Dr. Orosz Erika, a Hajdúnánási Járási Hivatal vezetője Dr. Orosz Erika 1979-ben született Hajdúnánáson. 2003-ban jogászként doktorált a Miskolci Egyetemen, majd 2006-ban ugyanitt közgazdász-jogász diplomát is szerzett. 2003-tól a hajdúdorogi polgármesteri hivatalban dolgozott titkársági ügyintézőként, majd osztályvezetőként és adóügyi ügyintézőként. 2007-től a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgazdasági főosztályvezetője volt, illetve alelnöki titkári feladatokat is ellátott. Új feladatait GYED-ről visszaérkezve kezdi végezni. Egy gyermek édesanyja. A Hajdúnánási Járási Hivatal székhelye: Hajdúnánás. A hajdúnánási járáshoz tartozó települések: Folyás, Görbeháza, Hajdúnánás, Polgár, Tiszagyulaháza, Újtikos. Pálfi Anikó, a Berettyóújfalui Járási Hivatal vezetője Pálfi Anikó 1975-ben született Berettyóújfalun. Kormányablak - Kormányablakok - Nyíradony (Árpád tér). 1998-ban építészmérnökként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 2002-ben okleveles építészként diplomázott a Pécsi Tudományegyetemen. 2001-től építésügyi vezető-tanácsos volt Biharkeresztes polgármesteri hivatalában, mellette építész tervezőként dolgozott egyéni vállalkozásában.
1994-től a hivatal aljegyzői posztját töltötte be, majd 2005-ben Derecske címzetes főjegyzőjévé nevezték ki, amely tisztségét mostani kinevezéséig látta el. 2012-ben egy rövid ideig Tépe jegyzőjeként is dolgozott. Két gyermek édesanyja. A Derecskei Járási Hivatal székhelye: Derecske. A derecskei járáshoz tartozó települések: Derecske, Esztár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Kismarja, Kokad, Konyár, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Pocsaj, Sáránd, Tépe. Nyiradony járási hivatal. Dr. Orosz Erika, a Hajdúnánási Járási Hivatal vezetője (Hajdú-Bihar megye) Dr. Orosz Erika 1979-ben született Hajdúnánáson. 2003-ban jogászként doktorált a Miskolci Egyetemen, majd 2006-ban ugyanitt közgazdász-jogász diplomát is szerzett. 2003-tól a hajdúdorogi polgármesteri hivatalban dolgozott titkársági ügyintézőként, majd osztályvezetőként és adóügyi ügyintézőként. 2007-től a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgazdasági főosztályvezetője volt, illetve alelnöki titkári feladatokat is ellátott. Új feladatait GYED-ről visszaérkezve kezdi végezni.
Dr. Suba Tamás, a Hajdúhadházi Járási Hivatal vezetője (Hajdú-Bihar megye) Dr. Suba Tamás 1974-ben született Debrecenben. 2000-ben történelem szakos tanárként végzett a Debreceni Egyetemen, majd 2005-ben a Miskolci Egyetemen jogászként doktorált. 2006-tól a sárospataki polgármesteri hivatalban humánpolitikai, később gyámhivatali ügyintézőként dolgozott 2009-ig, majd saját vállalkozását vezette. 2011-ben Hajdúhadház jegyzőjének választották, mely tisztségét mostani kinevezéséig töltötte be. Házas, egy gyermek édesapja. A Hajdúhadházi Járási Hivatal székhelye: Hajdúhadház. A hajdúhadházi járáshoz tartozó települések: Bocskaikert, Hajdúhadház, Téglás. Vadász Ferenc Attila, a Püspökladányi Járási Hivatal vezetője (Hajdú-Bihar megye) Vadász Ferenc Attila 1966-ban született Püspökladányban. 1987-ben a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán általános üzemgazdászként, majd 1996-ban a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán általános közgazdászként végzett. Nyíradony járási hivatal. 1989-től az APEH-nél, 1993-tól a K&H Banknál, majd 2008-tól 2010-ig a Pálfi István Szakképzés-szervezési Társulásnál TISZK közalkalmazottként dolgozott.
Ugyancsak piros terméseket érlel a tiszafa (Taxus baccata), amelynebotswana fővárosa k minden része mérgező, kivéve a magot körülvevő gyümölcshús.
2012. 10. 03. Október 1-i hatállyal módosult a Magyarországon védett és fokozottan védett fajok körét meghatározó miniszteri rendelet. 2. 3. Védett növények. A módosítás egyik fontos alapját az ez év februárjában a Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállításon (FeHoVa) a természetvédelmi és a vadgazdálkodási ágazat állami és civil képviselői által aláírt megállapodás adta. A módosítás másik fő pillérét a védelemben részesülő fajok listájának az uniós természetvédelmi irányelveknek való teljes körű megfeleltetése, valamint a fajok aktuális veszélyeztetettségi helyzete és az új rendszertani és tudományos eredmények alapján történő felülvizsgálata adta. Bizonyos madárfajok állománya jelentősen csökkent, ezért felkerültek a védett fajok listájára. A jövőben oltalom alatt áll a hazánkon átvonuló csörgő és kerceréce. A menyét, mint a mezőgazdaság szempontjából is fontos pocok- és egérpusztító, szintén kiérdemelte a védetté nyilvánít ást. Vadászható lesz ellenben a jövőben a nyári lúd, ugyanis az elmúlt évtizedekben olyan mértékben megnövekedett a hazai nyárilúd-állomány, amely időnként már komoly gondot jelentett a szántóföldi növénytermesztésben.
A természet védelméről szóló törvény alapján kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes vadon élő szervezeteket, azaz az állat-, növény-, gomba- és zuzmófajokat, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket. E kiemelt oltalom a védetté nyilvánítással jön létre. Amennyiben egy védett természeti érték védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, a természeti értéket fokozottan védetté kell nyilvánítani. A fajokat a természetvédelemért felelős miniszter nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté. Emellett a miniszter határozza meg az európai közösségi jogi aktusokban meghatározott védettségi kategóriába, illetve nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azokat, amelyek kiemelt oltalma szükséges, beleértve az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat. A miniszter egy adott védett faj meghatározott fejlődési szakaszának, alakjának, állapotának vagy származékának kiemelt természeti oltalmát feloldhatja, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok nem indokolják.