Sorszám Név Cím Státusz 001 Gubody Ferenc Szakképző Iskola 2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9. Megszűnt 002 2700 Cegléd, Szabadság tér 4. 003 2700 Cegléd, Iskola utca 2. 004 2740 Abony, Vasút utca 118. 005 Gubody Ferenc Szakképző Iskola, Pilisi telephely 2721 Pilis, Dózsa Gy. út 33. 006 Gubody Ferenc Szakképző Iskola, Ceglédi telephely 2700 Cegléd, Rákóczi út 50-52. 007 Gubody Ferenc Szakképző Iskola Miskolci Tagintézménye 3532 Miskolc, Andrássy út 36. Megszűnt
Választható tantárgyak: Földrajz
Nappali munkarendben: 14 és 25 év közöttiek részére. Jelentkezhetnek: a tanulmányi területre enyhén értelmi fogyatékos, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók is. Felvétel: a tanulmányi eredmények alapján. A képzésbe történő belépés feltételei: alapfokú iskolai végzettség LOGISZTIKAI TECHNIKUS Szakmai azonosító: 5 1041 15 06 Közlekedés és szállítmányozás ágazat Logisztika és szállítmányozás szakmairány A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Közlekedés és szállítmányozás ágazat 5 éves képzése, amely érettségivel és technikus szintű szakképzettség megszervezésével zárul. A logisztikai technikus (Logisztika és szállítmányozás szakmairányban) összehangolja, tervezi, lebonyolítja és ellenőrzi a szállítmányozás területén az árutovábbításhoz kapcsolódó fuvarozási, szállítmányozási és logisztikai tevékenységeket. A logisztika területén a termeléshez, értékesítéshez szükséges alapanyagok, alkatrészek és termékek beszerzését, készletezését és az elosztási folyamatok tervezését, végrehajtását és ellenőrzését végzi.
Ismeri a felületszámítás módszereit, valamint anyagmennyiségi és munkaidőnormákat, ami része a munkadíj pontos meghatározásának. SZOCIÁLIS ÁPOLÓ ÉS GONDOZÓ Szakmai azonosító: 4 0923 22 03 Felsőfokú (Bsc, Msc) végzettséggel rendelkező szociális vagy egészségügyi szakember irányításával végzi feladatait. Ismeri a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszert, és az ellátórendszer szabályozását. A szociális alap és szakosított ellátásokban gondozói munkakörben végzi tevékenységét. Életkoruk, egészségi, mentális, vagy fizikai állapotuk miatt segítségre szoruló személyek alapápolását gondozását végzi. Az ellátásban részesülő személy higiénés szükségleteit kielégíti. Felismeri a kliens állapotváltozását. Felméri az egyén, csoport sajátos szükségleteit, ezekre gondozási tervet készít egy munkacsoport tagjaként. Szinten tartó és fejlesztő foglalkozást szervez felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember irányítása mellett. Munkája eredményessége érdekében a kliensekkel és munkatársaival együttműködik.
A díszletet Balázs Juli, a jelmezt Kiss Tibor tervezte. Március 25-én tartják az Örkény Színház következő nagyszínpadi bemutatóját: Szabó Magda Az ajtó című regényét Gáspár Ildikó koncertszínházi formában állítja színpadra. A színház közleményében a rendezőt idézik, aki elmondta: Szabó Magda életművét csak részleteiben ismeri. A regényt is csak Szabó István filmje után olvasta el, de már akkor is azt látta meg benne, hogy Emerenc szerepét mintha Pogány Juditnak írták volna, Magdáét pedig Szandtner Annának. Nem a regény népszerűsége, hanem a színész volt a kiindulópontom – idézik a rendezőt a közleményben. Mint írják, az előadás látványvilágát két erős szimbólum határozza meg: egyrészt a Colosseum, amelyben Antal Csaba díszlettervező Szabó Magda mitológia iránti érdeklődését öntötte formába, másrészt a fémes repülő csészealj, amely Emerenc alakjának idegenségére utal. Szabados Luca jelmezei ez utóbbira játszanak rá, kiindulópontját a hatvanas-hetvenes évek úgynevezett "space age" divatirányzata adja.
Szabó Magda parancsot ad a választott témának, és a téma engedelmesen a tolla alá hajlik. (…) Felépül, rögződik a lélekben a második valóság, ahogy a szuverén alkotó, Szabó Magda látja. " Az ajtó című regényét 1987-ben írta. A regényt megjelenése óta közel 40 nyelvre fordították le, alkotóját 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki, Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak is. Az ajtó főhősét, Szeredás Emerencet, Júlia utcai otthona egykori bejárónőjéről, Szőke Juliannáról mintázta az író. Egy egyszerű, méltóságát őrző, élete borzalmait magába záró öregasszony és a sikeres művész, Szabados Magda szeretet-küzdelme mitikus mélységet nyer az önostorozó őszinteséggel feltárt történetben. "Én öltem meg Emerencet. Ezen az se módosít, hogy nem elpusztítani akartam, hanem megmenteni" – mondja regénybeli írónő, Szabados Magda. A hétköznapi látás számára meg nem mutatkozó lelki dimenziókat tár fel ez a nyomozás, amit a saját maga ellen indít az írónő és emeli Emerencet az emberi méltóság balladai hősnőjévé.
Közben Magdának el kell mennie, mert épp a Kossuth-díjat kell átvennie, ezért nem tud ott lenni, amikor a jelenlévők betörik az asszony lakásának ajtaját. Az ajtó mögött ekkor már nem rend és tisztaság van, hanem kosz és borzalmas bűz mindenütt. Emerencet kórházba viszik, ahol a nővérekkel megtalálja a hangot, de Magdára haragszik, hogy miért nem volt ott, amikor ez a "szégyen" megesett vele. Magda először kitalál kegyes hazugságként egy idealizált történetet, mely szerint ő senki nem engedett be a lakásba, kitakarított és naponta eteti a macskákat is. Emerenc erre megenyhül, de hamar rájön, hogy ez nem így történt, a lakását valójában kifertőtlenítették, a bútorait pedig elégették. Innentől Emerenc ismét nem áll szóba az írónővel, és mire az legközelebb látogatni érkezik, addigra már nem is él. Halála után érkezik csak meg Amerikából látogatóba Grossmann Évike, aki már nem is emlékszik az asszony arcára. Magdával kimennek a temetőbe Emerenc sírjához, ahol akkor épp zuhog eső és tombol a szél, mintha Emerenc haragudna, ám amikor a sírnál Évike bocsánatot kért, a viharnak egyszerre vége szakad.
S amikor belépünk, nagy felelősség zúdul ránk, hogy a ránk bízott titkokat hogyan kezeljük. Az előadás kapcsán még az is felmerülhet, hogy tényleges ajtót nem nyitunk – fogalmazott a darab rendezője. A történet főszereplőjét, Emerencet Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművész alakítja, magát az írónőt pedig Tarsoly Krisztina színművész személyesíti meg. Az előadás többi szerepében Bartus Gyulát, Fehér Tímeát, Komáromi Anettet, Veselényi Orsolyát, Tomanek Gábort, Szász Boriszt, Szőke Pált, Beszterczey Attilát, Balázsi Róbertet és Gulácsi Rékát láthatják.
Viola: egy kankutya, "akit" Magda úgy talált, mint törékeny kis kutyust a hóban, egy karácsonyi napon. Az írónő magához veszi, de Emerenc válik a kutya valódi gazdájává. Emerenc és Viola között különleges kapcsolat jön létre, amelyet Magda sokáig nem képes megérteni, vagy akár csak részt venni benne. Adélka: egy idős özvegyasszony, Emerenc három barátnőjének egyike, akik a ház tornácán szoktak trécselni. Polett (korábban Paulette): Emerenc másik elszegényedett, idős barátnője. Polett most egyedül él szegénységben, pedig korábban francia nevelőnőként dolgozott. Sutu: egy idős zöldség-gyümölcs eladónő, a harmadik Emerenc közeli barátnői közül. Józsi fia: Emerenc bátyjának a fia, a nő egyetlen élő rokona, akivel még mindig jó kapcsolatot ápol. az alezredes: egy rendőrtiszt, Emerenc barátja, aki leveszi Magda válláról a terhet, felelősséget és Emerencére teszi át. Grossman Éva: a zsidó család lánya, akiknek házát Emerenc vezette, mielőtt elhagyták az országot, kislányukat Emerencre bízva. A felnőtt Éva egyedül él az Amerikai Egyesült Államokban, amikor a történet játszódik.
Még egy francia származású vasalónő sem járhatott így a hatvanas években. Aztán jött egy pillanat, egy nagyon béna kártyatrükkel, és Polett Sarlotta Ivanonovnává vált. Gidró Katalin, aki nem kezdő színésznő, Júliától Julikán át Jelena Andrejevnáig már sok mindent maga mögött tud, nem igen tudott kitörni a jelmezbörtönből. Szűcs Nelli harcosabb volt, de Sutu színpadi ruhája szinte értelmezhetetlen a történetben. Fekete-szürke simléderes kötött kalap, fehér, csokornyakkendős mintás blúzocska, lyukacsos horgolt mellény, virágmintás kertésznadrág, fehér gumipapucs, mindehhez angol vagy francia feliratú fekete-fehér kendősál a nyakában. Az egyetlen, ami illet a ruhatárból Sutuhoz, az az ujj-nélküli kesztyű volt. (Ha a többiek maradtak az eredeti korban, XX. század közepe, vajon Polett és Sutu miért lett szinte geg, külsőségre épült bohócfigura? ) Pedig Sutu az egyetlen az egész kompániában, aki igazán ismerte Emerencet, és bátorsággal, józanul végigelemezte magában a lehetőségeket, átgondolta a beteggé vált, munkaképtelen cseléd helyzetét: "Utcára nem kerülhet, de ha az alezredes segít neki, átveszik elfekvőbe, akár valami jobb öregek házába is, vagy tartja az öccse, vagy ha csakugyan így gondolja, az írónő.