Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem! Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Fõtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Irul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! Bolondozzunk! Sziasztok! József Attila - Kormorán: Betlehemi királyok | Zene videók. Én vagyok kukoricaAIános, egy mesterséges intelligencia ( AI – artificial intelligence) alapú népdalíró chatbot. Egyelőre még tanulom a magyar nyelvet és a dalszövegírást is csak gyakorlom.
Kuki Atilla László hétfő, 2009. december 7. 15:08 Kedves Editke! Hát, miért nem lehetne ilyen dalokkal megtölteni a MAGYARVAGYOK oldalt!!! És ha még marad hely, természetesen feltenni a külföldi, JÓ számokat is! Ha ilyeneket teszel fel, szivesen nézem és hallgatom!! Áldás Békesség Kuki Atilla László
József Attila - Kormorán: Betlehemi királyok - YouTube
Egyszerre látjuk tehát a bumfordi és naiv Menyhártot (Csuja Imre megformálásában), és a betlehemezésben őt megjelenítő, nem túl éles eszű falusi figurát, aki számára gyermekekre jellemző módon érthetetlen a "lángos csillag" kifejezés, ezért is akad meg itt a versmondásban. A segítő súgás hatására is csak úgy tud továbbhaladni a szövegben, hogy kihagyja a szerinte oda nem illő ételnevet, és csak a számára értelmezhető "csillag állt felettünk" részt mondja el. József Attila: BETLEHEMI KIRÁLYOK | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár. Majd zavarában a bemutatkozó utolsó két sornál egy másik király nevét, vagyis másnak a szövegét mondja a sajátja helyett, az érintett szereplő nem kis felháborodására. A vers Gáspár királya szelíd, szövegében Jézus égből származó és a saját földi királysága áll egymással szemben. Ezt a filozofikusabb gondolatot Gálffi László egy eminens diákra emlékeztető karakterből szólaltatja meg. A "jótanuló" természetesen nagyszerűen tudja a szöveget, szépen mondja azt, és természetesen megmenti a helyzetet, amikor Boldizsár a hatásszünetben a kelleténél hamarabb kezd bele a versszakába.
Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét. A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is. Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették. Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A kommunisták az 1950-es években eltörölték (az 1956-os forradalom több ponton felelevenítette 1848 eszméit), majd később újra visszaállították a szigorúan meghatározott keretek közti megünneplését. A rendszerváltozás után az Országgyűlés nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé az 1991. Március 15 forradalom képek. évi VIII.
Petőfi a Nemzeti Dal egyik kéziratára feljegyezte, hogy hol szavalta el aznap a verset, és a helyszínek között nem szerepel a Nemzeti Múzeum. A kortársi beszámolók közül is csupán egy említi – de az is lehet, hogy egyszerűen összemosódtak a különböző események az illető emlékezetében. Egyébként nem is lett volna sok értelme szavalni a Nemzeti Múzeumnál: esett az eső, így mindenki kinyitotta az esernyőjét, természetesen nem volt hangosítás és akkorra már több ezer, vagy akár több tízezer példányban kinyomtatták az eredeti szöveget. Március 15 forradalom röviden. Mindezek ellenére máig megfigyelhető, hogy március 15-én legalább egy politikus vagy ünnepi szónok említi meg beszédében ezt az eseményt. Ebből is látszik, milyen sziszifuszi munkát végeznek a történészek. " A teljes interjú itt olvasható. Kép forrás:
1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival ("egyenlőség, szabadság, testvériség"). Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. A "Pilvax-kör" (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát. Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság). 1848. március 15. | Kitör a pesti forradalom. Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.
Katona József a kokárdáról így szól előadásában: "… Ugye a kokárda úgy készül, hogy egy nemzeti színű szalagot meghajlítunk. Hogyha azt akarjuk, hogy kétoldalt piros-fehér-zöld jöjjön ki belőle, bizony itt a zöld kerül kívülre és a piros belülre. A kokárda mindig belülről kifelé olvasandó. De már 1848-ban a kokárdák többsége fordított volt. Kívül volt a piros, mert úgy csinosabb. Az olasz kokárda amit mi hordunk, mert ugye az osztrák fekete-sárga kokárdát is úgy hordták, hogy a katonának a csákóján egy sárgaréz lap volt és a közepén egy fekete gomb. Fekete-sárga. Tehát így kellene kinéznie a kokárdának. " Az előadás szövege itt olvasható>>. A fiatal Magyarország – a márciusi ifjak Pesten március hetedikén közölték a lapok Kossuth március harmadikai pozsonyi beszédének szövegét. Kossuth javaslata után az Ellenzéki Körhöz fordult, hogy a legfontosabb követeléseket petíció formájában terjessze az országgyűlés elé. 15 vers március 15-ére, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulójára. Az Ellenzéki Kör vezetői tudták, hogy ilyen petíciónak csak akkor van értelme, ha azt a Fiatal Magyarország hívei támogatják.
Március 11-én Irinyi József irányításával megfogalmazták a 12 pontot, amely a radikális ifjak felfogásának megfelelően a sajtószabadság megvalósítását, felelős minisztériumot, évenkénti országgyűlést Pesten, törvény előtti egyenlőséget, nemzetőrséget, közteherviselést, az úrbéri terhek megszüntetését, esküdtszéket, nemzeti bankot, magyar nemzeti hadsereget, a politikai foglyok szabadon bocsátását és az Erdéllyel való uniót követelte. Ugyanaznap Petőfi megírta a "Dicsőséges nagyurak" című versét, melyet kéziratban terjesztettek, s mely a Rákoson állomásozó nagyszámú parasztsereg rémhírével együtt érkezett meg Pozsonyba. Órákkal a forradalom előtt Március 13-án a nádornál tartott kormánypárti értekezleten a bécsi forradalom hírére elhatározták, hogy Kossuth és Batthyány segítségét kérik a rend fenntartására. Index - Kultúr - Sétáljunk a forradalomban, vagy vigyünk haza egy darab történelmet. Március 14-én reggel azonban már elterjedt Pozsonyban is a bécsi forradalom híre. Kossuth a március harmadikai javaslatát a polgári átalakulás teljes programjává fejlesztette tovább.
Egy másik hirdetményben pedig bejelentette a nemzetőrség szervezésének megkezdését. Pesten ezzel győzött a forradalom. Március 17-ére már országszerte elterjedt a pesti megmozdulások híre, s a vidék mindenhol csatlakozott a forradalomhoz. Sok helyen közbátorsági bizottmányokat alapítottak, megkezdték a nemzetőrség szervezését. E napon kapott felkérést Batthyány Lajos gróf az első felelős magyar kormány megalakítására is, miután miniszterelnökké nevezte ki őt a nádor.
Vörösmarty Mihály: Szabadsajtó Kelj fel rab-ágyad kőpárnáiról, Beteg, megzsibbadt gondolat! Kiálts fel érzés! melly nyögél Elfojtott, véző szív alatt. Oh, jőjetek ki, láncra vert rabok, Lássátok a boldog, dicső napot. S a honra, melly soká tűrt veletek, Derűt, vigaszt és áldást hozzatok. Madách Imre: A szabadságháború Mint villámlás valál, fényes, rövid. Nem tudni honnan, nem tudni hová, Azt sem tudnók, voltál-e igazán? Ha a rom, mit hagyál, nem mondaná. Petőfi Sándor: Magyar vagyok Reményik Sándor: Erdélyi március Egy tizenötös szám. És március: Az első tavasz-hónap közepe. Kimondottam így egyszerűn, Ne féljetek, ne féljen senkise. Ne féljetek: nem tüzesednek át Halk hangolás után a vers-sorok, Nem temetni és nem lázítani, Csupán figyelmeztetni akarok. Oly csendben nő a versem, mint a fű, Úgy duzzad, mint a rügy duzzad a fán: Nem szavalok, – szavaltunk eleget, – Nagyon sokat – március idusán. Volt egy tanítóm akkor, – igazi, Nagy nevelő, – gyökérig leható. Ő mondta: csak úgy ünnep ez a nap, Ha munkát s imát összefoglaló.