Erre az időszakra a foglalkoztatott az általa ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. A Munka Törvénykönyve arra is lehetőséget biztosít, hogy a munkáltató írásban átengedje munkavállalója számára a munkaidő-beosztásnak a jogát, ez esetben a munkavégzés kötetlen munkarendben történik, amely jellemző a home office-ra. Kötetlen marad a munkavégzés jellege abban az esetben is, ha a vállalkozás kialakítja a szabályokat: mikor kell a munkavállalónak mindenképp elérhetőnek lennie, milyen ütemben végezze a munkáját, stb. Ebből az is következik, hogy nem beszélünk rendkívüli munkaidőről, azaz túlórapótlékra nem jogosult az alkalmazott. A fenti szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a home office-t nem a munkáltató rendelte el, hanem munkavállalója kérelmére engedélyezte. A különbség annyi, hogy ha a munkáltató rendeli el a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, a munkavállaló köteles annak alapján eljárni, de a munkavállaló kérésére a munkáltató nem köteles otthoni munkavégzést biztosítani.
Az ellenőrzést a munkáltató köteles előzetesen bejelenteni a munkavállaló részére, és az ellenőrzés nem jelenthet sem a munkavállaló sem pedig az ott élő más személy(ek) számára aránytalan terhet. Így például nem folytathat ellenőrzést a munkáltató előzetes bejelentés nélkül, vagy munkaidőn kívül. A veszélyhelyzet időszakára vonatkozóan rendelet szabályozza milyen könnyítéssekkel élhet a munkáltató a távmunka kapcsán. Mire ad lehetőséget a home office? Tekintettel arra, hogy a home office intézményének nincsenek rögzített szabályai, a távmunkára vonatkozó fenti szabályokat home office esetében nem kell alkalmazni. Ha tehát a munkavállaló heti 1-2 napon a munkáltatója tudtával, beleegyezésével otthonról dolgozik, ennek nem előfeltétele a lakás előzetes auditja, és a munkaidő-beosztás sem lesz erre az időre kötetlen. Mindkét esetben igaz, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak mindazon költségét megtéríteni, ami a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült. Ilyen költség lehet mind távmunka, mind pedig home office esetén az internet költsége, de akár a fűtés vagy a világítás többletköltsége is.
publikálva: 2020. 11. 13 - 1 éve Távmunka, home-office szabályozása 2020. november 11-én megjelent 244. számú Magyar Közlöny mind munkavédelmi, mind adózási szabályokat is tartalmaz a távmunkavégzés tekintetében. A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE DEFINIÁLJA A TÁVMUNKAVÉGZÉS FOGALMÁT: "Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják. " (Mt. 196. §) A Munka Törvénykönyve eddigi szabályozása alapján távmunkára akkor kerülhet sor, ha erről a munkaszerződésben megállapodnak. Ettől eltérő szabályozás van most érvényben a COVID-19 járvány miatt fennálló veszélyhelyzet alatt, miszerint külön megállapodást is köthetnek az otthoni munkavégzésről a veszélyhelyzetre tekintettel, melyben lehetőségük van Munka Törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseitől (196. §) eltérni. Ezen felül a munkavédelemről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseit – 86.
Az ATV Híradónknak nyilatkozó szociálpszichológus úgy látja, a távmunka felerősíti az adott cégkultúra sajátosságait, így aki eddig túlórázott, az még a korábbinál is többet dolgozik tavasz óta, aki viszont hajlamos volt háttérben maradni, az még jobban visszahúzódott az otthoni munka hatására. Ha a vezetőtől egy olyan nyomás jön, hogy márpedig 6-kor is azt érek el, akit akarok, este 8-kor is olyan feladatot adok, amilyet akarok, akkor aki fél attól, hogy elveszíti a munkáját, nem fog erre nem nemet mondani, nem mer erre nemet mondani, szabályozás ide vagy oda, hiszen ez korábban is így volt. Rónaszéki Péter, kiberbiztonsági szakértő azt mondja, a munkaidő betartására technikai eszközök is rendelkezésre állnak, de a cél inkább a a bizalom erősítése lenne a munkáltatók és a munkavállalók között. Én őszintén nem bánnám, ha egy picit egységes lenne ez a szabályozás vagy egységesebb, hiszen már ma is olyan határokon átnyúló szolgáltatásokkal és erőforrásokkal dolgozunk, ami ugye akár ki is használhatja azt, hogy az egyik tagállamban mondjuk gyengébb ez az elvárás.
Azért, hogy a Várba egyszerűbben és kényelmesebben lehessen feljutni a Palota útról, újjáépül a Hauszmann-féle rámpa is, amely akadálymentes kapcsolatot biztosít a Csikós udvar és a Hunyadi udvar és az Északi Kortina fal liftjeinek szintje között. A háromkarú rámpa tökéletes kilátást biztosít a budai hegyekre, illetve a Tabánra. Az eredeti képek, tervek és szállítólevelek felhasználásával rekonstruált építmény a pillérekkel tagolt támfalra épül rá. Az egyes pillérek között a Csikós udvaron köztéri mosdóblokkok, padok, illetve kisebb kereskedelmi egységek kapnak majd helyet. A rámpa alatt mindenki által látogatható régészeti kiállításra is nyílhat majd lehetőség. Forrás: Karasz A Hauszmann-féle rámpa újjáépítése mellett több olyan fejlesztés is zajlik, amely segíti a Csikós udvar és ezáltal a Budai Vár akadálymentesítését. Ezek célja, hogy a jelenlegi kis kapacitású OSZK-liftet kiváltva megkönnyítse a látogatók feljutását a Palota útról a Vár területére. A készülő új liftek akadálymentes kapcsolatot teremtenek majd a Palota út és a Csikós udvar között.
Fotó: Péter Kálló - We Love Budapest A budapesti városkép ikonikus pontja a Budai Vár zöld, kopottas kupolája, ahonnan tökéletes kilátás nyílik a városra. A tavaszias időben felmerészkedtünk, hogy megcsodáljuk az ébredező, napfényben fürdő Budapestet. Ma a pesti Duna-korzók bármelyik pontjáról gyönyörködhetünk a Budai Vár és kupolájának látványában, pedig régen pontosan így festett a látkép, mivel egy jóval kisebb és alacsonyabb tetőépítmény fedte a Királyi Palotát. Fotó: Schermann Ákos Budapest második világháborús ostromában az egészet rommá lőtték, és a 60-as évekbeli újjáépítéskor került rá a ma is látható zöld kupola. A panorámaterasz 2006-ban nyitott meg újra, 27 éves szünet után. Fotó: Kálló Péter - We Love Budapest A harmadik emeleti kupolaterem kiállítótérként funkcionál, ahol Szervátiusz Tibor: Tüzes trónon című, Dózsa Györgyöt ábrázoló szobra köszönti a látogatót, míg fentről egy lepottyanó embereket ábrázoló installáció ereszkedik alá. Innen nyílik a szűk lépcsősor, amin keresztül fel lehet jutni a kupola panorámateraszára április és november között, keddtől vasárnapig 10-17 óráig, és ehhez elég a múzeum bármelyik kiállítására megváltott belépőjegy.
Mindenképpen érdemes lesz meglátogatni, hiszen az épület belső tetőszerkezete és színes ablakai is egyedülálló látványt nyújtanak. Bizonyára vonzó rendezvényhelyszín lesz a fiatalabbak számára is, vélhetően a közösségi médiába szánt fényképeken is remekül fog mutatni. Fodor Gergely (b2), a Budai Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházásokért felelős kormánybiztos Forrás: Karasz Látogatható lesz az északi és déli páholy is, így meg lehet nézni, hogy hol ültek az előkelőségek, valamint a szembe levő zenekari páholyba is fel lehet menni. A rekonstrukció során az istállórészt modern konyhává alakították, de annak jellegzetességeit és formavilágát megtartva. Fodor Gergely megosztotta velünk, hogy a régi tervezési dokumentumból minden megmaradt, így a Lovarda belső terében az eredeti anyagok, színek, motívumok és felületkezelési eljárások köszönnek vissza sok év után. A korhű helyreállítás mellett igényes, modern terek is vannak benne, erre jó példa az alagsorban elhelyezkedő ruhatár.