felében). A postára bízott üdvözletek, ünnepi jókívánságok illusztrációi jól tükrözik az egyes korok eszményeit, ízlésvilágát. A húsvéti képeslapok története De vajon honnan ered és mikortól szokás a húsvéti képes levelezőlapok küldése? A postai úton továbbított üdvözlet illusztrálása másfél évszázada dívik: karácsonyi üdvözletekkel kezdődött – húsvéti jókívánságokkal folytatódott. Az előbbit egy britnek, az utóbbit egy osztráknak köszönhetjük. Sir Henry Cole-nak, a Viktória Királynő Múzeum igazgatójának 1843-ban támadt az az ötlete, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat csináltat. Nyugati szomszédainknál 1869-ben dr. Húsvéti jókívánságok képekkel pinterest. Emanuel Hermann hívta föl magára a posták figyelmét a találmányával, a "levelező kártyával". A kiegyezést követő második esztendőnek októberétől már mindenkinek lehetősége volt ilyen 8, 5 x 12, 2 centiméteres üdvözletet küldeni szeretteinek.
Milyen magazinok vannak, ahol vannak képekkel együtt húsvéti jókívánságok, SMS-ek és képeslapok különböző nyelveken (németül, angolul, olaszul), amik jók a Facebookra; illetve vannak-e a Youtube-om? Milyen húsvéti jókívánságokat illik, szokás mondani, illetve SMS-eket küldeni a családnak (felnőtteknek, gyerekeknek, - különös képen a lányoknak - szerelmemnek) valamint a barátoknak? Mik azok a lapok - magazinok, ahol vannak képes vagy képpel kiegészített köszöntők, üzenetek különböző nyelveken (németül, angolul, olaszul, cigányul, románul)? Hol vannak olyan szép, zenés, népi jókívánságokat (is) tartalmazó szövegek, amiket pl. PPT formátumban elküldve szintén kellemes húsvéti ünnepeket kívánhatok? Mik közülük azok, amik annyira rövidek, hogy akár egy SMS-ben is elküldhető? Egy vallásos húsvéti jókívánság - főleg ha Jézus is szerepel benne - mennyire lehet viccesen megfogalmazott, humoros - poénos? Mik azok a legszebb húsvéti versek, amik jókívánságok is egyben, vagy valamilyen módon azokhoz köthetőek?
Kellemes húsvétot nemcsak szóban, hanem írásban is kívánunk rokonainknak, barátainknak, ismerőseinknek. Az azonban rég volt már, mikor húsvét alkalmából képeslapokkal, üdvözlőkártyákkal tömött táskákkal jártak a postások. A hagyományos képes üdvözlőlap másfél évszázada jött divatba, bár ma már jelentősen csökkent a jelentősége, változott a küldésének módja a modern technika csodái – az e-mail és az sms – virágkorában, ám ma is örömet tud fakasztani egy-egy meglepetésküldemény. A képeslap hamar divattá vált, csakhamar már mindenki küldhetett, ha akart, 8, 5 x 12, 2 centiméteres üdvözletet szeretteinek. A Budapestről származó legrégibb lapot a hazai gyűjtők 1891-esnek tudják, de titkon remélik, hogy valamely ládafiából előbb-utóbb fölbukkan majd 1890 előttről is a fővárost ábrázoló képeslap. Mindenesetre nem véletlen, hogy egy mostanság piacra kerülő album az 1890-1914 közötti időszakból mutat be kilencven képes üdvözlőkártyát, Boldog békeidők címmel. A magyar nyomatok 1897-től terjednek, ha nem is nagy számban, de bizonyíthatóan.
Ezért már az 1900-as évek elején is több javaslat született arra nézve, hogy a képes levelezőlapok címzésre szolgáló oldalán legyen hely a közlések számára. Azt a nagyszerű ötletet, hogy a címoldalt osszák meg, s az egyik felére a címzés a bélyeggel, míg a másik felére a leírandó szöveg kerüljön, egy német nyomdásznak köszönthetjük. A magyar nyomatok 1897-től kezdtek elterjedni, ha nem is nagy számban. Két évvel a századforduló előtt már több sorozatot jelentettek meg a neves kiadók, köztük a Divald család (akik később számtalan képeslapot adtak ki a XX. század első felében). A postára adott üdvözletek, ünnepi jókívánságok illusztrációi híven tükrözik az egyes korok eszményeit, ízlésvilágát. Az előbbit egy britnek, az utóbbit egy osztráknak köszönhetjük. Sir Henry Cole-nak, a Viktória Királynő Múzeum igazgatójának 1843-ban támadt az az ötlete, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat csináltat, majd 1869-ben dr. Emanuel Hermann hívta fel magára a posták figyelmét a találmányával, a "levelezőkártyával".
Ezek egyik tipikus példája az online kereskedelemből is ismert ajánlórendszerekhez hasonló megoldás, ahol az elolvasott cikk alatt olyan kapcsolódó írásokkal találkozhat az olvasó, mely nagy eséllyel szintén érdekelni fogja. A mesterséges intelligencia egészen fejlett előrejelzéseket is képes megmutatni, ki gondolná például, hogy a forint-euró árfolyam vagy éppen az időjárás és a hétvége közeledte is komoly hatással lehet a tartalomfogyasztási szokásainkra? Nos, az algoritmusok akár ezen tényezők figyelembevételével is meg tudják jósolni, hogy milyen témájú cikkeket mikor érdemes publikálni a médiumoknak ahhoz, hogy kimagasló kattintási arányt produkáljanak. Sg.hu - A mesterséges intelligencia a keresőmotorok jövője?. Bár az igény és ezzel együtt a piac hazánkban is dinamikusan bővül, nem meglepő módon a nemzetközi médiaóriások mutatják az utat a technológiai fejlesztések terén: a Bloomberg már egy 200 fős stábot foglalkoztat csak ezzel a feladatkörrel. Egy biztos: aki hosszabb távon is sikeres szereplője akar lenni a médiaiparnak, annak mihamarabb be kell szállnia az adatvezérelt tartalomgyártás és működés világába.
De miután nincs ilyen, megfelelve a kényes privacy kritériumoknak, meg kell találni az adatrögzítés erre alkalmas módjait. A tanulásra szánt adatok jelentős része nincs se felcímkézve, se elmagyarázva, úgyhogy a folyamat kifejezetten nehéz feladat egy gépnek. Viszont nincs is szükség teljes felcímkézésre – az úgynevezett "félig irányított tanulás" már akkor is eredményre vezet, ha a címkék csak az adatok egy százalékára vonatkoznak. Ennyi már elég ahhoz, hogy a rendszer megértse a többi részt. Az Amazon mechanikus törökjét és egyéb crowdsourcing kezdeményezéseket idéző másik alternatíva humán közösségi erőforrások bevonása a címkézésbe az MI számára értelmezhetetlen esetekben. Megoldás lehet az is, ha az információ értékét megértő és ennek alapján a következő legjobb kérdést automatikusan kiszámító vagy az emberi közreműködők által szolgáltatott pluszcímkékből a legtöbbet "kihozó" rendszert hoznak létre. Norvig szerint sem kell mindent tudnia egy tanulórendszernek – ő a "megerősített tanulásra" hivatkozott, amely a feladat végén jutalmazza vagy bünteti a gépi nebulót.
A következő évek is nagy lehetőségeket tartogatnak a kistelepülések számára — fotó: Az 5G alkalmazása lesz a következő nagy technológiai ugrás A vezetékes internet világrangsorában Magyarország a 11. helyen áll, és a mobilnet minősége is jobb, mint számos nyugat-európai országban. A Digitális Jólét Program indulásakor országszerte 800 ezer háztartás kapcsolódhatott korszerű internethálózatra, ma már a háromnegyedük rendelkezik ilyen lehetőséggel - emelte ki. Az ITM helyettes államtitkára az 5G alkalmazását tekinti a következő nagy technológiai ugrásnak, amelyből a magyar vidéknek sem szabad kimaradnia. A Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője szintén azt emelte ki, hogy a vidék támogatása nem merült ki az önkormányzatok konszolidációjával 2010 után, és a következő évek is nagy lehetőségeket tartogatnak a kistelepülések számára. A vidék jövője több fejlesztési program összehangolásán múlik — fotó: A digitalizációval lehet az életminőséget a legjobban javítani Gál András Levente szerint a modernizáció legfontosabb eszköze a digitalizáció, ezzel lehet az életminőséget a leggyorsabban javítani, a falvak és a kisvárosok különösen sokat nyerhetnek a technológiaváltással.