Magnézium égése 101 325. Kén olvasztása 102 346. A tömegmegmaradás törvénye 103 382. Réz oxidálása, réz-oxid redukálása alkohollal 103 389. Hidrogén-klorid előállítása 104 390. Hidrogén-klorid reakciója vízzel 104 392. Sósav áramvezetése 105 399. Ammónia előállítása 107 400. Klórmész és szalmiákszesz reakciója-helyes ez?. Ammónia reakciója vízzel 107 410. Ammónia és hidrogén-klorid reakciója 107 415. Jód és nátrium-klorid oldódása 108 7. Tanácsok a modellek használatához 109 7. A pálcikamodell használata Hl 7. A mágneses applikációs modell használata 123 7. A kalottmodell használata 130 Vegyszerlista a 7. osztályos vizsgálatokhoz 132 A kémiatanár könyvespolca, azaz ajánlott irodalom 133 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Ezüst-nitrát reakciója kén- hidrogénnel. Közönséges hőmérsékleten és nyomás mellett az ammónia színtelen. Vizsgálja meg a hidrogén – klorid (vagy vizes oldata) reakciót különböző szervetlen. NH4Cl ammónium – klorid glicin. Szabad hozzáférésű komplex természettudományos tananyagok. Ammónia gáz és hidrogén klorid gáz reakciója. Miben térne el a kísérlet, ha azt hidrogén – kloriddal végeznénk el? Tehát az ammónia gáz ott van a lombikban, ezután a fent leírtak szerint. Kémiai reakciók – egyéni kísérletek. Magyarázat: A teljesen száraz ammónia és a hidrogén – klorid nem reagál. A Linde által kínált hidrogén – klorid (HCI) néhány jellemző felhasználási területe: Vegyipar: elősegíti és regenerálja a katalizátor működését, növeli az olajok. Az ammónia szúrós szagát érezzük sütés közben. Hány gramm gáz marad feleslegesen? A nátrium-acetát és az ammónium-hidroxid keletkezése és vízzel való reakciója?. Klór előállítása nátrium-hipoklorit (hypo) és sósav reakciójával. Hidrogén – klorid oldódása vízben (sósav-szökőkút). A keletkezett anyag tudományos neve: ammónium -klorid. Jól ismert tény, hogy a nitrogén igen kevéssé reakcióképes gáz.
Indikátorként pedig pl. lakmuszt választhatunk, ami savas közegben vörös színű. Források Call to undefined function profitmag_categorized_blog()
Feladat Töltsön egy főzőpohárba vas(II)-szulfát oldatot, egy másik főzőpohárba pedig réz(II)-szulfát oldatot! Csipesz segítségével a vas(II)-szulfát oldatba helyezzen egy rézlemezt, a réz(II)-szulfát oldatba pedig vaslemezt! Várakozzon néhány percet, majd a csipesszel vegye ki a fémlemezeket, és helyezze azokat egy-egy óraüvegre! Magyarázza meg a látottakat! Írja fel a reakció(k) ionegyenletét! Szükséges eszközök és anyagok • műanyag tálca • vas(II)-szulfát-oldat (0, 5 mol/dm 3) • gumikesztyű • 2 darab kisebb főzőpohár • réz(II)-szulfát-oldat (0, 5 mol/dm 3) • védőszemüveg • 1 darab csipesz • rézlemez • 2 darab óraüveg • vaslemez • hulladékgyűjtő Figyelmeztető jelölések Videó Vegyszerismeret A vas(II)-szulfát (FeSO 4) a vas kénsavval alkotott sója. A vízmentes vas(II)-szulfát fehér színű por. Laboratóriumban főleg a hét kristályvizet (FeSO 4 · 7 H 2 O) tartalmazó formájával találkozunk, ami halványzöld kristályokból áll. Hidrogénklorid és ammónia reakciója – Betonszerkezetek. Vízben nagyon jól oldódik. Oxidálószerekkel könnyen, de a levegő oxigénje is képes vas(III)-má oxidálni.
Anyagnév: AMMÓNIA VIZES OLDATA. Mivel lúgként a savkat semlegesíteni tudja, az ammónium-hidroxidot az ivóvíz-kezelésben alkalmazzák. Miért kell az ammónia vizes oldatát zárt edényben tárolni? Vizes oldata a szalmiákszesz (ammónium-hidroxid). Kevés ammóniaoldatot adagolva az. Miért lúgos kémhatású az ammónia vizes oldata? Mit bizonyít a réz-szulfát- oldatból kevés ammónia-oldat hatására leváló világoskék csapadék? Műszaki célokra (félvezetők tisztítása, fénykép előhívása) 25%-os koncentrációjú vizes oldatát alkalmazzák. A tetrametil- ammónium -hidroxid vizes oldata tiszta. Vizsgáljuk meg a desztillált víz és néhány oldat kémhatását! Főzőpoharakba öntsünk desztillált vizet, sósavat, kénsavoldatot, ammónia vizes oldatát és. Laborban: □ ammónia vizes oldatának hevítésével. Iparban: □ Elemeiből szintézissel. SzalmiákszeszA szalmiákszesz, az ammónia vizes oldata a legmakacsabb foltok ellenszere. A szőnyegből és a kárpitból például úgy szedheted ki a foltokat. Ammonia és víz reakcija. A Na2CO3-oldat nem jó választás: sem az NH3-, sem az NaOH-oldattal nem reagál, színtelen.
Tekintettel arra, hogy ez a gáz már a legcsekélyebb mennyiségben is jól érezhető, különösebb veszélyt nem jelent. Az acetilén normális égésénél foszfinból foszforsav keletkezik, és így ártalmatlanná válik. A kénhidrogén ( H 2 S) ugyancsak kellemetlen (záptojás) szagú és mérgező gáz, de igen kis koncentrációja miatt ártalmatlan. A H 2 S a kalcium-szulfid (CaS) vízzel történő reakciója útján keletkezik. Ugyanúgy mint a foszfin, égéssel ártalmatlanná válik ( H 2 SO 3). Az ammónia ( NH 3) jellemző, szúrós szagú gáz, mely azonban csak nagyobb töménységnél ártalmas és maró hatású. Kis töménysége miatt veszélytelen. Az NH 3 a kalcium-nitridből és a ciánamidból képződik. Szilárd alkotórész: "oltott mész" ( kalcium-hidroxid, Ca(OH) 2 viszonylag erős (maró! ) lúg. Friss állapotban, nagyobb mennyiségben és hosszabb időn át nem szabad a bőrrel és különösen nem a szemmel érintkeznie. Egyébként az anyag nem mérgező, mészszegény talajon szívesen használják trágyázásra. Régi Ca(OH) 2 a levegő szén-dioxidjával történő reakciója miatt még veszélytelenebb, mert belőle CaCO 3 ( kalcium-karbonát) képződik.
Két szám összeadását az alábbi módon kell végrehajtani: 1. Olvassuk be az első számot az EAX regiszterbe a memóriából. 2. Az EAX regiszterhez adjuk hozzá a második számot. 3. Az eredményt (az EAX regiszter új értékét) tároljuk a memória egy másik pontján. 2. ábra: Számok összeadása Az utasításokat számkódok jelölik. Ezek a számok 0.. 255 közötti egész számok. A számkódokat leggyakrabban hexadecimális formában adják meg. A bal oldali oszlopban a memóriacímeket adjuk meg (0044F02B, …) ahol az adott gépi kódú utasítást tároljuk. A gépi kódú utasítások a második oszlopban vannak (a 8B45F4 számsorozat egyetlen gépi kódú utasítást (8B), valamint a paramétereit jelöli: honnan kell beolvasni az értéket az EAX regiszterbe (45, F4)). A fentieken is látszik, hogy a gépi kódú programozási nyelv nehézkes, nehezen tanulható. A kész program nehezen megérthető, nem áttekinthető. AZ ELSŐ GENERÁCIÓS SZÁMÍTÓGÉPEK. – A számítógép története. Sok más hátránya mellett külön kiemelendő, hogy a gépi kódú programokat alkotó utasítások csak az adott mikroprocesszor számára érthetőek.
Vita folyt arról, hogy melyik az első általános célú elektronikus digitális számítógép. 1973. október 19-én úgy döntött a bíróság, hogy az Atanasoff-Berry Computert illeti meg ez a cím. EDVAC Az ENIAC utóda, az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Calculator) ugyancsak Mauchly és Eckert vezetésével épült 1944-től 1948-ig (véglegesen csak 1951-ben helyezték üzembe). Ez a gép már Neumann János (1903-1957) magyar matematikus elvei alapján úgy készült, hogy a programot és az adatokat a memóriában tárolta. Az EDVAC sok fontos vonásban különbözött elődeitől. Sokkal nagyobb memóriája volt: egy elsődleges (operatív) tár és egy másodlagos, lassabb, nagyobb kapacitású tár. Egy program végrehajtásához előbb az egész programot és az adatokat be kellett táplálni a memóriába. ELSŐ generációs elektronikus számítógépek by Ádám Paréj. Adatbevitelre egy írógépszerű eszközt, adatkivitelre egy nyomtatót alkalmaztak. Ez volt az első tárolt programú számítógép. Ettől kezdve már a papírból készült lyukszalag olvasási sebessége nem korlátozta a számítógép sebességét és egy új probléma megoldásához nem kellett a gépet áthuzalozni.
A számítógép-rendszerekben egyre nőtt a szoftver értéke a hardverhez képest. Már ekkor voltak olyan rendszerek, ahol a szoftver ugyanannyiba került, mint a hardver. Ugyancsak a második generáció idején kezdődött a cégek információs rendszerének számítógépesítése. A vezetőket olyan információkkal tudták így ellátni, ami növelte a profitot és elősegítette a cég irányítását. A második generáció technikai jellegzetességeinek jó része már az elektroncsöves számítógépeknél megjelenik. Az 1955-ben gyártott csöves IBM 704 volt az első olyan üzleti számítógép, aminek volt egy "vezérlőprogramja", egy kezdetleges operációs rend- szer. Ennek a gépnek a későbbi modelljei és utója, az IBM 709-es már rendelkezett input-output processzorral, aminek kizárólagos feladata az adatbevitel-adatkivitel irányítása volt (akkoriban ezt a processzort adatszinkronizátornak, később csatornának hívták az IBM-nél). (Az IBM 7090 és a 7094 alapjában véve a 709-es tranzisztorizált változata volt és üzletileg igen sikeresnek bizonyult. )
A tranzisztort 1947-ben fedezte fel a Bell Laboratóriumban William Shockley, aki ezért aztán 1956-ban Nobel-díjat is kapott. A találmányt 1948-ban hozták nyilvánosságra. A tranzisztor tömeges alkalmazása a számítógépekben először az 1950-es évek végén történt meg. A tranzisztorokkal kisebb, gyorsabb és megbízhatóbb logikai áramköröket lehetett készíteni, mint az elektroncsövekkel. A második generációs számítógépek már másodpercenként egymillió műveletet is el tudtak végezni. A tranzisztorok sokkal kevesebb energiát fogyasztanak és sokkal hosszabb életűek. A gépek megbízhatósága kb. az ezerszeresére nőtt az első generációhoz képest. Kisebbek lettek az alkatrészek és kisebbek lettek az alkatrészek közötti hézagok is. Egyúttal sokkal olcsóbbá is váltak a számítógépek, emiatt nőtt az eladások száma: csak az IBM 1400-as sorozatból több mint 17. 000 darabot helyeztek üzembe. Szaporodtak a számítógépgyártással foglalkozó cégek is. A második generáció korszakát kb. az 1959-1965-ös évekre lehet tenni.