Ez a roppant belső hőenergia – jelen ismereteink alapján – különböző radioaktív anyagok (pl. uránium, tórium) bomlásakor szabadul fel. Gömbhéjak: A mélyben uralkodó körülmények két fontos jellemzője, a magas sűrűség és nyomás. Ez utóbbi és a mélység függvényében mérve a Föld középpontjában lévő értékek a felszíni nyomás 4000-szeresét mutatják. A Föld gömbhéjakba, a forgás és a lehűlés hatására, a sűrűség szerint rendeződött. A Föld fizikai jellemzőinek változásai alapján bolygónk belsejét négy eltérő gömbhéjra oszthatjuk, ezek sorban a következők: Földkéreg Különböző összetételű és vastagságú, a szárazföldek és az óceánok alatt. A szárazföldi kéreg rendkívül bonyolult szerkezetű és felépítésű. Általában két jellegzetes réteg kimutatható: a kéreg felső része szilikátokban gazdag. Kőzetei alapján gránitos rétegnek is nevezik (sűrűsége 2, 7 g/cm3). Lejjebb már inkább fémekben gazdagabb és sűrűbb rétegekkel találkozunk (3, 0 g/cm3), jellemző kőzete után kapta a gabbrós kéreg nevet. Az óceáni kéreg egyszerűbb, mivel minden óceán alatt azonos felépítésű.
Ezen a feltételezésen alapuló kvantitatív modellt fejlesztett ki Emil Wiechert 1886-ban. Williamson és Adams 1923-ban kimutatta, hogy a mag nagy sűrűsége nem írható csak a nyomás növekedésének számlájára, így valószínűleg kémiai változás is van ezen a határon. A legvalószínűbbnek a vas szerepe látszott. Ezt a hagyományosnak mondható vélekedést kezdte ki Lodochnikov (1939), Kuhn és Rittmann (1941), majd Ramsey (1948, 1949), akik amellett érveltek, hogy a maghatáron történő változásokat inkább a nyomás, mint a kémiai változás okozza. Érveik között az szerepelt, hogy a Föld - és más bolygók is - a Nap anyagából keletkeztek, így sokkal több hidrogént és kevesebb vasat kell tartalmazniuk, mint ami a vasmagos földmodellből következik. Továbbá, hogy a Föld élettartama nem lehetett elegendő idő a jelenleg ismert differenciációs folyamatokkal arra, hogy a vas a bolygó középpontjában szeparálódjon. Modelljük ellentétben volt a szeizmikus adatokkal, de Kuhn (1939) szerint az S hullámok (transzverzális földrengés hullámok) terjedési sebessége függ frekvenciájuktól, és nagy nyomáson a folyadékok is szilárdként viselkedhetnek e tekintetben.
A Föld szerkezete - YouTube
A köpeny A kéreg alatt helyezkedik el a sűrű köpeny, amely 2890 km mélységig, a magig tart. Sűrű, szilikátos kőzetekből épül fel. A P és S hullámok egyaránt keresztülhaladnak a köpenyen, ami azt bizonyítja, hogy a köpeny szilárd halmazállapotú. Mindazonáltal számos bizonyítékot találunk arra, hogy a köpeny igen hosszú geológiai időskálán folyadékként viselkedik, anyaga lassan áramlik hatalmas konvekciós cellákban. A köpeny két részre osztható. A felső köpeny kb. 670 km-es mélységig tart. Benne két felület van, melyeket szeizmikus sebességugrás jelöl ki. Ezen felületek mentén a hőmérséklet-nyomás viszonyok következtében a kőzetek szerkezetének átalakulása zajlik. Az alsó köpeny a felső köpeny és a mag között helyezkedik el. A mag 2890 km-es mélységben helyezkedik el a köpeny és a mag határa, amit Gutenberg-Wiechert-féle határfelületnek is nevezünk. A mag túlnyomórészt vasból és nikkelből áll. Létezéséről onnan tudunk, hogy 103° és 143° epicentrális távolságban szeizmikus árnyékzónát eredményez.
Láttak már olyan tandembiciklis párt, akik közül az egyik szörnyű erős volt, a másik nyeszlett? Amikor az erős teker, a kerékpár szemmel láthatóan minden pedálnyomásra nekilódul, a cingár viszont csak potyázik. Hát, valahogy így vannak a hengerek is egymással, amikor az egyik gyengélkedik. Ilyenkor aktiválódik a MIL (Malfunction Indicator Lamp, Check Engine), és kiabál az izomember - tekerjé' má'! A hibakód ebben az esetben egyértelmű gyújtáshibát jelez. Ebben a motorban hengerenként egy gyújtótrafó van, a rendszer ráadásul négyvezetékes. Mit jelent ez? A trafók tartalmazzák a gyújtás végfokot is. A VW-csoport motorjainál jellemző a gyújtáshiba, nem is kell hozzá különös diagnosztikai érzék, hogy agyunkban százwattos villanykörte gyúljon: csere! Megjegyzem, nem azért vásároltam a csodálatos PICO autóipari oszcilloszkóp-készletemet, hogy csak úgy, vizsgálat nélkül dobáljak ki alkatrészeket. A hengerenkénti gyújtótrafó vizsgálata A gyújtásvizsgálatnál a lényeges paraméterek: primerfeszültség, primeráram, szekunderfeszültség.
A fénykép feltöltése még folyamatban volt, amikor megnyitotta a Nyomtatás ablakot. Nyissa meg újra, hogy ez a fénykép is megjelenjen a kinyomtatott oldalon.
Ebben az esetben szépen kiegyenlítődtek a szállítási mennyiségek, tehát a befecskendezőszelepek elkoszolódtak az évek során. Számomra a tanulság: bármennyire hisszük is, hogy a mai autók karbantartásmentesek, a valóságban odafigyelést igényelnek. A visszaszerelt befecskendezőkkel az autó aztán már szépen ketyegett, jó eséllyel némi fogyasztáscsökkenést is tapasztalhat majd a tulajdonosa.