Dr. Puhl Máriát kérdeztük a Váci úti radiológia eszközparkról: "Az új, Váci úti rendelőegység radiológiai részlegén az alábbi szolgáltatások érhetők el: mammográfia, ultrahang vizsgálatok, hagyományos röntgen és fogászati röntgen. A mammográfiánk egy korszerű digitális gép, mellyel a mai követelményeknek megfelelően tomográfiát (rétegvizsgálatot) is lehet végezni. Nagyon örülök annak, hogy a mammográfia egyedinek számít abban, hogy röntgen vezérelt, ún. stereotaxiás mintavételre is van lehetőség, mely csak nagyon kevés helyen érhető el hazánkban. A röntgen felvételezőnk szintén digitális, és érdekesség, hogy Magyarországon az első ilyen gép a Budai Egészségközpontban van. Ez a készülék mindenféle röntgenvizsgálat végzésére alkalmas, beleértve az álló felvétel készítést is. Bhc váci ut unum sint. Az ultrahang vizsgálat pedig több szakmában is elérhető a Váci úton, nem csak a radiológián: a nőgyógyászati, urológiai és kardiológiai rendelők is fel vannak szerelve ultrahang géppel. Minden készülékünk Siemens, kivéve a fogászati röntgent.
Elindítottuk népszerű menedzserszűrő programjainkat új, Váci úti rendelőkomplexumunkban is! Optimum szűrés, Prémium szűrés, góckutatás – egészsége érdekében találja meg az Önnek megfelelő szűréstípust! Ne halogassa tovább, figyeljen oda egészségére! Újabb rossz hír az autósoknak. Sokan nem foglalkoznak az egészségükkel addig, amíg nem jelentkezik valamilyen tünet, betegség náluk – Ön ne tartozzon közéjük!,, A határidőnaplónkba kerüljön be a menedzserszűrés is, amely csupán néhány órát vesz el az életünkből, ám megmentheti azt" – mondta dr. Nagy Judit, a Budai Egészségközpont orvosigazgatója.
Július 8-án megnyitottuk legújabb, egyben e lső pesti rendelőnket a XIII. kerület, Váci út 135-139. sz. alatt. Az első hetek tapasztalatairól kérdeztük dr. Nagy-László Nóra orvosigazgatót, Árva Krisztina vezető asszisztenst, Végh Réka recepcióvezetőt és Völgyi Vera ellátásszervezőt. Mit kell tudni a Váci úti rendelőegységről? Dr. Nagy-László Nóra orvosigazgató: "A csaknem 2000 m2-es Váci úti rendelőkomplexumunk a BSR Center irodaház 2. emeletén helyezkedik el. A széles körű járóbeteg rendelések reggeltől estig zajlanak, már minden rendelőben megkezdtük a rendelést. Ide csoportosítottuk át több ezer OTP-s ügyfelünk foglalkozás-egészségügyi ellátását is, illetve a nyitás óta volt már néhány menedzserszűrő napunk is. Korszerű radiológiai eszközpark a Váci úton - Budai Egészségközpont. Kihangsúlyoznám, hogy a bővülés miatt rengeteg új munkavállalóval és nagyon nagyszámú új közreműködővel szerződtünk, illetve lényeges, hogy a többi telephelyünkön rendelő orvosok közül is elég sokan kiterjesztették rendelésüket a Váci útra. A nyitás után folyamatosan bővülnek a szakrendelések, egyre több szakma fogja képviselteti magát a Váci úton is. "
Mi a benyomása az új rendelőkomplexumról? Dr. Nagy-László Nóra orvosigazgató: "Büszkén mondhatom, hogy tágas rendelőkkel, váróterekkel, illetve igényes, korszerű eszközparkkal várjuk az ügyfeleket. Minden nagyobb részleget (menedzserszűrések és szakrendelések, foglalkozás-egészségügy, radiológia) sajátos színvilágú enteriőr jellemez, ami nagyon elegánssá teszi a rendelőegységet. " Végh Réka recepcióvezető: "Praktikusnak tartom, hogy bármerre megy a páciens, minden nagyobb részlegen rendelkezésére áll recepció, ahol tudnak neki segíteni. Örülök, hogy a recepciók kényelmes és előnyös kialakításúak lettek, ami biztosítja a folyamatos és gyors betegellátást. Váci úti rendelő: az első hetek tapasztalatai - Budai Egészségközpont. " Árva Krisztina vezető asszisztens: "Örömmel fogadtam, hogy a Váci úti rendelő ilyen modern dizájn-t kapott. Szerintem a pácienseket és a kollégákat is lenyűgözik a látványos megvilágítású terek. Jó itt dolgozni! " Völgyi Vera ellátásszervező: "Csatlakozom az előttem szólókhoz, én is azt tapasztaltam, amikor az orvoskollégákkal bejártuk az új telephelyet, hogy mindenkinek nagyon tetszett! "
Célunk, hogy ne csak az ügyfelek, hanem a dolgozók és közreműködők is nagyon jól érezzék itt magukat. "
Feliratkozom!
A liturgia nyelve [ szerkesztés] A keleti rítusú egyházban folyamatos volt a népnyelv használata, amit igazolnak a XVII. századból fennmaradt imádságok, mint a cirill betűkkel átírt Aranyos-Mohácsi magyar "Miatyánk" (1600 körül). Az unió után, különös tekintettel a magyarok kis számarányára, a magyar, mint liturgikus nyelv háttérbe szorult. Mintegy száz évvel később, a 18. RÓMAI KÖSZÖNÉS | Rejtvénykereső. század végen merült fel az igény, hogy a ruténekhez és a románokhoz hasonlóan a magyarok is használhassák a saját nyelvüket a liturgiában. Elkészült Aranyszájú Szent János liturgiájának magyar fordítása, majd 40 évvel később egy magyar nyelvű görögkatolikus énekeskönyv is, azonban Róma nem járult hozzá a használatukhoz. Ennek ellenére terjedt a magyar, mint liturgikus nyelv használata, mígnem millenniumkor szigorú tiltás érkezett Rómából. Ez a tiltás indította el az önálló magyar egyházmegyéért küzdő mozgalmat, amely 1912-re sikerrel járt, azonban a megalakuló egyházmegye hivatalos nyelve - a korábbi ószláv helyett - az ógörög (koiné) lett, a gyakorlatban, ahol lehetett, a tiltás ellenére is megmaradt a magyar nyelv használata.
Szent X. Piusz pápa 1912. június 8 -án kanonizálta Christifideles Graeci [3] kezdetű bullájával; a magyar országgyűlés 1913. évi XXXV. sz. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az új egyházmegyéhez 162 parókia tartozott: 70 Munkácsi, 8 Eperjesi, 44 Nagyváradi, 35 Fogaras-Gyulafehérvári, 4 Szamosújvári és 1 Esztergomi. Ez a trianoni békeszerződés után a következőképpen módosult: 75 parókia Romániához került. Ezeket az Apostoli Szentszék – a Romániával kötött konkordátum ( 1930) alapján – a romániai bizánci szertartású főpásztorok joghatósága alá rendelte. 4 parókia Csehszlovákiához került. A Szentszék ezeket – a Csehszlovákiával kötött " modus vivendi " ( 1937) nyomán a Munkácsi egyházmegyéhez csatolta. Magyar görögkatolikus egyház – Wikipédia. A második világháború után ezek az egyházközségek az Eperjesi egyházmegye joghatósága alá kerültek. A trianoni békekötés után magyar területen maradt nagyváradi egyházmegyei parókiát: Bedőt, illetve a Lugosi egyházmegyéhez tartozó Battonyát a Szentszék a hajdúdorogi egyházmegyéhez csatolta (1935).
Tényleg lenyűgöző ez a szorgalom, odafigyelés! Nagy örömmel vettem, hogy most végre minden információ egy kötetben lesz a kezemben. Magam is sokat tanulok belőle. Görög Ibolya protokoll szakértő, c. főiskolai docens Őszinte szívvel ajánlom ezt az egyszerre szakszerű és olvasmányos könyvet oktatási intézményeknek, cégeknek, civil szervezeteknek, magánszemélyeknek, családoknak: mindenkinek. Ez a 13., bővített kiadás azt bizonyítja, hogy a könyv a viselkedéskultúráról és a protokollról szóló olyan alapmű, amely folyamatosan követi a világ változásait. Tankönyv vagy kötelező irodalom? Egy biztos: mindenki hasznosan tudja forgatni, hiszen az élet valamennyi fontos mozzanatára kaphatunk belőle útmutatást. Akár idehaza, mindennapi kapcsolatainkban vagy egy kivételesen ünnepélyes alkalomra készülve, ha nem vagyunk biztosak abban, hogyan viselkedjünk, akár külföldön járva, nehogy zavarba kerüljünk egy másik ország eltérő viselkedési szokásai miatt. Ilyen és sok-sok más esetben jó lesz Sille István alapművét levenni könyvespolcunkról.
Az ima intenzitása és jellege nem volt független a szakrális időszaktól sem, hiszen akárcsak a napnak, úgy a hétnek és az évnek is voltak az ebből a szempontból kiemelt időszakai. Ilyenkor nemcsak a szent cselekmények sűrűsödtek, de az imaélet is intenzívebbé és összetettebbé vált. Az alapvetően munka központú, de másrészről alapvetően "a szakrálisban gondolkodó" paraszti világban, a munka egyes fázisai is mindig "a szakrális időrendbe voltak beágyzódva. A mezei munka kitüntetett fordulópontjai (például a vetés, aratás) megszentelt, megünnepelt események voltak" egészen addig, míg az állami munka le nem választotta a munkát erről a szakrális időrendről, s ezzel deszakralizálta (Detrichné 1990: 225–226). E szakrális szemlélet megnyilvánulásainak kell tekintenünk az egyes munkákat körülvevő imákat, melyeket parasztságunk a legutóbbi időkig nagy előszeretettel használt. Régebben általános gyakorlat volt a munkát Isten nevében kezdeni és befejezni. Imádkoztak például az első "barázdaszántáskor" (Fél E. –Hofer T. 1951: 71).