Karácsony Gergely támogatottságát jóval kisebbnek mérte a Medián, mint a két másik miniszterelnök-jelöltét a második ellenzéki előválasztási forduló előtt. Hann Endre, a Medián közvélemény-kutató intézet vezetője az ATV tegnap esti műsorában mondott el néhány számot a friss felmérésükből, ami teljes egészében a HVG-ben jelenik meg ma. Eszerint a három ellenzéki miniszterelnök-jelölt a szavazni szándékozók körében a következőképpen áll: Dobrev Klára: 37% Márki-Zay Péter: 33% Karácsony Gergely: 24% Mint látható... Kedves Olvasónk! Előválasztás 2 forduló online full. Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Kiderült, hol és mikor lehet leadni a szavazatokat az előválasztás második fordulójában, az Országos Előválasztási Bizottság ugyanis véglegesítette a szavazóhelyeket és a nyitvatartást. A második forduló október 10-én, vagyis vasárnap kezdődik, és egy hétig, október 16-ig lehet voksolni interneten vagy személyesen. Előválasztás 2 forduló online.com. Személyesen közterületen felállított sátrakban, irodákban és zárt helyiségekben lehet szavazni a miniszterelnök-jelöltekre. A szavazóhelyek többnyire reggel 8 és este 6 óra között lesznek nyitva, ám mivel rövidebb lesz a második forduló, mint az első, több helyiséget is megnyithatnak országszerte a szavazók előtt, akik fényképes igazolvánnyal és érvényes lakcímigazolvánnyal adhatják le a voksukat. Aki az online verziót részesíti előnyben, annak az oldalon lesz lehetősége szavazni reggel 9 és este 9 óra között. Az előválasztás második fordulójában Dobrev Klárára, a Demokratikus Koalíció és Márki-Zay Péterre, a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjére lehet szavazni, hogy melyikük legyen Orbán Viktor ellenfele.
Az üzenetek különbsége rávilágit a célcsoportok különbözőségére is. Az iskolázottabb, többségében nagyvárosi szavazókhoz beszélő ellenzék magától értetődőnek veszi, hogy a választók értik a kormány Putyin-barát politikájának veszélyeit, míg az alacsonyabban iskolázott, többségében vidéki szavazókat célzó Fidesz egy elemi egzisztenciális félelemre reagál, magát az ellenzéket is a veszély részének beállítva. A nyilvánosságbuborék nélkül nem menne ilyen simán. Október 10-16. között lesz az előválasztás második fordulója. A kormánypárti kampány azért is hatékonyabb és azért képes gyorsan kezelni a saját következetlenségeit, illetve megbélyegezni az ellenfelét, mert egy a nyilvánosságot uraló, korlátlan erőforrásokkal rendelkező gépezet áll a rendelkezésére. A Fidesz ezáltal olyan masszív véleménybuborékban képes tartani a saját szavazóit, amelyen nem hogy az ellenzék üzenetei, de a kormány által el nem ferdített hírek is alig képesek áthatolni. Nem a választási versengésben áll elsősorban vereségre Orbán. A háború (egyelőre? ) nem rontotta a kormánypárt választási esélyeit, sőt, talán inkább erősítette is a Fideszt.
A kampánygépezet mára legyűrni látszik a zavart. A kormánypárti politikusok pár nap alatt visszatértek a korábbi, "kint is vagyok, bent is vagyok" irányvonalra: az Európai Unióban és a NATO-ban mindent megszavaz a kormány, de itthon, a retorika szintjén szemrebbenés nélkül bírálják az általuk is támogatott "brüsszeli szankciós politikát" (lásd pl. a Sberbank esetét), mintha Magyarország nem lenne része a nyugati szövetségi rendszernek, és nem éppen ez garantálná védelmét. A háború által felvetett és az ellenzék által is tematizált "Kelet vagy Nyugat? Óriási meglepetés az ellenzéki előválasztási versenyben - Portfolio.hu. " kérdést a kormányoldal sikeresen átkeretezte a "Háború vagy béke? " kérdésére. Az ellenzéket háborúpártinak festik le, épp úgy, ahogy a járvány idején az oltásellenesség bélyegét sütötték rájuk. A kormánypárti kampány ezzel a választók elemi biztonsági igényére válaszol, mint ahogy erre próbál reagálni az Orbánt Putyinnal azonosító ellenzéki kampány is, de a "Kelet vagy Nyugat? " egy fokkal bonyolultabb, mint a "Háború vagy béke? " kérdése, az ellenzék tehát ezért (is) hátrányosabb helyzetben van.
A harmadik lehetőség szerintem nem volt tudatos, de ma már megpróbálják úgy magyarázni, mintha az lett volna" – mondta lapunknak Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser. Őrségváltás - Elfekvők helyett szakápolási otthonok Több ezer krónikus és ápolási ágy kerülhet át az egészségügyből a szociális szektorba; ezzel nagy terhet venne le a kórházakról a szakápolási otthonok rendszere. Az államtitkárságok egyelőre a projekthez szükséges milliárdokért vívják harcukat. Március elején fogadta el a kormány Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár ötpontos reformjavaslatát, amely többek között tartalmazza a szociális ellátási feladatok leválasztását az egészségügyről. A svédországi aktív kórházi ágyak száma egyharmada a magyarénak | Híradó. A kórházi ágyak száma egyébként minden általunk megkérdezett szakértő szerint túl magas Magyarországon. A megnyirbálásához hosszú ideje senki sem mert hozzákezdeni. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a kórházi ágyak csökkentésének a Fidesz-kormány sem először veselkedik neki. Ónodi-Szűcs Zoltán azzal indította egészségügyi államtitkári karrierjét, hogy meghirdette öt pontját, amelyek közül az egyik a kórházi ágyak szociális szférába való eltolása volt.
Nagyon előkelő helyen áll Magyarország a kórházi ágyak számát tekintve, így például Franciaországot, Nagy-Britanniát és Belgiumot is megelőzzük az Eurostat 2014-es adatai szerint. A nagy kérdés, hogy mire is elég ez a jó helyezés, és milyen következtetéseket lehet belőle leszűrni. A napokban Jeremy Hunt brit egészségügyi miniszter visszautasította azokat az ellenzéki felvetéseket, miszerint az ország egészségügyi rendszere egy humanitárius krízis előtt áll. A politikus azt mondta, hogy Nagy-Britannia az egészségügyre többet költ, mint a vele azonos szinten lévő, fejlett országok, annak ellenére, hogy az európai országok többsége a kórházi ágyak kapacitását tekintve a szigetország előtt van. Az Eurostat 2014-es adatai alapján 100 ezer lakosra vetítve a legtöbb kórházi ággyal Németország rendelkezett. Ott 823 ágy jutott 100 ezer főre. A második helyen Litvánia állt, majd Bulgária, Magyarország, Románia, Lengyelország és Csehország következett. Van ágy és beteg, mégsem rehabilitálják a rászorulókat. Nagy-Britannia és Írország azonban ennek a listának az alján volt megtalálható.
Nagyon látványos a NEAK áprilisi jelentésében látható grafikon, ami az elmúlt évekhez viszonyítva az ellátások számának drámai visszaesését mutatja februárról áprilisra. A korábbi évek adatai alapján látszik, hogy eddig mindig áprilisban látták el a legtöbb esetet a kórházakban, a másik csúcs pedig októberre szokott esni. Míg idén februárban még 173 154 esetet láttak el a hazai kórházak, a teljesítmény áprilisra ennek 52 százalékára zuhant vissza 90 547 esettel. Teljes HBCs-esetszám országosan a kúraszerű ellátás teljesítményével együtt Fotó: Hogy mindenki értse: az aktív fekvőbeteg ellátások közfinanszírozásának alapja a HBCs-modell (Homogén Betegcsoport, angolul DRG). Aktív kórházi ágyak száma 2021. Egy HBCs-pont értéke ma 198 000 forint. Minden kezelés egy súlyszámot kap, amely tükrözi az adott ellátás komplexitását, azaz költségigényét (az eszköz amortizáció és beruházások kivételével). Az 1 alatti kis súlyszám egyszerűbb műtétet (például egy laparoszkopos beavatkozást) jelöl, a nagy, komplexebb műtétek 2-es, 3-as, 4-es súlyszámot kapnak.
2 141 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 305 130 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 183 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 8 282 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 102 962 fő, az aktív fertőzöttek száma 193 886 fő. Aktiv korhazi ágyak száma . Az aktív fertőzöttek 18%-a, az elhunytak 20%-a, a gyógyultak 22%-a budapesti. 7 097 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 517-en vannak lélegeztetőgépen. Egész Európában, a szomszédos országokban és Magyarországon is tovább nő a fertőzöttek száma, egyre többen igényelnek kórházi ellátást. A járványt megállítani nem lehet, továbbra is a járvány lassítása és a kórházak teljesítőképességének védelme a cél. Ezt szolgálják a veszélyhelyzettel kihirdetett védelmi intézkedések, amelyeket a kormány további egy hónapig meghosszabbított, tehát január 11-ig fennmarad a jelenlegi kijárási tilalom és a többi védelmi intézkedés. Az egészségügyi védekezés fenntartása érdekében a kormány egy félévvel meghosszabbította a járványügyi készültséget is.