Miért egészségesebb a lúgos kémhatás? Mert megfelel a természet rendjének. Az ember is a természet "gyermeke", a természeti törvények alól nem vonhatja ki magát. Tudjuk, hogy a növények a 7, 35-7, 45 közötti pH értéknél nőnek a legjobban, vagyis enyhén báziku kémhatás esetén. Ami az emberi szervezetet illeti, hasonlóképp enyhén bázikus kémhatás mellett marad egészséges. Alma savas vagy lúgos 5. A sejtek számára a lúgos testfolyadék a megfelelő környezet. A sejtek testünk építőkövei és a testfolyadékok jelentik a sejtek belső környezetét. A megfigyelések azt mutatják, hogy a gyomorsavon és a női hüvelyváladékon kívül a test egyéb folyadékai enyhén bázikus kémhatásúak. Ez szükséges a sejtek és a szervek megfelelő működéséhez, s ha ez így van, energikusabbak és ellenállóbbak vagyunk. Az emberi élet szempontjából a két legfontosabb sejt a petesejt és a spermium egyaránt enyhén lúgos környezetben él, a magzatvíz és az újszülött testfolyadékai is enyhén lúgos kémhatásúak. Savasságot előidéző faktorok: A modern orvostudomány felfedezése, hogy a test sav-bázi egyensúlyának fenntartása elsősorban a szervezet puffer rendszereinek feladata.
A helyes étrend és a rendszeres testmozgás az egészséges életmód részét képezi. Az utóbbi években világszerte nagy probléma, hogy egyre többen és többen szenvednek rákos megbetegedésben vagy szívbetegségben. Ennek lehetséges oka az olyan élelmiszerek piacra kerülése, amelyek javarészt feldolgozottak és sok tartósítószert és egyéb, az egészség számára egyáltalán nem hasznos, sőt kifejezetten káros adalékanyagokat tartalmaznak. Az ivóvíz pH-értéke: elfogadható szintek és még sok más - Egészség - 2022. Ezek az élelmiszerek a test normál pH-értékét negatív irányba mozdíthatják el. A pH-szint megváltoztatásával azonban egyenes arányban megnő egyes betegségek kialakulásának esélye, ilyen például a szívbetegség vagy akár a rákos megbetegedések. Iratkozzon fel hírlevelünkre még ma! Töltse ki a feliratkozó formot, hogy naprakész információkkal láthassuk el Önt. Léteznek azonban olyan táplálékok, amelyek lúgos hatással rendelkeznek, és amelyek rendszeres fogyasztásával helyreállíthatjuk a szervezetünk pH-egyensúlyát. Ilyen lehet például a görögdinnye, amely nemcsak vízzel és értékes tápanyagokkal van tele, hanem lúgos pH-val is rendelkezik, amelynek nagy szerepe van az általános egészség javításában.
Tanösvény Jelzés Információs tábla Típus: Név: Gyadai tanösvény bevezető tábla Szélesség (lat): N 47° 51, 003' Hosszúság (lon): E 19° 6, 342' Magasság: 176 m Település: Szendehely Megye: Nógrád Térképen: TuHu - OSM GMaps Bejelentő: lelcache Felhasználó: lelcache Dátum: 2007. 02. 18 12:27 tanösvény neve Gyadai tanösvény Bevezető információs tábla A tanösvény teljes hossza 5 km Jelzése: Zöld T Tanösvény 13. A GYADAI-RÉTI TANÖSVÉNY - Túravezetés. állomás ___________ Tanösvény 1. állomás
A Dunakanyar megkapó panorámáját a környékbeli csúcsok több kilátópontjáról is élvezhetjük. Ezek közül az egyik különösen szép, ugyanakkor talán kevésbé ismert, a Verőce község mellett magasodó Fenyves-hegy. Innen dél-nyugati irányban a Duna és a Pilis-Visegrádi-hegység, előterükben pedig a Szentendrei-sziget látható, míg észak-keleti irányba tekintve a távolban a Börzsöny magas csúcsai magasodnak. A Fenyves-hegy tetejére Katalinpusztáról a piros jelzésen déli irányba indulva, egy rövid aszfaltos szakasz után, kellemes erdőben kapaszkodhatunk fel. A hegytetőről a piros kereszt jelzésen induljunk tovább – a jelzés a völgy aljában újra egyesül a piros sávval, ami visszavezet kiindulópontunkhoz. Gyadai tanösvény Gyada. Az ösvény mellett körülbelül egy kilométer után találjuk az egykori nógrádverőcei szénbányászat egyik táróját (Verőce korábban Nógrád megyéhez tartozott, neve Nógrádverőce volt). A földalatti üregekbe nem érdemes bemászni, a felszínen ugyanakkor érdekes "kincsekre" lelhetünk: a kovásodott farészek az egész völgyet beborítják.
Ezt követően a területet már csak pusztaként említik, amelyet hol az ősagárdiak, hol a nőtincsiek használtak szántóföldként. A török kiűzése után a váci püspök birtoka lett. A birtokhatárokat jelölő VP feliratú, hárshegyi homokkőből faragott határkövek ma is láthatóak. Az egykori falu közelében egy árválkodó gémeskút jelzi, hogy a területet a XVIII-XIX. sz. -ban legeltetésre használták. A völgytalpon húzódó keskeny rét fokozatosan kiszélesedett, felvette mai formáját. A völgy bejáratánál kőfejtőt nyitottak, beljebb erdészeti őrházat majd egy vadászházat építettek. Az egykori legelőkből mára gazdag növényvilágú rétek illetve vadföldek lettek. A tanösvényt a váci önkormányzat, az Ipoly Erdő Rt. Váci Erdészete és a Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi Kara közös erővel hozta létre és 2005. szeptember 27-én a környezetvédelmi és vízügyi miniszter avatta fel. Témáját tekintve minden résztvevőhöz, de elsősorban a laikus természetjárókhoz szól. Kialakítása lehetővé teszi iskolás csoportok és kiránduló családok számára egyaránt az élvezetes ismeretszerzést.
A kanyarokban azért behúztam a fülem és erősen kapaszkodtam. A tanösvény a Naszály lábánál a Lósi-patak mellett kanyarog. Csendes erdei sétával indul, majd fakitermelés következik. Az erdőből kiérve átvágunk a Gyadai réten és pallókon sétáltunk tovább. Az Óriások pihenőjénél sokan voltak, így nem időztünk sokat. A billenő hídon átkelve ismét átvágtunk a réten. Majd elértük az erdősávot. Illetve ami még maradt, mert erdőirtás, fakitermelés. Hiába ez csak Magyarország! Kár ezért a szép helyért. Persze a kirándulók is tönkretesznek szinte mindent. Vajon kinek esett jól leverni a QR kódokat az oszlopokról? Egy emelkedő után elértük a függőhidat, amely a tanösvény legfőbb látványossága. Az út innentől egy kellemes erdei séta, különösebb látványosság nélkül. Egy helyen van egy összerakott fakupac, amely a szénégetést próbálja imitálni. De ezen a szakaszon még egy pad sincs. Pedig egy tanösvényt még érdekessé és játékossá is lehetne tenni ha nem csak egy-egy tábla lenne kihelyezve. Példaként a soproni Boszorkány meseösvényt említeném.