A zsidó, aki az ördöggel tárgyalt A legendás Kasztner-vonat története, a zsidó hős problematikája, könnyek és egy törött szegycsont. A Titanicon mutatták be Gaylen Ross dokumentumfilmjét Kasztner Rezsőről, aki a háború alatt csaknem 1700 magyar zsidót mentett meg a biztos pusztulástól, Izraelben mégis árulónak, náci kollaboránsnak kiáltottak ki és később merénylet áldozata lett. Interjú Kasztner elszánt lányával, Zsuzsi Kasztnerrel és a horrorfilmsztárból lett dokumentumfilmessel, Gaylen Ross-szal.
Kifejezőbb lett volna a cím, ha így szól: Kaszner gyilkosa: Zev Eckstein? Kasztner Dezső valóban a holokauszt hősének tekinthető. Szerepe, tetteinek tanulságát illene végre helyére tenni! A becsapottság érzete kerekedett felül a moziban a vetítés végeztével bennem, 129 perc után úgy álltam fel, hogy átvertek!
Miért nem figyelmeztette a zsidókat, hogy Auschwitzban megsemmisítő táborokba viszik a többieket? Minek köszönhették, hogy ők kapták meg a bevándorlási engedélyeket? Milyen elvek alapján szervezték a zsidómentést, és kik? Talán a film választ ad ezekre a kérdésekre is. " () I. rész II. rész III. rész A dokumentumfilmről: Gorácz Anikó: Túlélők földje (Titanic: Filmdokk). Filmvilág, 2009/6. sz. 49-50. További irodalom: Kasztner Rezső () *Randolph L. Braham: Mentőakciók Magyarországon. Mítoszok és valóság. Századok, 2004/6. 1393-1416. Szita Szabolcs: Aki egy embert megment – a világot menti meg. Mentőbizottság, Kasztner Rezső, SS-embervásár, 1944–1945. Budapest, 2005. Végső István: Hol áll most a Kasztner-vonat? Rubicon, 2007/1-2. 100-107. Kasztner meggyilkolása. Sárközi Mátyás: Az érintett jogán a Kasztner-dilemmáról (ÉS, 2008) Pelle János: Amikor a cionisták a Sátánnal szövetkeztek (, 2008) Pelle János: A Holokauszt, mint erkölcsi dilemma (, 2008) Ladislaus Löb: Megvásárolt életek. Kasztner Rezső vakmerő mentőakciója.
Heller Ágnes: Lehet-e ábrázolni a holokausztot? Múlt és Jövő, 2016/1. 23-26. Veszprémy László Bernát: "Istenjátszás", embermentés – kiket és miért mentett meg Kasztner Rezső? (, 2017) Lukács Anikó: Budapest – Bergen-Belsen – Svájc. A Kasztner-vonat fővárosi utasai. Budapest, 2020. A *-gal jelölt írások megtekintéséhez előfizetés szükséges.
A nagygyűlés sátrát négyzet alakban vette körül az egybegyűlt nép. Az egyik oldalon, rang szerint állva, a harcosok. A másik oldalon, színpompás viseletükben a nyájak gondozói. Elöl a csikósok, majd a gulyások, aztán a juhászok és végül a kanászok. A harmadik oldalt asszonyok és lányok töltötték meg, színpompás viseletben, a negyedik oldalon pedig néma türelemmel álltak az öregek. Bent a nagy sátorban hosszúra nyúlt a tanácskozás, de odakint néma türelemmel várakozott a tömeg. Mikor volt a vérszerződés 3. Végül is félrelebbent a bejárat bőrfüggönye, és vén Álmos lépett ki rajta, s mögötte a törzsek vezérei. A tömeg felé fordulva beszélni kezdett Álmos. - Eljött az ideje, hogy visszaszerezzük örökségünket, Atilla földjét. Úgy kívánja a törvény, hogy közös vezért válasszon magának a nemzet, aki úgy háborúban, mint békében összetartsa a törzseket, mert nem lesz könnyű ám visszafoglalni őseink földjét, és még nehezebb lesz megtartani azt. Nemzetté kell kovácsolódjanak a törzsek megint, egy vezér és egy akarat alatt, mint ahogy Atilla idejében volt.
(Lengyel Dénes: Régi magyar mondák) László Gyula: Vérszerződés Székely Bertalan: Vérszerződés Ligeti Miklós: Anonymus-szobor Monda: természeti jelenségekről vagy történelmi eseményekről és hősökről szóló történet, amelyben a képzelet átalakítja, felnöveszti a valóságot, s a tényekhez fantasztikus magyarázatok fűződnek.
Ettől született Árpád nevű fia, akit magával vitt Pannóniába. Mert Szittyaország földje annyira megtelt az ott született nép sokaságával, hogy az a föld a népet már sem táplálni, sem befogadni nem bírta. Ezért a hét fejedelmi személy, akit mind a mai napig hétmagyarnak neveznek, nem tűrhette a hely szűkösségét, tehát elhatározta, hogy szülőföldjét elhagyja, és olyan földet foglal magának, melyen laknia lehet. Vérszerződés: így hangzott a magyarok esküje | 24.hu. Ekkor kiválasztották Pannónia földjét, mert azt hallották a szállongó hírekből, hogy az a föld Attila király földje volt, akinek ivadékából Álmos vezér, Árpád atyja származott. Ekkor a hét fejedelmi személy közös és igaz értelemmel belátta, hogy a megkezdett útnak végére csak úgy járhat, ha vezér és parancsoló lesz fölötte. Ezért szabad akaratból, közös elhatározással megválasztották vezérül maguknak, sőt fiaik fiainak is az utolsó nemzedékig Álmost és azokat, akik nemzetségéből származnak. Akkor közös akarattal Álmos vezérnek azt mondták: – A mai naptól fogva téged vezérnek és parancsolónak választunk, és amerre szerencséd vezet, oda Téged követünk.
Mutassátok meg hol lehetett az őshaza! Ruházatukat a sírleletek tanulmányozása alapján ilyennek képzelte el László Gyula, híres régész, történelemtudós. Arany ivóedény, amit Székely Bertalan modellnek használt. Melyik képén is láthatjátok? ( Nagyszentmiklósi kincs egyik darabja. ) Lassú és sokáig tartó út volt az. Részlet Feszty Árpád: A magyarok bejövetele c. panoráma festményéről, Ópusztaszerről. A hosszú vándorlás alatt hányszor, de hányszor szedhették a sátorfát. Mikor volt a vérszerződés z. ( A képen egy jurta látható. ) Íme egy turul portréja. Kerecsensólyom a másik neve. Latinul: Falco Cherrug. A Vereckei-szoros, ahol seregestül csaptak le a turulmadarak, hogy segítsenek. Hallgassátok meg egy kislány előadásában is: Mit kerestek? Valahol itt halt meg a magyarok első fejedelme, Álmos. A képen a Vereckei-emlékműt láthatjátok - magasan a Kárpátok felett. Álmos halála után, fia Árpád lett a fejedelem, ahogy a vérszerződéskor megfogadták. Hogy is van a vérszerződés szövege? Árpád pedig rendbe szedte népét és megkezdte a honfoglalás nagy munkáját.