Ebben az országgyűlési időszakban hangzik el a,, haza és haladás" jelszava. A korszakban történik meg Kossuth bebörtönzése, Wesselényi Miklós perbe fogása és több magyar reformer elleni fellépés. Ebben a kritikus időszakban írja meg Vörösmarty a Szózatot. A,, haza", mint szimbólum a szózatban A vers kezdő szava a,, hazádnak". A haza szó több értelmezésben is szinonimaként jelenik meg a nép, ország, állam mellett. Ugyanakkor a nyelvünkben egy máig élő, nagy egyszerű példa mutatja, hogy ez a szó érzelmileg nagyobb töltöttséggel rendelkezik, mint a nacionalizmus eszméjéhez köthető szókészletünk. Vörösmarty Mihály: Szózat I. elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Kérdezzünk meg bármely óvodás korú gyermeket, hová kell mennie, amikor lemegy a nap. A válasz vélhetően az lesz:,, haza". Mint a fentebbiekben említettük a család az elsődleges szocializációs színterünk, itt kaphatunk először biztonságot, ide fordulhatunk bizalommal. Mindenki, akinek honvágya van haza vágyódik. A reformkor gondolatisága is, ehhez a hazához köthető. Ha sikerül a nemzetünket, országunkat, államunkat a haza szintjére emelni, annyira vágyódni, szeretni ezt az országot, mint a hazát, amely az otthon jelképezi, akkor mondhatjuk el, hogy szeretjük a nemzetünket, országunkat.
Az eszményi kor létrejöttének vágya a felvilágosodás szellemében fogant, de az utópista (valamilyen eszményi társadalmi rend leírása, mely csak az illető képzeletében él)-szocialista eszmék is fellelhetők benne. Vörösmarty műve egy egyértelműen egyetemes emberi vágyat fejez ki, mint ahogyan erre az ötödik feltételben is utal. Gondolatok a könyvtárban E költemény egyetlen monológ, filozófiai elmélkedés. Ihletettsége: a költő meglátogatja barátját, Toldy Ferencet az Akadémiai könyvtárban rendezett értekezleten, amely unalmas, s ezért figyelme másra terelődik. A költemény a "nyomorú pórnép" és a "népzsaroló dús" ellentétéből indul ki. A reménytelen kétségbeesés hangja zokog fel, mert ezen a földön mindenki boldogtalan. A könyvektől, a tudománytól kéri számon a "nagyobb rész" boldogságát. Az egyes könyvek is ellentéteket hordoznak magukban, s a "Ment-e a könyvek által a világ elébb? " kérdésére az ironikus igenlő forma határozott tagadást takar. Ijesztő gondolatok torlódnak egymásra, s a költő szájából elhangzik: "egy máglya üszkén elhamvadjanak?
Téma: felhívás a rendületlen hazaszeretetre. A költő a válságos történelmi helyzetben kitartó, harcos helytállásra szólítja fel a reményét vesztett nemzetet. Kifejezőeszközök: nagyszabású, láttató költői képek, nagy ívű ellentétek (pl. bölcső-sír, áld-ver, élned-halnod), fokozás, ismétlés (2. és 14. versszak), ismétlődő mutató névmások (" Ez a föld ", " Ez, melyhez ", " Itt küzdtenek ", " Itt törtek össze "), felszólító módú igealakok, párhuzamos mondatok, "kell" parancsszó, tagadás-állítás, inverzió, anafora (" Az nem lehet "), alliteráció, archaizálás, lüktető ritmus. Nyelvezet: metaforikus-szimbolikus, a hazafias beszédmód egyik eszköze (a vers a magyar hazafiság 16. századi hagyományaihoz nyúl vissza). A Szózat metaforikus-metonimikus szimbólumkészletének a hazafiság értelmi és érzelmi továbbadásában ma is meghatározó szerepe van. Kulcsszó: "rendületlenül" – a reformkori törekvéseket és magatartásmintákat is kifejezi. A szót Kölcsey Ferenc használta először Vanitatum vanitas című költeményében a világgal szemben kialakítható, öntörvényű, szilárd erkölcsi tartás jelentésben.
Forrás: Szent István-terem a Budavári Palotában
Az egykori Szent István-terem Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény A mennyezet, az oldalfal és a bútorzat egyaránt a dualizmus idején művészi famunkáival hírnevet szerzett Thék Endre műhelyéből került ki. A terem mennyezete gerendás, faragott díszítésű, kazettás részekből áll, a faanyag első osztályú, csomómentes, előgőzölt kerti dió, felületi díszítésére 24 karátos aranylapokat használtak. A mennyezet igazi különlegességét adják a kazettákba illesztett Zsolnay-pirogránit lapok, amelyek különálló képekként is értelmezhetőek. A mennyezet és a díszek bejárati ajtók kivitelezését végző Pápai Asztalos Kft kollégája beilleszt egy panelt A terem rekonstrukciójának következő szakaszában a pazar falburkolatot alakítják ki: a 2, 4 méterig magasodó faragott díszítéses, aranyozott faburkolatot a felső sávban aranyhímzésű szövettel burkolt részek egészítik ki egészen 5 méteres magasságig. (FATÁJ kieg: a falburkolat kivitelezését a Centralwood Kft szakemberei végzik. ) A faműves munkákat komoly szakmatörténeti kutatások előzték meg, hogy a századelőn használt eljárásokat és fakötéseket alkalmazzák az oldalfal kialakításánál.
– Mikorra időzítik az átadást, s mire használják majd a termet? – 2018 elején szeretnénk átadni. A Szent István-terem már a keletkezése idején is jelentős iparművészeti alkotásnak számított: ezt a megkapó vizuális és térélményt szeretnénk felidézni. Ma az Oroszlános udvarba évente milliónyi látogató jön, ám egyetlenegy termet sem talál az egykori királyi palotából. Ha az újjáépítés befejeződik, maradandó élményt nyújt magyaroknak és külföldieknek egyaránt. A terem környezetében pedig bemutatjuk a megmaradt részleteket, dokumentumokat, rávilágítunk a felújítás anyagi és szellemi kontextusára, s kitérünk a rekonstrukció menetére is. Ha évente csak pár tízezer látogatóval számolunk, akkor úgy öt-hat év alatt megtérül a beruházás, s a múzeumnak lesz egy folyamatos vonzerőt jelentő kiállítása. Rostás Péter 1972-ben született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen külgazdaságtanból és filozófiából diplomázott, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem művészettörténetből és esztétikából szerzett diplomát.