Tisztelt Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet! Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv. ) 28. § (1) bekezdése alapján a következő adatigénylést terjesztettem elő 2018. május 10-én. Az adatigénylésre nem érkezett válasz, a határidő pedig lejárt. Kérem, mielőbb szíveskedjen átküldeni a kért információkat! Amennyiben már korábban elküldte az adatokat és továbbítási hiba történt, kérem ismételten küldje el azokat. A 2018. május 10-én kelt adatigénylés kérdései: Kérem, szíveskedjen elektronikus másolatban megküldeni részemre az alábbi információkat. A szülés után hány perccel vágják el a köldökzsinórt? Kérem, pontos időt adjon meg, például 5 perc! A szülés után hány perccel végzik el az újszülött elsődleges ellátását? Kérem, pontos időt adjon meg, például 5 perc! Hány újszülött gyomortartalmát szívják le szülés után? Amennyiben az anya és a baba jól vannak, biztosítják, hogy a szülés után együtt, szeparáció nélkül az aranyórában együtt legyenek - úgy, hogy a babát a mérés idejére sem viszik el?
Az utazással kapcsolatos térítésköteles, valamint háziorvosi beutalásra történő PCR tesztet a kórház nem végez. Bár látogatási tilalom egyelőre nincs, de az intézménybe történő belépés továbbra is korlátozott módon lehetséges - tájékoztatta a lakosságot a Szent Pantaleon Kórház arról, milyen intézkedésekkel kíván védekezni a COVID-19 fertőzés helyben történő terjedése ellen. Mint írták, a betegek napközbeni látogatására nincs mód, kizárólag látogatási időben van lehetőség a személyes kapcsolattartásra. Azokon a részlegeken, ahol COVID-19 gyanús betegek ellátása történik – infektológiai osztály, intenzív betegellátó osztály, sürgősségi betegellátó osztály – a látogatás továbbra sem megengedett. Beteggel érkező kísérők csak különösen indokolt esetben – pl. a mozgásában vagy cselekvőképességében korlátozott személlyel, illetve gyermekkel érkezők – léphetnek be az épületbe. A szájmaszk használata az intézmény területén a betegeknek, látogatóknak és a személyzetnek is kötelező. Fontos a szájmaszk helyes használata, vagyis annak a szájat és az orrot is takarnia kell.
- A kórház 25 évvel ezelőtt vette fel Szent Pantaleon nevét. Cserna Gábor polgármesterrel akkor, 1991-ben már képviselők voltunk a helyi közgyűlésben. Nagyon örültünk akkor a javaslatnak, támogattuk is, hiszen Pentele volt az óváros neve, és egy olyan szentről van szó, aki ingyen gyógyította a betegeket, mindent megtett értük. A mi kórházunk feladata is ez. Az egyik előadásban elhangzott, hogy az embert kell nézni minden esetben az orvosoknak, a nővéreknek, az ápolóknak. Úgy tapasztaltam, hogy a dunaújvárosi kórház ilyen, és méltón viseli Szent Pantaleon nevét. Ez a szobor pedig emléket állít a névadónak. Megállapodtunk a város támogatásáról, egy kétmillió forintos támogatásról, ugyanis egy bronzszobrot is szeretnénk felállítani a kórház udvarán egy év múlva. Bízom benne, hogy ez is megvalósul. -Molnár Emese/Pálinkás István-
Ő maga udvara népével együtt drága egyházi ruhákat varrt s hímezett, s nem csak ezeket ajándékozta az egyházaknak, de arany- és ezüstedényeket is. Páratlan bőkezűsége másban is megnyilvánult. Érezte a szenvedők szenvedéseit, s igyekezett a nyomorultakon segíteni. Az 1525. évben írja Dorottya asszony e sorokat: "Tudjuk, hogy Isten a szegényeknek és ügyefogyottaknak könyörgését meg szokta hallgatni. Rendeljük azért, hogy akárhol tudnak szegény, ruhátlan gyermekeket és árvákat, ruházzák fel őket. " Amikor Lajos király felsorolta Kanizsai Dorottya nagyszerű lelki tulajdonságait, egyetlen szót sem ejtett arról, hogy Dorottya asszony az általános és formális műveltség terén is felülmúlta kortársnőit. A legmagasabb körökben, királyi udvarokban otthonosan mozgott, nyelveket beszélt, s a társadalmi érintkezésben is mintaszerű volt. IME - Az egészségügyi vezetők szaklapja. Mint özvegyasszony is az ország első asszonya maradt, és tekintélye, szereplése semmivel sem kisebbedett. Dorottya asszony ugyan nem foglalkozott politikával, de mint az ország első asszonyát több gyűlésre és tanácskozásra meghívták.
Szóljak-é, vagy hallgassak-é? Ez mindkettő az olyaké, Kik örömest hallgatnának, Hogyha hallgatni tudnának. Már szívemnek nincsen nyugta, Hallgatás zárját felrugta. Ki is volna, ki ne szólna, Ha íly kínok között vólna? Megvallom, hogy úgy kedvelem, Hogy még helyemet sem lelem; Éltem sincs, csak nyújtózhatnám, Az úr karjára vágyhatnám. Ha pedig az urat látom; Ásítozok, számat tátom, Csiklándik bennem minden rész, Hogy majd az eszem is elvész. Álmaim is mind nehezek: Mind csak kísértést érezek. Az éjjel is a setétbe Megnyomtak az úr képébe. Édes ugyan a szerelem: De keserűn bánik velem, Ha mézét olykor mutatja, Üvegen által nyalatja. Kedvel szívem egy szép legényt, De nem vár abból vőlegényt. Én szeretem, de hiába, Nem fogad gráciájába. Én pedig ha neki volnék, Inkább oly szívhez hajolnék, Melyen a lágyság már nyílván Megtetszik, mint az ért szilván. De ő bár márvány légyen is, Bár másokért megvessen is, Nem csügged nálam a remény, Mert csakugyan jobb a kemény. Névadónk – Kanizsai Dorottya Múzeum. Bámulásra méltó vennem, Hogy lehet oly erő bennem, Hogy gyarló lyánka létemre Halál nem jön életemre?
Nevét mégis megőrizte az utókor. Mert a mohácsi nagy temetés emléke nem mosódott el. E tettével önmagának örök emléket emelt, olyan emléket, amely tovább él a legerősebb gránitkőnél. – FORRÁS: Kovács Mihály: Mohácsi temetés (1853) – FORRÁS: WIKIPÉDIA Orlai Petrics: Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat (1860 körül) – FORRÁS: WIKIPÉDIA. Babits Mihály: Kanizsai Dorottya Mint a sötét asszony a mohácsi téren, úgy jár a Felejtés köztünk, és egyenként elhantolja holtainkat. Szolgái fáklyákat tartanak kezökben és a fáklya fénye a lombokra föccsen s különös árnyakat ingat. Kopaszon maradtunk fosztott termeinkben. Tört ablakunkon át befütyül a sok szél úgy, hogy meg sem értjük egymást: egyik szél erre fúj, másik szél arra fúj; mi pedig különös táncot táncolunk: ez a tánc a süketek tánca. Dr. Bús László Ceglédi Kisállatrendelő | orvosiszaknevsor.hu | Naprakészen a gyógyító információ. Néha egyikünk ledobja magát a földre: Mozdulni sem akar ő többet: elfáradt… Némelyik meg ölni kíván s puha húsba kését sötét kéjjel mártja. Másik hirtelenül ruháit lerántja s mezítelen áll előttünk.
Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
9:00 – 12:15 Fűtés, szellőzés, klimatizálás Dr. Barányi István 13:00 – 16:15Munkalélektan Bereczki Ilona november 12. 19:40 Tűzvédelem feladatleadás és elővizsga teszt november 13. 13:00 – 15:25 Fűtés, szellőzés, klimatizálás Dr. Barányi István november 19. Munkalélektan feladat leadás november 20. 9:00 – 13:05 Fűtés, szellőzés, klimatizálás Dr. Barányi István november 26. 12:00 – 20:00 Villamosság biztonsága elővizsga teszt november 27. 9:00 – 12:15 Munkaélettan Dr. Nagy Imre 13:00 – 16:15 Kémiai biztonság Dr. Nagy Imre december 03. 18:00 Fűtés, szellőzés, klimatizálás elővizsga teszt december 04. 9:00 – 12:15 Munkaélettan Soltész Gábor 13:00 – 16:15 Munkaélettan Dr. Nagy Imre december 10. 18:00 Kémiai biztonság feladatleadás és elővizsga teszt december 11. Tesztpótlási alkalmak Vizsgaidőszakra marad: Munkaélettan teszt 2021. december 13. (hétfő) – 2021. január 22. (szombat) Vizsgaidőszak
Hej, ha tudná kedves lélek, Hogy érte mint pihegcsélek, Ha rám szemesben ügyelne, Bennem sok titkot fellelne. Megesmerné lelkem kínját, Lelkem kínjának a csínját, Tapasztalná, mint forr vérem, Mint küszködik a szemérem. Azok a kézszorítások, Sohajtások, pillantások Nem módiból, galantságból Estek, hanem forróságból. Mely édesen beszélgettem, Ha olykor szemben lehettem. Ezt is Ámor cselekedte, De az úr el nem értette. Ha elértette: mért ment el Olyan hideg komplimenttel? Rám mért jobban nem vigyázott, Mikor szemem úgy szikrázott? De csak elnéztem zokogva, Tegnap is a tánctól fogva Mely hidegen traktál vélem, Bár én a szót nem kímélem. Az úr keze, mikor táncolt, Az enyímhez képest jég volt; S bármely heven szorongattam, Szíves kölcsönt nem kaphattam. S bátor mást akármit tészek, Érte jutalmat nem vészek; Sőt sokszor el sem fogadja, S ha mit kezd is, abbahagyja. Az úrnak sokkal kedvesebb, Aki kőszívű s kényesebb; Ej! a vadegrest szereti S az asszúszőllőt megveti. Szavát sem úgy szokta tenni, Mintha el akarna venni; Hozzám eddig csak úgy szíta, Mint gavallér s fávoríta.
Kevés olyan magyar asszony lehet, akiről királyi diploma ennyi magasztalót írna, mint Kanizsai Dorottyáról. De vajon melyek azok az erények, melyek Kanizsai Dorottyát a magyar asszonyok örökös ékességévé tették? II. Lajos király különösen hangsúlyozza azt a mélységes hálát és kegyeletet, amely Kanizsai Dorottya minden tettében megnyilvánul. Történeti adatok bizonyítják, hogy Dorottya asszony minden szolgálatot, minden kapott jót sokszorosan igyekezett viszonozni. A nála szolgáló szegény lányokat kiházasította; a nemes ifjakat szolgálatukért birtokkal jutalmazta; érdemes atyafiainak emléket állított, s a javukra misealapítványokat tett stb. Nyilvános iskola híján a nemesi családok leányaikat híres főúri asszonyokhoz adták nevelőbe – Kanizsai Dorottya háza messze földön ismertté lett. A lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra is nevelte a nagyasszony példája őket. De Istent is híven szolgálta. Templomokat és kápolnákat építtetett, s azok javára alapítványokat tett.