században a művelt Európát – társadalmi különbségek nélkül – magával ragadó eszmeáramlat szinte divattá, korszellemmé vált. Híveivé szegődtek a főúri, majd a megjelenő polgári szalonok és társaságok tagjai. A felvilágosodás szellemisége és a művelt közönség igénye hívta életre először Angliában a korszak tudásanyagát átfogó, mégis könnyen áttekinthető és forgatható kiadványok at, az enciklopédiák at. Ezek szócikkek be szedve tartalmazták az ismereteket. A francia felvilágosodás szemléletét máig őrző hatalmas összefoglaló munka, az Enciklopédia – Diderot és d'Alembert szerkesztésében – a XVIII. század közepén látott napvilágot. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői. A FRANCIA FELVILÁGOSODÁS ÁLLAMELMÉLETE: A francia gondolkodók többsége abból indult ki, hogy a szabadság az ember természettől kapott joga. Locke társadalmi szerződését követve Montesquieu (monteszkjő, 1689–1755) híve volt annak, hogy a hatalmat a nép választott képviselők útján ellenőrizze. Azt azonban elfogadta, hogy a képviselőket csak azok válasszák, akik egy meghatározott vagyonnal rendelkeznek (cenzusos rendszer).
Fő műve A törvények szelleméről, melyben az államok berendezkedését tárgyalja. Kifejti, hogy a hatalmat három, egymástól független ágra kell osztani: törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomra. Csak így biztosítható, hogy az egyének természetes jogai érvényesülhessenek. A XVIII. század végén e gondolat jegyében született az Egyesült Államok alkotmánya. A filozófiai elbeszélés, regény mestere Voltaire (ejtsd: volter) volt. Kíméletlen, gúnyos stílusban támadta az elavult társadalmi rendet, de legfőképp a katolikus egyházat. "Tiporjátok el a gyalázatost! " – mondta, bár Isten létét nem tagadta. Deista volt. Szerinte az emberi életet nem a babonának, hanem az ésszerűségnek, a rációnak kell kormányoznia. A kor legnépszerűbb filozófus írója Rousseau (ejtsd: russzó) volt. Számos kérdésben kortársaitól eltérő nézeteket vallott. A felvilágosodás kora és eszméi - verselemzes.hu. Úgy gondolta, hogy a népnek vissza kell szereznie eredeti szabadságát, új társadalmi szerződésre van szükség. A legtökéletesebb államforma szerinte a köztársaság, melyben a nép közvetlenül, népgyűléseken gyakorolja hatalmát.
Kidolgozták az ún. deista felfogást. A deizmus értelmében isten teremtette a világot, de tovább nem avatkozik be a világ működésébe. Így tehát nincsen szükség egyházra. A felvilágosítók különös hangsúlyt helyeztek a szabadság, az egyenlőség, a testvériség demokratikus értékeire, eszményeire. hittek ezeknek a célkitűzéseknek a megvalósításában. Ezek az új eszmék elvezettek a francia forradalomhoz. A felvilagosodas eszmerendszere. Enciklopédia: A francia tudósok, gondolkodók, művészek csoportja egy nagy szellemi vállalkozás, az Enciklopédia körül kovácsolódott egységes eszmei mozgalommá. A mű alcíme: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. Az Enciklopédia 1751 és 1772 között 28 kötetben jelent meg, majd 1777-ben ehhez járult még 5 kötet függelék és 2 ábrakötet. A kiadványt Denis Diderot szerkesztette. A szerkesztők tekintélye és a vállalkozás tudományos rangja kitűnő francia és külföldi munkatársak seregét gyűjtötte össze. Ez a hatalmas munka a 18. század legmodernebb ismeretanyagát foglalta magába, s így lett az új világnézet tudományos megalapozójává.
Kezelőpanel 1 7 6 5 2 3 4 Hűtő hőmérséklet-szabályozója Mínusz gomb Hűtő hőmérséklet-szabályozója Plusz gomb ON/OFF gomb OK gomb Fagyasztó hőmérséklet-szabályozója Plusz gomb Időszabályozó Kijelzés Fagyasztó hőmérséklet-szabályozója Mínusz gomb Időszabályozó Mode gomb Kijelző Hűtő hőmérséklet-visszajelző Gyermekzár funkció Hűtő kikapcsolva funkció Drinks Chill funkció Időzítő Fagyasztó hőmérséklet-visszajelző Figyelmeztető fény 8 Bevásárlás funkció 9 Action Freeze funkció 10 Eco Mode funkció 11 Nyaralás üzemmód Bekapcsolás A készülék bekapcsolásához tegye a következő- ket: 1. Csatlakoztassa a hálózati csatlakozódugaszt a hálózati aljzatba. 2. Nyomja meg a ON/OFF gombot, ha a kijelző nincs bekapcsolva. 3. Néhány másodperc után megszólalhat a riasz- tó. A riasztó nullázásához lásd a "Magas hőmér- séklet miatti riasztás" c. részt. 4. Haccp hűtő hőmérséklet nyilvántartó la fiche. A hőmérséklet visszajelző a beállított alapértel- mezett hőmérsékletet mutatja. Eltérő hőmérséklet beálltásához lásd a "Hőmér- séklet-szabályozás" c. részt.
Kikapcsolás A készülék kikapcsolásához tegye a következőket: 1. Nyomja meg a ON/OFF gombot 5 másodper- cig. 2. A kijelző kikapcsol. 3. A készülék áramtalanításához húzza ki a csat- lakozódugót a hálózati aljzatból. A hűtő kikapcsolása A hűtő kikapcsolásához: 1. Nyomja meg az Mode gombot, amíg a megfe- lelő ikon megjelenik. A hűtő kikapcsolás kijelzés villog. Vonások láthatóak a hűtő kijelzőjén. 2. Nyomja meg az OK gombot a megerősítéshez. 3. A hűtő kikapcsolás kijelzés látható. A hűtő bekapcsolása A hűtő bekapcsolásához: 1. Nyomja meg a hűtő hőmérséklet-szabályozó- ját. Vagy: 1. Nyomja meg az Mode gombot, amíg a megfe- lelő ikon megjelenik. A hűtő kikapcsolás kijelzés villog. Haccp hűtő hőmérséklet nyilvántartó lap. 2. Nyomja meg az OK gombot a megerősítéshez. 3. A hűtő kikapcsolás kijelzés eltűnik. Eltérő hőmérséklet beálltásához lásd a "Hőmér- séklet-szabályozás" c. részt. Hőmérséklet-szabályozás A hűtő vagy a fagyasztó beállított hőmérséklete a hőmérséklet-szabályozó gombokkal változtatható meg. Beállított alapértelmezett hőmérséklet: • +5°C a hűtő esetében • -18°C a fagyasztó esetében A hőmérséklet kijelzők a beállított hőmérsékletet mutatják.
Érdemes minden munkahelyen elektronikus módon rögzíteni és nyilvántartani az éves szabadság napjait, ha nem akarnak papír alapú nyilvántartással bajlódni. A szabadság kiadása és elszámolása pontosságot igényel minden évben. Az szabadság terező egy nagyon hasznos program, hiszen jól átlátható, a szabadságok könnyedén tervezhetőek általa, a munkáltató pedig használatával ütemezheti, hogy az év során melyik alkalmazott mikor mehessen szabadságra. Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság. A szabadság kiadása általában egy korrekt folyamat a munkáltató és a munkavállalók között. 2022-ben a fizetett szabadság kiadásakor azokat a szabályokat és kötelezettségeket kell figyelembe venni, melyek a munkáltatókra vonatkoznak. A szabadság alap- és pótszabadságból, és minden naptári évben a Munka Törvénykönyve alapján kiszámítható a munkavállalóknak járó szabadság, mely természetesen az életkortól és a munkában eltöltött évektől függ. Az alapszabadságon felüli pótszabadság mértéke a munkavállaló életkorától függ, így az alapesetben évi 20 napnyi szabadság a huszonötödik életévtől 21 nap, a huszonnyolcadik életévtől pedig már 22 munkanap, ez növekszik egészen a 45. életévig, amely felett már minden munkavállalónak 30 napnyi éves szabadság jár.