Az illeték kalkulátor a vagyon típusa szerint a lakás, telek, termőföld és egyéb ingatlan vagyonszerzésére vonatkozó főbb illeték szabályokat kezeli, a vétel, az ajándékozás és az öröklés esetében. Tartalmazza az örökösödési illeték új szabályait, a lakásokra vonatkozó mentességeket és kedvezményeket, építkezésnél a telek illeték mentességét, valamint az ingatlanforgalmazásra vonatkozóan a termőföldre és az egyéb ingatlanokra vonatkozó illeték szabályokat. A számítás eredménye a felhasználók tájékoztatását szolgálja, pontos illeték számítást minden esetben a NAV végzi. Főbb ingatlan vagyonszerzési illetékszabályok Az ingatlan, az ingó, valamint a vagyoni értékű jog megszerzése után visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Illeték fizetési kötelezettség akkor merül fel, ha a szerzés ellenérték fejében, illetve öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon - például öröklési szerződéssel vagy elbirtoklással - történt. A vagyonátruházási illeték alapja az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke, s általános mértéke 4 százalék.
Mennyi illetéket kell fizetni? A lakáscélt szolgáló ingatlanok után 4 millió forint forgalmi értékig a fizetendő illeték 2%-os, a 4 milliót meghaladó forgalmi értékű ingatlanok esetében pedig 4%-os. A nem lakáscélú ingatlanok illetéke ezzel szemben mindig ugyanannyi. Függetlenül forgalmi értéktől az ezek után fizetendő illeték a vételár 4%-a. További információkat itt olvashatsz.
Lakásvásárláskor nem csupán az ingatlan eladási árával kell számolnod, hanem bizony, illetékfizetési kötelezettséged is van, hiszen vagyonszerzés történik. A fizetendő illeték mértékét az határozza meg, mennyi a vásárolt ingatlan forgalmi értéke. Fontos, hogy a forgalmi érték nem azonos a fizetett vételárral, miután a vételár egy sikeres alkunak köszönhetően jóval alacsonyabb is lehet az ingatlan valós forgalmi értékénél. Az illeték mértékének megállapítása A NAV nem minden esetben vesz részt az illeték megállapításában, csupán ellenőrzési munkálatot végez a már leadott dokumentumokon. Akkor küldi ki embereit az ingatlanszemlére, ha valamit illetékfizetési szempontból nem talál rendben. Konkrétabban három esetben mennek ki ingatlanszemlére a NAV-tól. Az egyik, ha az adás-vételi dokumentumon nincs feltüntetve az ingatlan forgalmi értéke, a másik, ha a forgalmi értéket nem jelentették be, valamint, ha a dokumentumokon olyan forgalmi érték szerepel, ami az adóhatóság szerint irreális. Amennyiben tehát valami nincs rendben a NAV szerint, kiküldi embereit ingatlanszemlét tartani, ahol megállapításra kerül az ingatlan forgalmi értéke, ez alapján pedig a fizetendő illeték is.
Az illetéktörvény forgalmi érték fogalmában ezért van jelentősége az illetékkötelezettség keletkezése időpontjára utalásnak. A forgalmi értéket általában az illeték fizetésére kötelezettnek kell a jogügylet vagy a hagyaték bejelentésekor közölnie. Más esetben az adóhatóság felhívására kitűzött határidő alatt kell a forgalmi értéket bejelenteni. Utóbbira tipikus példa az ajándékozás. A legtöbb esetben ugyanis a feleknek eszükbe sem jut, hogy a szerződésben az ajándék értékét is feltüntessék. Ha a felek nem tüntetnek fel (jelentenek be) forgalmi értéket, vagy az általuk megjelölt érték a valós forgalmi értéktől eltér, akkor a forgalmi értéket az adóhatóságnak kell megállapítania. Ez alól egy kivétel van: ha a forgalmi értéket bírósági ítélet állapította meg, azt az adóhatóság nem bírálhatja felül. A forgalmi értéket az adóhatóság nem korlátok nélkül állapítja meg, hanem az illetéktörvény előírásai szerint helyszíni szemle, összehasonlító értékadatok alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata ismeretében, szükség esetén pedig külső szakértő bevonásával.
Ilyen és hasonló szempontokon majd az Alkotmánybíróság tagjainak kell rágódniuk. értékek kavalkádja – áttekintés Számított érték: A törvény melléklete szerint számított érték. Ha ezen érték eléri a 30 millió forintot, akkor már adóbevallást kell benyújtani. Nem kell viszont adót fizetni, ha a forgalmi érték – a bevalló megítélése szerint – kisebb, mint a számított érték, nem éri el a 30 millió forintot. A számított érték bizonyos értelemben becsült érték is, támpontot kíván nyújtani a forgalmi érték megállapításához. Ennek alapján működik jelenleg az (s más internetes portálok) vagyonadó-kalkulátora. Becsült érték: A becslés kísérlet – valamiféle módszertan szerint – a forgalmi érték megállapítására. Az APEH kalkulátora ilyen becsült értéket szolgáltat majd, s nem esik majd egybe feltétlenül a számított értékkel (ami egyébként szintén tekinthető becsült értéknek, csak hát a becslések ugye különbözhetnek). Forgalmi érték: Azon érték, amennyit az ingatlan ténylegesen ér, amennyiért eladható.
Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése után általában illetéket kell fizetni. A tulajdon megszerzésének módja dönti el, hogy milyen kedvezményeket vehetünk igénybe az ingatlan illeték megfizetésénél. Ingatlan illeték kalkulátorunk ennek kiszámításához nyújt segítséget. Az ingatlanhoz tartozó illeték kiszámításához adja meg a szükséges adatokat. Válassza ki az ingatlan típusát, majd a vagyonszerzés módját. Utána adja meg az ingatlan forgalmi értékét. Vétel esetén a vételi ár a forgalmi érték. Öröklés és ajándékozás esetén a forgalmi értéket meg kell becsülnie. Ehhez ne a szomszédok véleményét vegye alapnak. Inkább ingatlan adatbázisokban keressen összehasonlító adatokat az előzetes kalkulációhoz. A végleges értéket azonban az öröklés, vagy ajándékozás okirata határozza meg. Ne feledje, hogy ezek a statisztikák árai általában kínálati árak, melyek változnak a konkrét vásárlás során. A típus és a szerzés módja meghatározza, hogy milyen további részleteket adhat meg a szerzés kapcsán. Ezek is fontosak, mert jelentősen módosíthatják az ingatlan illetékének mértékét.
Az európai labdarúgó-bajnokságokat tömörítő szervezet szerint egyelőre megjósolhatatlan, mikor folytatódhatnak a pontvadászatok, ugyanakkor erre kizárólag nézők nélkül kerülhet majd sor. "Minden kétséget kizáróan zárt kapus mérkőzésekkel folytatódhatnak a bajnokságok. De senki sem tudja, ez mikor következhet be" - mondta a szervezet főtitkár-helyettese, Alberto Colombo. A sportvezető kifejtette, jelenleg az a prioritás, hogy megteremtsék a nyári újraindulás feltételeit. A labdarúgó Európa-bajnokságok össznézőszáma (1960-2016). Kiemelte, a játékosok egészsége a legfontosabb és mindazoké, akik érintettek a mérkőzéseken, azaz a klubalkalmazottaké és a sajtósoké is. Európában valamennyi országban felfüggesztették a labdarúgó-bajnokságokat a koronavírus-járvány miatt, az egyetlen kivétel a fehérorosz pontvadászat. Néhány országban viszont már kis csoportokban újra elkezdhették az edzéseket a csapatok. (MTI)
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) klubversenyekért felelős bizottsága azt javasolja, hogy a jövőben ne alkalmazzák az idegenben lőtt gólok szabályát. A javaslatról az UEFA végrehajtó bizottsága dönt majd. A szabályt az 1965-66-os idényben alkalmazták először, azonban most, amikor a koronavírus-járvány miatt sok mérkőzést semleges helyszínen és nézők nélkül rendeztek, ez hátrányosan érinthetett csapatokat. Sport365.hu - Megduplázzák a női labdarúgó Európa-bajnokság pénzdíját. A kiesés párharcokban, ha két csapat azonos számú lőtt góllal áll a második felvonás 90 percét követően, az jut tovább, amely több találatot szerzett idegenben. A mostani BL-idényben a címvédő Bayern München és a Juventus is e szabály miatt esett ki. Borítókép: Harold Cunningham - UEFA/UEFA via Getty Images
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) a tagszövetségek vezetőivel történt megbeszélések után tájékoztatást adott ki, mely ITT olvasható angolul. A júniusra tervezett Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzések nyári megrendezése nem reális lehetőség a vírus terjedése miatt, ezért a találkozók (köztük a Bulgária-Magyarország mérkőzés) bizonyosan későbbre, az őszi időszakra kerülhetnek át. Az UEFA sürgeti a FIFA-t, álljon el a kétévenkénti labdarúgó-vb-rendezés tervétől | M4 Sport. Ami a nemzeti bajnokságokat illeti, az európai szövetség igyekszik időt és lehetőséget biztosítani azok befejezésére azzal, hogy az európai klubsorozatok kvalifikációját is későbbi időszakra tűzné ki. A Magyar Labdarúgó Szövetségnél készen állnak a hazai bajnokságok befejezésének lehetséges tervei, a szövetség minden esetben figyelembe veszi és maradéktalanul betartja a járványügyi ajánlásokat. Az UEFA arról is tájékoztatta a tagszövetségeket, hogy ebben az idényben nem rendezi meg az összes tervezett utánpótlástornáját, így lekerül a programról a férfi U17-es és a női U19-es Eb, de azt biztosítja, hogy a csapatok világbajnoki kvalifikációja megvalósulhasson.
Egy zárt ligás labdarúgó bajnokság rendszere tavaly az európai Szuperliga ötletekor is felvetődött, de ismerős lehet azoknak is, akik az amerikai nagy ligák egyikét követik figyelemmel. Mi szól a zárt ligás rendszer mellett és mi szól ellene – és működhetne ez valaha a magyar fociban? (Ha amerikai ligákra, európai focira vagy éppen a magyar bajnokságokra fogadnál, akkor regisztrálni itt tudsz. ) Mit jelent a zárt ligás rendszer? A zárt ligás rendszer alapvető ötlete meglehetősen egyszerű. Mindössze annyit jelent, hogy egy adott liga csapatai nem változnak az évek során. Nem esnek ki a topbajnokságból akkor sem, ha az utolsó helyen végeznek, és nem jutnak tovább az alsóbb bajnokságokból akkor sem, ha ott bajnokok lesznek. Ilyen rendszert láthatunk az amerikai topligák, az NFL, NBA, MLB, NHL és az MLS esetében is, de az európai Szuperliga is félig-meddig zárt liga rendszerre épített volna. (Bár itt lettek volna kvalifikációs helyek "félretéve" új csapatok számára is. ) A zárt ligás rendszer remekül működik az amerikai bajnokságok számára – ez azonban nem jelenti azt, hogy Európában és Magyarországon ez valaha is működhetne a fociban.
A labdarúgó Európa-bajnokságok össznézőszáma (1960-2016) -MTI- Ugras az eredeti oldalra Az eredeti oldal itt található: Powered by WPeMatico
Végül, de nem utolsó sorban pedig történelmileg teljesen máshogy alakult ki a két bajnokság rendszere. A kieséses bajnokságok már több mint 100 éve alapjaiban határozzák meg az európai futballéletet. Az országok nemzeti bajnokságai motiváltak arra, hogy egy-két csapatuk különösen erős legyen, hiszen ezek a csapatok kapnak aztán arra lehetőséget, hogy az európai topversenyekben vegyenek részt – legyen az éppen a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga. Az európai nemzeti labdarúgó-bajnokságok rendszere úgy lett kialakítva, hogy a legjobb csapatok egyszerre kell, hogy helytálljanak a hazai és az európai porondon is. Mindkét rendszer érdekes – de egyik sem jobb a másiknál A hazai ligák nem engedhetik meg maguknak azt, hogy kiegyenlítsék az erőviszonyokat a már kialakult "nagy" és "kiscsapatok" között, hiszen így elveszíthetnék előnyüket az európai piacon. Jelen formában azonban semmiképpen sem állhatnának át a zárt ligás rendszerre, hiszen ahhoz komoly változtatásokat kellene eszközölni a játékospiacon, az európai versenyek rendszerében vagy éppen a bevételek megosztásban is.
Vélemény, hozzászólás? Az e-mail-címet nem tesszük közzé. Hozzászólás Név E-mail cím Honlap A nevem, e-mail-címem, és weboldalcímem mentése a böngészőben a következő hozzászólásomhoz.