Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet létrehozni, ha abban legalább két önállóan bejegyezhető lakás, illetve lakás céljára nem szolgáló helyiség van, vagy alakítható ki. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a jövőben létesítendő épületekre is létesíthető társasház, amely ténylegesen csak akkor jön létre, amikor az építésügyi hatóság kiadta az épületre vonatkozó használatbavételi engedélyt. A társasház létesítése a tulajdonosok által elfogadott alapító okirattal történik. Gyakran előfordul, hogy a már meglévő épületet bővítik, átalakítják, tetőteret építenek be, hozzáépítenek, és így az épület alkalmassá válik a társasházi formára. Ebben az esetben a tulajdonostársak elhatározhatják társasház létrehozását, és alapító okirat aláírásával szerződhetnek erről. A közös tulajdon társasháztulajdonná alakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Az alapító okiratot ilyenkor a bírósági határozat pótolja. Több épületből álló társasház esetén az egy vagy több épületben levő lakások tulajdonosainak többsége kérheti a bíróságtól önálló társasház alapítását, ha az nem sérti a megmaradó társasház tulajdonosainak méltányos érdekét.
Az alapító Okirat és társai Tudástár - Létezik-e minta létesítő okirat (alapító okirat vagy a... - Ügyintézés - Társasház Honnan tudhatom meg, hogy mi szerepel a társasházi alapító okiratban? - A közös... 2015. 21:32 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 A kérdező kommentje: Köszönöm a segítséget! :) 4/5 anonim válasza: miért nem kerestek új képviselőt? 2008 óta nincs közgyűlés? nincs elszámolás? nem tudtok kihez fordulni? és fizettek is neki ezért? különben ki tudod kérni a szomszédod pját is, hogy jogos-e a kérése.. jún. 13. 17:27 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: ja most újraolvastam, nincs közös költség.... különben meg összeülhet a 4 tulajdonos a kertben egy beszélgetésre és megegyeztek magatok közt:)))))))) 2015. 17:30 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Kötelező ez az ügyvéd? Igen, egyrészt az alapító okirat elkészítése nem könnyű feladat, ezért szakember igénybevétele szükséges. Az ügyvéd az alapító okiratot elkészíti és ellenjegyzi. Másrészt a földhivatal előtti eljárásban is szükség van az ügyvédi képviseletre.
Társasház alapító okirattal hozható létre, ez lehet két vagy többoldalú szerződés és egyoldalú nyilatkozat egyaránt. Nincs alapító okirat, ha az alapításra a közös tulajdon megszüntetésének eredményeként kerül sor, mert ilyenkor a bírósági határozat pótolja azt, ám a keresetlevélhez ettől függetlenül is mellékelni kell az alapító okirat, illetőleg az alapító okiratok tervezetét és a szükséges hatósági engedélyt. Az alapító okiratban meg kell határozni: a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket, a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető - a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó - tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját, a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását, az ingatlan-nyilvántartás szabályai által megkívánt egyéb adatot, jogot és tényt, a közösség közös nevét, amely egyéb megjelölés hiányában a társasház címe, a társasház megjelöléssel együtt. Az alapító okiratot és annak módosítását közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
Figyelt kérdés 2008-ban vásároltam egy társasházi lakást, aminek a tulajdonlapján az szerepelt, hogy 18 nm a lakás, és a társasházi alapító okiratban szereplő mellékhelyiségekkel. - Szóban, azt az információt kaptuk, hogy egy pincerész, és a "kisház" tartozik hozzá, - amiben wc-k vannak. Az egyik szomszéd, most igényt tartana az utóbb leírt ingatlanrészre, mondván, azt a területet ő szeretné használni. - A közös képviselő jelenleg (állítólag) nagyon beteg, továbbá, amióta a lakás a tulajdonomban van, még nem hívott össze közgyűlést, - jelenleg nem elérhető. - (ez egy pici, négy lakásos társasház, közös költség sincs) A kérdésem, hogy ilyen esetben honnan tudhatom meg, hogy mi van az alapító okiratban, hogy tisztázni tudjam, mi illet meg jogosan, és mit tehetek, hogy rendeződjenek a "kertviszonyok"? Segítségeteket előre is köszönöm! 1/5 anonim válasza: a földhivatalban adnak másolatot 2015. ápr. 10. 20:56 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: Valamelyik tulajdonostársnak csak megvan.
2015. 21:32 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 A kérdező kommentje: Köszönöm a segítséget! :) 4/5 anonim válasza: miért nem kerestek új képviselőt? 2008 óta nincs közgyűlés? nincs elszámolás? nem tudtok kihez fordulni? és fizettek is neki ezért? különben ki tudod kérni a szomszédod pját is, hogy jogos-e a kérése.. jún. 13. 17:27 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: ja most újraolvastam, nincs közös költség.... különben meg összeülhet a 4 tulajdonos a kertben egy beszélgetésre és megegyeztek magatok közt:)))))))) 2015. 17:30 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
A kukoricát az Antarktisz kivételével minden földrészen nagy területen termesztik. Ennek megfelelően a kukorica mindenhol a mezőgazdaság egyik alapnövénye. A termelők világszerte több ezer fajtából és hibridből választhatnak, a széles választék azonban gyakran megnehezíti a megfelelő kukorica vetőmag kiválasztását. Eladó kukorica vetőmag Fejér megye (nettó ár: 12 780 Ft/zsák) | Magro.hu. A kukorica formagazdag növény, aminek sok változata ismert. A kukorica vetőmag mérete nagyon széles határok között változhat, az ezerszemtömege 35-1000 g lehet, de a ma termesztett hibrideké általában 250-450 g. A mag alakja lehet többé-kevésbé gömbölyű, hosszúkás, sokszor lapított. Színe lehet fehér, sárga, barna, vörös, ibolyás, ezek átmenetei, esetleg tarka (díszkukoricák esetén egyetlen csövön lehetnek különböző színű szemek is). A különböző (áru, csemege, hibrid, siló) kukoricák termesztésekor – a termelési céltól függően állítjuk be a magsűrűséget, a vetési mélységet, a sortávolságot, a vetőmagnormát és a magtávolságot. A kukorica vetőmag jellemzői Vetőmagtisztaság: 99-95% Csírázóképesség: 95-85% 1 kg-ban lévő magvak száma: 2222-10000 db mag/kg Vetési sortávolság: 70-75-76, 2 cm Vetési tőtávolság: 15-35 cm Vetési mélység: 5-8 cm A kivetendő kukorica vetőmag mennyiségének kiszámolása A kukorica vetésénél általános és elfogadott szabály, hogy a vetőmag mennyiségét a betakarításkor megkívánt tőállományból 10-15%-os veszteség figyelembevételével számíthatjuk ki.
Kukorica termesztés – Területi viszonyok A gazdaságos kukoricatermesztés lehetőségét gyakran már a termőhely adottságai eldöntik. A kukorica igényesebb több növénynél, így pl. az őszi búzánál is a talaj típusával, szerkezetével tápanyag és vízszolgáltató képességével szemben. Átlagon felüli termést a középkötött mezőségi és erdőtalajokon, vízrendezett réti és öntéstalajokon ad. Szakszerű agrotechnika mellett ezeken a talajokon a kukorica az országos átlagot meghaladó jövedelmet tud biztosítani, átlagos időjárási feltételek között is. Átlag körüli termést biztosítanak a kötött réti talajok, a humuszos homoktalajok, az erodált, enyhén lejtős talajok. Itt a termesztés gazdaságosságát az időjárás, elsősorban a csapadék mennyisége és eloszlása határozza meg. Átlag alatti termésszintet biztosítanak a gyengén humuszos homoktalajok, a sziktalajok, a sekély termőrétegű erdőtalajok. Ezeken a termőhelyeken elérhető termésátlagok már nem fedezik a legegyszerűbb termesztéstechnológia ráfordításait sem és ezen a bőségesebb csapadékellátás sem tud változtatni.
1 - 2 2 tétel megjelenítése Mirus 100 szem Raktáron CSEMEGEKUKORICA Szuperédes csemegekukorica. Középérésű (85-90 napos), íze kiváló, roppanó szemek felejthetetlen íős növekedésű, jó szárszilárdságú növény. Fattyasodásra nem érett cső nagyméretű, súlya 300g, szemszíne mély aranysárga. Kukoricarozsdára és Helmintospóriumos levélfoltosságra vetésre alkalmas. 579 Ft MS VEGA F1 100 szem Raktáron CSEMEGEKUKORICA Szuperédes termeszthetőségi tulajdonságai kiválóős növekedésű, jó szárszilárdságú növé érett cső nagy méretű, átlagos súlya 400-450 g. A fajtánál egyszerre van jelen a mennyiségi és minőségi kiválóság. 579 Ft 1 - 2 2 tétel megjelenítése