A lényeg talán tényleg csak annyi, hogy ne csússzunk le és készüljön el időben minden, mire a pályázatot kiírják. A napelem pályázat pest megyében egyébként is szerintem sokkal kapósabb, mint az ország más területein. Itt a budapesti agglomerációban rendkívül nyitottak az emberek az ilyen jellegű újításokra és akinek csak lehetősége van rá, bele is ugrik egy ilyen fejlesztésbe. Ezen a környéken talán a villamos hálózat is jobban fel van készülve az ilyen jellegű változtatásokra. Nem elég csupán azt a részét megtervezni és kigondolni, hogy megfelelő-e a tető dőlésszöge, jó irányba néz-e egyáltalán, mekkora rendszerre volna szükség és kivel terveztessük – telepítessük fel, hanem annak is utána kell menni, hogy ennek milyen jóváhagyási kötelezettségei lehetnek (mert bizony vannak) a villamos művek felé. Hiszon önhatalmúlag nem módosíthatom a rendszeremet úgy, hogy na, holnap én már vissza is táplálok energiát a hálózatra. Ennek elég komoly bürokrácián átívelő folyamatai vannak, aminek nem árt időben utánaérdeklődni.
Mikor tervezzük a váltást, az ezzel kapcsolatos fejfájást sem szabad kihagyni a képletből, mert biztos hogy nem lesz egyszerű. De mindenképpen érdemes belevágni! Tehát a kulcs az, hogy időben kell kapcsolni és felkészültnek lenni. Hogyha megjelenik a napelem pályázat pest megye területére, mi készen fogunk állni és az elsők között fogunk lecsapni az ajánlatra. Remélem, hogy vissza nem térítendő támogatás lesz és nem csak kamatmentes hitel.
A jelenleg elérhető és a nemsokára várható napelem pályázat és támogatás lehetőségei a következők: Lakossági pályázat 2021-ben elindult egy új energetikai lakossági pályázat, ami akár 50%-os és 3 millió forintos támogatást is adhat napelem telepítésre. Sok a kiegészítő feltétel, emiatt érdemes elolvasni a rövid kivonatát a leírásnak, hogy biztosan kihasználhassa ezt a nagymértékű segítséget. Részletek… Céges napelem pályázat Három új energetikai pályázat várható cégeknek. Ezek a pályázatok mikro-, kis- és középvállalkozások számára lesznek elérhetőek. Mezőgazdasági tevékenységű vállalkozások számára ezek a pályázatok nem elérhetőek. Az első pályázat Budapest és Pest Megye számára szól. Mivel erre a területre nagyon ritkán van pályázat, ezért nagy érdeklődés várható. A pályázatban 45% a maximális támogatás, 10% a minimális önerő és a maradék a kedvezményes hitel. A támogatás összege 3-50 Millió Ft lehet. A pályázaton csak kombinált fejlesztéssel lehet elindulni, melynek minimum 10%-a és maximum 50%-a megújuló energia kell, hogy legyen.
A napelemes beruházás egyik legkedvezőbb finanszírozási módja a hazai vagy EU forrású pályázati támogatás. Fontos, hogy időben értesülj és pontos információkkal rendelkezz a pályázati lehetőségekről, így jó eséllyel juthatsz pénzügyi forráshoz. Segítünk neked, hogy időben megtaláld a számodra legmegfelelőbb pályázatot. Jelenleg a következő aktív pályázatok vehetők igénybe Új pályázati felhívás jelent meg a mikro-, kis- és középvállalkozások számára energiahatékonyság javítását szolgáló tevékenységek támogatására, melynek segítségével DD besorolás alatt 2 szint, DD besorolás esetén vagy efelett opcionálisan legalább 1 szint javulás érhető el a fejlesztendő épületek energetikai minőségi szerinti besorolásában. A pályázat keretében napelemes rendszer telepítése is támogatott legalább egy további, önállóan támogatható tevékenységgel együtt. Megjelent 90 Szeretnél az aktuális pályázatokról mindig időben értesülni? Kérdéseid merültek fel a pályázatokkal kapcsolatban? Sokak által régóta várt lehetőség nyílt meg.
25 °C-os hőmérséklet felett ugyanis minél inkább felmelegednek a panelek, annál inkább csökken a termelés. Vigyázzunk azonban, mert mesterségesen nem szabad hűteni a napelemes rendszert, hacsak nem szeretnénk kárt tenni az azt védő üveglapban. Panelek minősége: végezetül a minőség is egy igazán fontos tényező, ami kihat a napelemes rendszerek teljesítményére. Általánosan elmondható, hogy hiába vesz valaki olcsóbb, Kínában tömegesen legyártott napelemeket, hiszen azok jó eséllyel sokkal alacsonyabb csúcsteljesítményre lesznek képesek, mint amit névlegesen kínálnak. Jobban megéri tehát beruházni egy megbízható, minőségi rendszerre, amely valóban a lehető legjobb hozamot tudja elérni. Készen állsz, hogy napelemes rendszered legyen? Mi segítünk! Cikkünkből kiderült, hogy milyen mértékegységeket használunk a napelemes rendszereknél, és az is, hogy ezek milyen funkciókat látnak el. Azért is nagyon fontosak ezek, mert a segítségükkel lehet kiszámolni, hogy a Te háztartásodnak pontosan milyen és mekkora napelemes rendszerre van szüksége.
Növeljük a teljesítményt: számoljunk kilowattban! Ha ezelőtt már olvastál napelemes rendszerekről szóló szöveget, akkor nagy eséllyel találkoztál a kW, azaz a kilowatt mértékegységével. Ez az érték a metrikus rendszerből ered, tehát hasonlóan működik, mint amikor a métereket átváltjuk kilométerbe. Sokkal egyszerűbb például azt mondani, hogy 10 km-t utaztunk valahová, mint azt, hogy 10 000 métert. A napelemes rendszereknél is hasonló a helyzet, mivel itt azért nagyobb teljesítményről van szó, mint amikor egy ember felmegy a lépcsőn. Ezért tehát, amikor napelemekről beszélünk, kW-ban adjuk meg azok teljesítményét – ez pedig csak annyit jelent, hogy a wattok száma be lett szorozva ezerrel. Na és mi a kilowattóra? Azt már tudjuk, hogy mi a kilowatt, és miért használjuk a napelemes rendszereknél. De mi a helyzet a kWh rövidítésű mértékegységgel, a kilowattórával? Szerencsére ennek a magyarázata is teljesen logikus: azt jelöli, hogy az adott fogyasztó 1 óra alatt, 1 kW teljesítmény mellett mennyi elektromos munkát végez.
Amennyire magától értetődőnek tűnhet ez a módszer, sajnos annyira nehezen kivitelezhető is manapság: sajnos a tendenciák nem afelé mutatnak, hogy az erdővel borított területeink jelentősen nőhetnének a jövőben, sőt, a szinten tartás is szinte lehetetlen küldetésnek tűnik. Különösen szerencsétlen összefüggés, hogy a sokáig a klímaváltozás elleni harc fontos fegyverének tartott bioüzemanyag gyártása volt az erdőirtások egyik fő hajtómotorja az utóbbi években. A szén-dioxid megkötése a borászatban. Mi más? Számos ipari megoldás is felmerült a szén-dioxid kivonására, ezek közül talán a biomassza felhasználása a leginkább kézenfekvő. A legfejlettebb ipari országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is kiemelt fontosságúként említi a módszert. A technológia alapja ebben az esetben is a fotoszintézis – így gyűjtik össze a szén-dioxidot, majd ezt a főleg növényekből és fákból álló biomasszát zárt rendszerben elégetik, a keletkező anyagot pedig nem engedik ki, hanem eltárolják, lehetőleg minél hosszabb időre kivonva azt a forgalomból.
A reakció során a szén-dioxid oxigéngázra és széntartalmú lapokra bomlik, amelyek a sűrűségkülönbségek miatt az oldat felszínére úsznak. A kutatók szerint a szénrétegek ezután könnyen eltávolíthatók az oldatból. "A folyékony gallium interfész apoláris jellege lehetővé teszi a szilárd termékek azonnali bomlását, ezáltal az aktív helyek elérhetők maradnak. Az ezüst-gallium rudak reakciója ciklikus, fenntartható folyamatot biztosít" - írta Tang. Az UNSW kutatói szerint a technológia számos módon képes jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok szintjét a légkörben. Szerintük az eljárással az autók és teherautók belsőégésű motorjaiból származó szennyező kipufogógázok alakíthatók át, és sokkal nagyobb léptékben azonnal megkötik és átalakítják az ipari telephelyek szén-dioxid-kibocsátását. Rendszert fejlesztettek ki üvegházak légköri szén-dioxidjának megkötésére. "Már 2, 5 literesre méreteztük ezt a rendszert, amely percenként körülbelül 0, 1 liter szén-dioxidot tud kezelni. Ezt a mennyiséget egy teljes hónapig folyamatosan üzemelve teszteltük, és a rendszer hatékonysága nem romlott" – mondta Tang az újságíróknak.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a kibocsátás csökkentése önmagában nem elég, az ideális megoldás az lenne, ha emellett ki is tudnánk vonni a légkörből ezeket a gázokat. Erre rengeteg forgatókönyv létezik, lássuk a legelterjedtebbeket! Ültessünk erdőket! A legegyszerűbb negatív emissziós technológia az erdőültetés. A fotoszintézis folyamatát szerencsére már általános iskolában megtanulják a gyerekek: a növények szén-dioxidot vesznek fel a levegőből, majd azt vízzel és a nap energiájának segítségével oxigénné és cukorrá alakítják át. Nemrég az is kiderült az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia hivatalos folyóiratának (PNAS) kutatásából, hogy a közhiedelemmel ellentétben a frissen telepített erdők nem kevésbé hasznosak, mint az öreg erdők, sőt – szénelnyelő képességük jobb volt, mint a már régóta meglévő erdőké. A jelenséget leginkább az Egyesült Államok keleti részén lévő, a 19. század végéig a telepesek által termőterületként használt és csak azután "beerdősített", illetve Európa, Kanada és Oroszország erdőtüzek által pusztított, majd később újratelepített erdőit tanulmányozva figyelték meg.
Természetesen buktatók itt is vannak: arról, hogy melyik lehet a leghatékonyabb tárolási mód, megoszlanak a vélemények: sokan a föld alatt zárnák el, mások az elzárás helyett felhasználnák, például üzemanyagként. A biomassza lebontásakor nem feltétlenül termelődik szén-dioxid – ha hagyományos égetés helyett pirolízissel bontják le, úgynevezett biochar (biológiai eredetű faszén) keletkezik. A technológia hátránya, hogy nem termeli, hanem fogyasztja az energiát, viszont számítások szerint ilyen módon évente akár 1, 8 milliárd tonna szén-dioxid megkötése is lehetséges lenne. Az izlandi megoldás A CarbFix projekt már több mint egy évtizede folyik Izlandon. Itt a szén-dioxid kőzetekben való megkötéséről beszélünk – ehhez előbb vízben feloldják a gázokat, majd ezt préselik a főleg magnéziumot és kalciumot tartalmazó kőzetekbe, így a folyamat végén karbonit jön létre. Ebben a formában a szén-dioxid évmilliókon át biztonságosan tárolható. Ez a technológia azonban nem tud globálisan elterjedni, mivel a folyamathoz szükséges kőzetek nem találhatóak meg természetes formában mindenütt.
Először meg kell "fogni" a gázt A fent ismertetett elnyelető módszert jelenleg még kevés helyen használják a világon. Ennek elsődleges oka az ipari kibocsátás helyszínén a szén-dioxid "megfogásának" problémája. A hagyományos, kéményen keresztüli égéstermék-kibocsátás helyett ugyanis egy elnyeletőrendszert kell kiépíteni az égéstermékek számára, mely a szén-dioxidot elválasztja a többi anyagtól, és szállításra alkalmassá teszi. Az elválasztás során a kezdeti égésterméket különböző - a vegyiparban ismert - eljárásokon keresztül több lépcsőben megtisztítják a többi szennyeződéstől. A folyamat végén kapott nagy tisztaságú szén-dioxidot magas nyomáson cseppfolyósítják, majd a folyékony szén-dioxid elszállításra kerül. Ilyen rendszerek már sikeresen működnek például Kanadában és Norvégiában, de rendkívül nagy és drága beruházásról van szó, és kérdés, hogy mit nyernek ezzel az adott vállalatok. A kibocsátási kvóták hozhatnak változást Jelenleg a vállalatok még kevéssé érdekeltek a módszer alkalmazásában.
Ezért a növény a fotoszintézis során folyamatosan szén-dioxidot vesz fel a levegőből, és oxigént bocsát ki. Sötét helyeken és éjszaka a növény nem fotoszintetizál, hanem lélegzik, azaz oxigént vesz fel, és szén-dioxidot bocsát ki. A növények éjszakai oxigénfelvétele igen csekély mértékű. Nappal, amikor a fotoszintézis zajlik, sokkal több oxigén keletkezik, mint amennyit a növény sejtlégzése során felhasznál.