Egy évvel a magyar-szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Eb rajtja előtt megkezdődött a jegyértékesítés. Magyarország történetének legnagyobb sportfesztiváljára készülhetünk rengeteg kiegészítő programmal, a magyar válogatottnak az új, 20 ezer fős Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnokban szurkolhatunk. A jegyek mellett élménycsomagokat is lehet váltani az Európa-bajnokság idejére. Először rendezhet férfi kézilabda Eb-t Magyarország (és Szlovákia is), a budapesti helyszínen kívül Szegeden, az Európa-bajnokság apropóján megépülő PICK Arénában és Debrecenben, az Eb apropóján felújításon áteső Főnix-csarnokban lesznek idehaza mérkőzések. Elindult a jegyértékesítés az Eb-re - Fradi.hu. A több lépcsős jegyértékesítés első szakaszában a budapesti helyszínre nyíltak meg a jegyek, a magyar válogatott is itt játssza majd a csoportmérkőzéseit. Európa egyik legnagyobb sportkomplexuma lesz a Budapesti Multifunkcionális Sportcsarnok, méltó otthona a kézilabdasportnak, ahol akár 20 ezren is szurkolhatnak majd 2022. január 13. és 30. között. A magyar válogatott első csoportmérkőzését január 13-án játssza – erre a nyitónapra, az aréna hivatalos avatómérkőzésére külön napijegy is váltható, mellyel a mérkőzést megelőző extra programokon is részt lehet venni.
A következő szakaszban lehet majd jegyeket és bérleteket venni a többi magyarországi helyszínre, és a budapesti középdöntőre is. A decemberi, dániai női Eb-n a mérkőzések ütemezése komoly kritikákat kapott a résztvevő csapatoktól, így az európai szövetség (EHF) ennek újratervezése mellett döntött, és további pihenőnapokat iktatott a jövő januári férfitorna menetrendjébe. A 24 csapatos kontinensviadal 2022. január 13-án kezdődik és 30-án ér véget. A ZTE elleni győzelem összefoglalója « Üllői út 129.. Öt helyszínen – Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Kassán és Pozsonyban – 65 mérkőzésre kerül sor a 18 nap alatt. A nyitómérkőzést az új népligeti csarnokban a magyar válogatott játssza, amely a B csoportban szerepel majd. A szlovákok a kassai F, a horvátok a szegedi C, a németek a pozsonyi D, a szlovénok a debreceni A csoport tagjai lesznek. Amennyiben a csehek kijutnak a tornára, a pozsonyi E csoportba kerülnek. Az egyik középdöntő-csoportnak Pozsony, a másiknak Budapest ad otthont, majd az elődöntőket, a bronzmérkőzést és a finálét a magyar fővárosban rendezik.
A nyitónapi jegyek mellett a most induló értékesítési szakaszban bérletet lehet vásárolni a budapesti csoportkörre (mellyel valamennyi csoportmérkőzés megtekinthető), az Európa-bajnokság záró hétvégéjére, valamint lehetőség nyílik bérletet váltani az összes budapesti Eb-találkozóra, benne a magyar válogatott találkozóival is. Minden kategóriában megnyíltak a hospitality jegyek is, amelyek a legjobb kilátást biztosító helyekkel, catering szolgáltatással és meglepetés ajándékkal várják a szurkolókat. (Fontos információ, hogy a budapesti, szegedi, debreceni, pozsonyi és kassai csoportkörök után a középdöntőket Budapesten és Pozsonyban rendezik, a torna zárószakaszát pedig, benne az ötödik helyért, a bronzéremért és az aranyéremért vívott mérkőzéseket, kizárólag a magyar fővárosban. ) Az Eb magyarországi eseményeit egy eddig nem tapasztalt koncepció mentén élhetjük át, a szervezők az élményekre fókuszálnak, túlmutatva a kézilabdán. Férfi kézilabda eb jegyek video. A Watch Games. See More. szlogen köré épülő fesztiválprogramok, gasztronómiai, kulturális és szabadidős ajánlatok a külföldről érkező szurkolók mellett a hazai közönség számára is kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget nyújtanak.
Az emlékhelyről: A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolatát Széchenyi István vetette fel. A sírkert a 19. század közepén Pest köztemetőjeként nyílt meg, majd a század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll többek között Batthyány Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma, ez utóbbi Magyarország legnagyobb síremléke. A magyar történelem és kultúra kiemelkedő alakjainak itt található sírhelyei közül több mint másfél ezer védett. A síremlékek jelentős része fontos művészeti emlék, híres szobrászok alkotása. A temető parkja gazdag növény- és állatvilágáról is ismert. Programok: Fiumei úti sírkert (helyszín: 1086 Budapest, Fiumei út 16-18) Az Emlékhelyek napján délelőtt 10 és 15 óra között, 45 perces buszos túrák indulnak a sírkertben. Emellett másfél órás vezett sétákon is részt vehetnek az érdeklődők. Regisztráció az egyes időpontokra/sétákra: 17 órakor a "Az Év Emlékhelye 2021" díjátadóra, valamint az Anonymus Projekt – Ligeti 150 kiállításmegnyitóra és az azonos nevű pályázat nyerteseinek (a zsűri által díjazott első három helyezett és a különdíjas, valamint a közönségdíjas alkotások) díjátadójára kerül sor a főbejárathoz közeli Apponyi-hintó előtti téren.
Itáliai mintára Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendenek az itáliai eredetű árkádos sírboltok. Ezek egyik nagy előnye, hogy az itt elhelyezett sírok nincsenek kitéve a csapadéknak, ami nagy ellensége a nemes kőből készült nyughelyeknek. A Fiumei Úti Sírkertben két árkádsor is található. Ezek az építmények a falsírboltok szerepének átvételére és a temető főtengelyének hangsúlyozására épültek meg Gerle Lajos közreműködésével 1904 és 1908 között. Az árkádsorokon olyan ismert családok temetkezési helyei találhatók meg, mint a Gundel-, a Korányi vagy éppen a Kilián család. De itt kaptak helyet Ráday Gedeon földi maradványai és Görgey Artúr síremléke is, valamint az árkádsorok végén lévő köröndön látható Jókai Mór sírhalma, amelynek első fejfája az író saját házának kapufélfájából készült. Több mint temető A felsorolt történeteken és érdekességeken túl még számos különlegesség jellemzi a sírkertet. Ha már az építészetet helyeztük a fókuszba, akkor érdemes tudni, hogy itt található az Országház tervezőjének, Steindl Imrének sírja is.
1847-ben Pest város tanácsa nagy területű köztemető létesítését határozta el a település határain kívül, az úgynevezett "Kerepesi földeken". Az első temetésekre csak az 1848/49-es szabadságharc után került sor. Kezdetben főleg módos pesti polgárcsaládok temetkező helye volt. Köztemetői feladatkörét megőrizve, a múlt század későbbi évtizedeire a Kerepesi temető egyre inkább "dísztemetővé" is vált: a magyar nemzet kiemelkedő személyiségei, politikusok, írók, művészek, tudósok kaptak itt díszsírhelyet. "Nemzeti Pantheon" létesítésének szükségességét már gróf Széchenyi István fölvetette 1841-ben írt Kelet népe című munkájában. Az "üdvleldét" ő valahol a budai hegyekben képzelte el - végül is a Kerepesi temető kezdett ilyen szerepet betölteni temetkezőhellyé átalakulni. 1855-ben Vörösmarty Mihály volt az első jeles személyiség, akit itt helyeztek nyugalomra. Temetése egyúttal a Bach-rendszer elleni néma tiltakozás is volt. A továbbiakban a magyarság legnagyobbjai találtak végső nyughelyre e temetőben - nevüket temetősétánk megfelelő helyén soroljuk fel.